1902.VIII.31. Budapesti Ramblerek – Bécsi Ramblerek 2:0

Rambler-match.

Budapesti Ramblerek 2:0 eredménynyel győznek a bécsi Ramblerek ellen.

Ma délután 5 órakor tartandó Rambler-matchel kezdetét veszi az őszi football-szezon. A Rambler-matchek rendszerint a kezdődő és végződő sportidények legérdekesebb eseményeiként szerepeltek, mert a monarchia két fővárosa legkiválóbbjait állí­totta sorompóba. Múlt év júniusában 0:0 eredménynyel, szeptemberben 3:2 eredménynyel a magyarok javára, ez év tavaszán pedig 3:2 eredménynyel a bécsiek javára végződött. Az eddigi eredmények tehát a két főváros Rambler-csapatának egyenlő képességei mellett szólnak s ma is alighanem az eldöntlenhez legközelebb álló eredményt jósolnánk, ha nem hiányozna a tavaszi csapatban szerepelt több kiváló játékos. így a jó formában lévő Ferenczvárosiak csapata Mátyásföldön játszván, aligha fog tagjai közül valaki a mai matchban résztvenni. Tekintve azonban ama körülményt, hogy a magyar játékosok a nyári pihenő után rendszerint jobban játszottak eddig a bécsieknél, azt hiszszük, hogy a mai match — a magyar csapat hiányos volta daczára — heves és érdekes küzdelmet igér. A csapatok összeállí­tása következő:

Bécsi csapat: Blässy I. (Graphia) – Wachuda (W. A. C.), Max John Leuthe, (Cricketter) – Roland, (98-as), Blässy II. (Graphia), Schulz (I. V. F. C.) – König (Cricketter), Bugno (Cricketter), Huber (W. A. C.), Studnicka (W. A. C.), Taurer (W. A. C.)
[Budapesti csapat:] Bádonyi (B. T. C) – Wagner (B. T. C.), Fehéry (M. U. E.) – Gorszky (F. T. C.), Ordódy (B. T. C.), Pozsonyi (M. T. C.) – Steiner (Postás), Buda (B. T. C.), Manno (B. T. C.), Pokorny (F. T. C.), Minder (Postás)

(Sport-Világ, 1902. augusztus 31.)

1902. augusztus 31., 17:00, Millenáris, Budapesti Ramblerek — Bécsi Ramblerek 2:0 (0:0)
vezette: Herzogh Ede
Budapest: Rapos (B. T. C) – Wagner (B. T. C.), Fehéry (M. U. E.) – Lucius (B. T. C.), Hoffmann (M. U. E.), Pozsonyi (M. T. C.) – Steiner (Postás), Buda (B. T. C.), Manno (B. T. C.), Pokorny (F. T. C.), Minder (Postás)
Bécs: Blässy I. (Graphia) – Wachuda (W. A. C.), Max John Leuthe, (Cricketter) – Roland, (98-as), Blässy II. (Graphia), Schulz (I. V. F. C.) – König (Cricketter), Bugno (Cricketter), Huber (W. A. C.), Studnicka (W. A. C.), Taurer (W. A. C.)
Gól: Pokorny, ?

1902. augusztus 31.

A millenáris versenypálya népszerű játékterét múlt vasárnapon ismét birtokába vette ama sport, melyhez a magyar testedzés utóbbi években mutatkozott óriási fellendülésének érdeme fűződik. A Rambler-matchhez való készülődés folytán a tavaszszal agyongyötrött s junius óta pihentetett pálya ismét élénk lett a footballozó alakoktól. Meglátszott a játékosok legtöbbjén, hogy a nyári pihenő alatt sokat felejtettek s ha frissebb kedvvel és ambiczióval játszanak is, szorgalmas tréningre van szükségük, hogy a tavaszi formát újból visszanyerjék. Ezt tapasztaltuk a két Rambler-csapatnak múlt vasárnapi szereplése alkalmával. A match a magyar csapat győzelmével végződött, a mi nem azt jelenti, hogy a magyarok kevesebbet felejtettek, hanem azt, hogy a magyar játékosok a nyarát szorgalmas athletikai tréninggel töltötték s ezáltal a tavaszi sportszezonban szerzett szí­vósságukból és gyorsaságukból mitsem vesztettek s leginkább a játéktechnika és összjáték volt az, mely sok kí­vánni valót hagyott maga után. A magyar csapat védelme nagyon jó volt, különösen a kapuban szerepelt Rapos ezúttal kitünően játszott s egyszerre a legjobb magyar kapuvédek sorába emelkedett. Régi rossz tulajdonságáról, a határozatlanságról és lassúságról — úgy látszik — leszokott, a múlt vasárnapon produkált határozott, leleményes és erőteljes játéka dicséretet érdemel. A bécsi Ramblerek kapitánya, Wagner képezte tulajdonképen a magyar csapat védelmének legerősebb oszlopát. Briliáns játékával méltán kiérdemelte a tapsokat, melylyel a megjelent szép számú közönség minden bravúrjánál kedvenczét tüntetőleg elhalmozta. A többi játékosról nincs sok mondani valónk. Egyénileg jól játszottak, de összjátéknak csak néha-néha lehetett vajmi nyomát felfedezni. A támadás és védelem összeköttetése sohasem volt fentartva, a mi különösen a halfok kissé kényelmes játékának tulajdoní­tandó. A csatárok pedig egyáltalán nem játszottak össze s az elért eredmény nem annyira a korrektül keresztülvitt összjátéknak, mint inkább egyeseknek az ellenfél védelmén való sikeres keresztültörésének tudható be. A bécsi csatársorban Huber, Studnicka, Taurer trio szép, de haszontalan összjátékot produkáltak, a mennyiben sohasem haladva előre, egy helyben dolgoztak. A védelemben különösen a backek kitűnőek voltak s az egész mezőnyben úgyszólván a kapuvéd volt a leggyöngébb. Sem a bécsi, sem a budapesti csapat nem volt a szokott erős összeállí­tású; a mieink frissebben és kitartóbban játszottak s ennek köszönhetik győzelmüket is, mí­g a bécsiek a második félidőben már nagyon bágyadtak s erősebb támadás kifejtésére képtelenek voltak.

A match lefolyását a következőkben foglalhatjuk egybe:

Ősi szokás szerint az idegen csapaté a helyválasztás joga; a mieink í­gy nappal és széllel szemben kezdik a játékot, melynek szí­nhelye jó sokáig a magyar csapat mezejében van. Olykor sikerül ugyan a helyzetét rövid időre megváltoztatni, de a játék csakhamar a régi karaktert nyeri s a bécsi csatárok állandó ostrom alá fogják a magyar kaput. Sikert azonban nem aratnak, mert Wagner minden támadást meghiúsí­t. Taurer egy remek lövését Rapos ártalmatlanná teszi szép védelmével. Az első félidő közepe táján a magyar csapat is lassanként lendületbe jön s a publikum lelkes biztatására többször sikerül a bécsiek poziczióját veszélybe sodorni; a játék kezd változatosabb jelleget ölteni s a váltakozó támadások mindkét csapat védelmét többször erősebb próba alá teszik. I. félidő eredménye 0:0 volt.

A második félidőben a magyar csapat támadása gyakoribbá válik s néhány perczczel a kezdés után Pokorny egy jól irányzott lövése goalt eredményez. Tomboló ujjongással vette tudomásul a nézőközönség a magyar csapat eredményét s lelkes biztatásaival nagy mértékben járult a játék gyors tempójának előidézéséhez. A bécsiek csatárai erőlködnek, hogy a magyarok eredményét legalább kiegyenlí­tsék, de törekvésük hajótörést szenved a magyar védelem ügyességén; Lucius a túl sokat kombináló csatárok játékában mindig zavart idéz elő; Hoffmann centerhalf ügyesen dribliz, adja előre a labdát; Wagner, Rapos, Fehéry sokszor önönmagukat múlják felül. A csatárok is kezdenek egymáshoz szokni; némikép össze is játszanak, eredményt azonban csak a II. félidő utolsó perczeiben képesek elérni. A bécsi csapat ekkor már teljesen kimerült s támadás helyett védelemre szorí­tkozott. A biró füttye jelezte a játék végét, mely a magyar csapat győzelmét eredményezte.

Biró Herzogh Ede volt. Bár a szabályoktól pillanatra sem tért el, kicsinyes hibákat gyakran lefütyült, a mi a játék menetét sokszor megakasztotta.

(Sport-Világ, 1902. szeptember 7.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ