1909/10 – Győzelem az angolok fölött és újabb bajnoki elsőség
Az FTC 1909/10-es bajnokcsapata
A MAC és a BTC már nem tud beleszólni a bajnoki elsőségbe, amiért csak két csapat, az FTC és az MTK fut versenyt a kilenccsapatos első osztályban. A Fővárosi TC, TTC néven szerepelt ettől a szezontól.
Az első csapatnál csak kisebb változások történtek a nyáron. Az érkezők oldalán Pápai neve, míg a távozókén Braun II., Janisch, Sábián és Tokárszky neve található. A csapat magja változatlan maradt az őszre.
1909. augusztus 28.-án az FTC benevezte csapatát az első Magyar Kupa örökös vándordíj küzdelemsorozatára (összesen 24 nevezés érkezett a szövetségbe). Érdekességnek számít, hogy az FTC kezdettől fogva idegenkedett a Magyar Kupa létrehozásával kapcsolatos eszméktől, melynek oka egy saját alapítású vándordíj alapítása volt, de ez a terv már nem valósulhatott meg.
A bajnoki nyitány előtt az UTE-val játszottunk a Ladányi díjért. A kieséses jellegű sorozatot az UTE alapította a tragikus hirtelenséggel elhunyt intézőjének Ladányi Dezsőnek az emlékére, melynek döntőjét az UTE pályán kellett játszani. A népszigeten lejátszott mérkőzést az FTC nyerte 5-0 arányban.
Szeptember 5.-én a Törekvés otthonában meglepő vereséggel (1-2) indult a bajnoki szezon. A MAC elleni idegenbeli mérkőzésen (4-0), majd az UTE ellen (6-2) sikerült a javítás. A két mérkőzés között a Wiener AC-t verte a zöld-fehér csapat 4-1 arányban.
Október elején játszottuk le a Kassai AC elleni országos bajnoki döntőt (11-0), majd a BTC elleni 4-2-es győzelem következett. Újabb nemzetközi mérkőzés következett egy másik bécsi egylet ellen, ezúttal a Wiener SC ellen mérkőzött meg a csapat és játszott 2-2-es döntetlent.
Október végén jártunk már, amikor az MTK elleni mérkőzésre került sor a Millenárison. Az addigra már derbynek nevezett párharc tétje az FTC számára az volt, hogy utolérje pontszámban a Hungária útiakat. A nem mindennapi mérkőzés 3-2-es ferencvárosi vezetésnél félbeszakadt sötétedés miatt a 83. percben. Az MLSZ elrendelte a hiányzó idő lejátszását két nap múlva az FTC – BAK (3-0) találkozó előmérkőzésének. Az MTK-nak Biró révén sikerült kiegyenlítenie, így 3-3-mal zárult a mérkőzés.
Újabb nemzetközi mérkőzések következtek november első felében, először a Teplitzer FC-t 2-0-ra legyőzte, majd Bécsben a Cricketer ellenében ugyanilyen arányban alulmaradt a csapat. A bajnokságban a TTC ellen 6-0-ra, majd a Millenárison a Vienna ellenében 4-0 -ra győztek a ferencvárosiak.
Már decembert írtunk, amikor a bajnokság zárófordulójában ismét kínos vereséget szenvedett a csapat, ezúttal az NSC bizonyult jobbnak egy góllal. Az ősz utolsó mérkőzésén ugyan javított a csapat a Cricketer ellen (4-2), de a bajnokságban csak a 3. helyen állt a címvédő, három ponttal lemaradva az élen álló kék-fehérektől.
Payer Imre
1909 decemberében Hötzl Ármin és Schön Károly (KAOE), Grósz Ferenc és Varga János (BAK), Rusz Miklós (TTC) érkezett az FTC-be, de a legjelentősebb név Borbás Gáspáré volt, aki visszatért az egyesülethez a MAC-tól. 1910 februárjában igazolt az FTC először vidékről labdarúgót, Payer Imre a Győri ETO csapatától érkezett a IX. kerületiekhez.
Nem mindennapi eseményekkel indult a tavaszi bajnoki szezon. Az első fordulóban Weinbert állította ki a játékvezető a 35. percben az UTE ellen (3-1), miután a határbírót “bántalmazta”. Az alkalmi határbíró egy serdülő fiú volt, aki komolytalanul és egyáltalán nem pártatlanul lengetett, sőt megjegyzéseivel a fedezetet bosszantotta. A következő fordulóban a BTC ellen győzött a csapat (5-3). A mérkőzés érdekessége, hogy Fritz kapus megsérült és helyére Schlosser állt a gólvonal elé, majd a BTC tizenegyeshez jutott. A labda mögé a válogatott Késmárky állt, de lövését kifogta az alkalmi kapus, aki azért emellett még két gólt is lőtt a piros-fehéreknek. A tavaszi idény első nemzetközi mérkőzésén 5-0-ás siker született a Floridsdorfer AC ellenében, majd folytatódott a bajnokság. A MAC csapatát 2-1-re, a Törekvést 4-0-ra győzte le a csapat. Március 20.-án játszott először a csapatban Borbás a Vienna ellen, Bécsben győzött 6-2-re a zöld-fehér csapat.
A Corinthian-díj sorozatot átszervezték, naptári év szerint bonyolították le. 1910 tavaszán mindössze egy mérkőzést játszott csapatunk, amelyet a Postás ellen 6-1-re megnyert.
A tavaszi szezonban eddig hét mérkőzést játszott a csapat és mindet megnyerte. Húsvétkor az angol Surrey Wanderers látogatott Budapestre, hogy több mérkőzésen is pályára lépjen magyar élcsapatok ellen. A
Fritz – Kucsera, Manglitz – Weinber, Bródy, Gorszky – Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás
összeállításban pályára lépő tizenegy kitűnő játékával, Schlosser, Weisz és Szeitler góljaival 3-0-ra verte a tanítómestereket. Ez volt az FTC első győzelme angol csapat fölött.
A nem mindennapi győzelem után folytatódott a bajnokság és visszavágva az őszi utolsó fordulóban elszenvedett vereségért, ezúttal a zöldek bizonyultak jobbnak az NSC ellen (2-0). A következő rangadó, a bajnoki döntő május 8.-án következett az MTK ellen (az MTK időközben vereséget szenvedett az UTE-tól és egy döntetlent is játszott). Előtte még 2-1 arányban győzte le Koródy duplájával a TTC-t a csapat, míg nemzetközi mérkőzéseken vegyes eredményeket ért el: 4-2-es vereség a DFC Prága otthonában, 5-1-es győzelem a Rapid fölött a Millenárison és 2-1-es vereség Bécsben a Wiener AC-tól.
A bajnoki címre törő csapatok közösen arra kérték a futball-szövetséget, hogy mérkőzésüket Hugo Meisl vezesse le. Az MLSZ bíróbizottsága azonban az érvényes szabályokra hivatkozva elutasította a kérést és Fehéry Ákost jelölte ki a találkozó levezetésére. A történetben maga a jelölés az érdekes, mert korábban a csapatok egyeztek meg a játékvezető személyében.
1910.V.8. Millenáris, FTC – MTK 2:0, 14,300 néző – pálya-csúcs!
Az első osztályú bajnokság döntő mérkőzése oly nagy arányú érdeklődést keltett, hogy a versenytér a nézők befogadására szűknek bizonyult, mert már 4 órakor lezárták a Millenáris pálya kapuit. 14,300 néző szemlélte végig a szezon legérdekesebb bajnoki küzdelmét. Egész éven át az MTK vezetett több, kevesebb pontszámmal, de 3 pont elvesztésével az FTC-vel egyenlően állott. Ez a körülmény idézte elő a rendkívüli érdeklődést és állított fel nézőszám rekordot.
A csapat megjelenése érdekes erőpróbája volt a két párt arányainak. Szakértő fülek megállapíthatták, hogy a zöld-fehérek bevonulását nagyobb tapsorkán kísérte, a Ferencváros hívei túlsúlyban voltak. Semmi sem jelzi jobban a zöld-fehér színek népszerűségét, mint azok a boldog felkiáltások, melyek az egyes gólok után hagyták el a ferencvárosi hívők ajkait.
A mérkőzés mindkét félidőben az FTC fölénye mellett folyt. Az első félidő 38. percében esett az első gól, melyet Koródy gurított a kifutó Domonkos mellett az üres kapuba. A második gólt a II. félidő 20. percében érte el az FTC: Weisz beadásából Schlosser fejese révén. Mindkét, de különösen a második gólnál óriási ovációban részesítették az FTC csapatát. A mérkőzést tehát az FTC nyerte meg, s ezzel minden valószínűség szerint Magyarország bajnokságát is.
Weisz nyilatkozata a mérkőzés után.
Pünkösdkor újabb angol csapat látogatott hazánkba, ezúttal az Angol Kupa döntős Barnsley. Előzőleg az angol profik a BTC-t 5:1-re, az MTK-t pedig 7:0-ra verték. A korabeli fogadóirodák az FTC-nek sem adtak sok esélyt… A másnapi újság címlapján ez állt: Legyőztük az angol professzionalistákat!
Május 28.-án játszotta a csapat az utolsó bajnoki mérkőzését a BAK ellen, akik ugyan egy félidőn át megnehezítették az FTC dolgát, de Koródy mesterhármasával valamint Schlosser és Kucsera góljaival 5-1-es zöld-fehér siker született, így az FTC a Soroksári úton ünnepelhette ötödik bajnoki elsőségét.
Az FTC újabb bajnoki elsőségénél a legtöbb rúgott gól mellett, a legkevesebb kapott gól is jelentős szerepet játszott. A mindössze 17 kapott gólban jelentős szerepe volt Fritz kapusnak, akit néha Dobronyi helyettesített. A védelemben a Rumbold, Manglitz kettős állta a rohamokat, míg a Weinber II., Bródy, Gorszky fedezetsor határozott, kemény játékával nyújtott kimagaslót. A csapat jolly-jokere Kucsera volt. Ha kellett védőt játszott, vagy jobb oldalon szerepelt a fedezetsorban, de, ha jobbösszekötőre volt szükség, akkor ott rúgta a gólokat.
A szezon zárásaként újabb kupameccs következett, ezúttal az MTK ellen. A kék-fehérek alaposan visszavágtak a bajnokságban elszenvedett vereségért és 4-0-ra legyőzték az FTC csapatát, majd a BTC legyőzésével meg is nyerték az első alkalommal kiírt Magyar Kupa sorozatot. A kupameccs előtt a Ladányi díj elődöntőjét nyerte meg a csapat a Törekvés ellen (3-1) és jutott be a június 29.-én rendezett döntőbe, ahol az NSC várta a csapatot. A döntőben Weisz és Schlosser 2-2 góljával 4-2 arányban megnyerte a mérkőzést, elhódítva ezzel a Ladányi serleget.
Schlosser Imre
Károly Jenő
Az 1909/10. évi szezonban bajnoki mérkőzésen pályára lépett játékosok névsora és pályára lépésük száma: Schlosser(16), Gorszky(16), Bródy(15), Koródy(15), Fritz(14), Rumbold(14), Weisz F.(14), Kucsera(13), Weinber II.(13), Manglitz(11), Szántó I.(11), Rónai(7), Szeitler(7), Pápai E.(3), Dobronyi(2), Borbás(1), Payer(1), Halász G.(1), Gerstl(1), Medgyessy(1)
Az 1909/10. évi szezonban bajnoki mérkőzésen gólt szerző játékosok névsora és góljainak száma: Schlosser(18), Koródy(12), Weisz F.(10), Rónai(6), Kucsera(2), Bródy(2), Weinber II.(1), Szeitler(1)
A csapat legeredményesebb játékosa, ezzel a magyar gólkirály Schlosser Imre volt 18 találattal. Az év játékosának Károly Jenőt (MTK) választották.
A válogatott 1909 és 1910 évi történéseiről itt olvashat bővebben.
Nagy Béla és Hoppe László írásainak, a huszadikszazad.hu anyagainak felhasználásával
ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!
