1938, egy elfeledett ezüstérem: Hat gól a nyitányon

Reims, 1938. június 5. A világbajnokság első körének talán “legbiztosabb” mérkőzése Magyarország és a Holland-India között. Már a nevéből adódik, az ellenfelünk az a holland gyarmati ország volt, melyből a második világháborút követően a mai Indonézia kialakult. Azokban az években még egzotikumnak számítottak Európában a maláj emberek, főleg úgy, hogy még focizni is megtanultak és el is jutottak a világbajnokságra, bár a “különlegességükön” kívül másban nem nagyon reménykedhettek. Már annak is örültek, hogy itt lehettek, hogy megcsodálhatták Reims történelmi szépségét, a monumentális katedrálissal ahol a francia történelemben a királyok fejére helyezték a koronát. 1938. június 5-én Sárosi Gyurkáék fejére helyezték a képzeletbeli koronát, hiszen könnyed játékkal nyertünk 6:0-ra a lelkesen és helyenként még jól, bár egy kicsit durván játszó Holland-India ellen. A találkozó előtt egyetlen kérdés foglalkoztatta csupán a szurkolókat, hogy a kisebb sérüléssel bajlódó Sárosi vállalja-e a játékot.

Végül is egy speciális kezelés hatására Gyurka kezdőként futott ki a pályára és két góljával igazolta is nagyszerű formáját. Június 5-én reggel az idő váratlanul hűvösebbre fordult, délelőtt az eső is eleredt, így a fiúk a városi séta helyett inkább a szálláshoz közeli mozi épületébe vonultak, ahol nem filmet néztek, hanem asztali focival  játszottak. “Bemelegítünk” – nyugtázta mosolyogva Kohut. Az eső délutánra sem állt el, az ellenfél játékosai fáztak is, ők bár az esőhöz hozzászoktak, de a hűvösebb időjáráshoz már nem. Az sem “tetszett” nekik, hogy amíg ők eléggé kisterműek, de nagyon fürgék voltak, a magyar válogatott meg sokkal erőteljesebb és magasabb játékosokkal futott ki a pályára 1938. június 5-én, 17 órakor.

1938. június 5. VB I. forduló, MAGYARORSZÁG—HOLLAND-INDIA 6:0 (4:0)
Reims, 10 000 néző, vezette: Conrie (francia)
Góllövő: Kohut (13.), Toldi (16.), Sárosi (25., 89.), Zsengellér (30., 76.)
Magyarország: Háda (Ferencváros) — Korányi (Ferencváros), Bíró (Hungária) — Lázár (Ferencváros), Turay (Hungária), Balogh I (Újpest) — Sas (Hungária), Zsengellér (Újpest), Sárosi dr. (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Kohut (Olympique Marseille)
Holland-India: Bing Mo Heng — Samuels, Hukon — Anwar, Meeng, Nawii — Taihutu, Pattiwael, Zomers, Soedarmadji, Hong

Nehezen lendült bele a magyar válogatott, de a 13. percben Kohut egy hosszan átívelt beadást az ötös sarkáról kapásból vágta az “indusok” kapujába. A kapusnak csak annyi ideje volt, hogy felemelje a kezét. “Ilyen bombát még soha nem látott!” – lelkesedett a közönség, mely nem elsősorban a magyarok első góljának, hanem Kohutnak szólt, akit egész Franciaország már a szívéve zárt. Ha egy üzlet beindul! Alig telt el három perc a vezető gól után, amikor Turay erőszakosan labdát szerzett, Sashoz adja, aki egyből Toldi elé tolja, a Fradi csatára meg 10 méterről a hálóba zúdítja a labdát. A kapus megint csak csóválja a fejét, ő ilyen erejű lövésekhez nem szokott hozzá! Majd Zsengellér percei jönnek, először lő, majd fejel, de mindkétszer hárít a kapus. Egy kis pihenő után 5 perc alatt végleg eldől a mérkőzés.

A 25. percben Sárosi Gyurka csodaszép gólt ér el: Sas rövid beadását Zsengellér átemeli a ráfutó Hukon feje felett, Sárosi dr. a legjobb ütemben ugrik ki és kapásból lövi hálóba a labdát! A közönség valamit megsejthetett a magyar csapat erejéből, mert Gyurka pazar gólját hűvös eleganciával fogadták, csak néhányan tapsoltak. A csapat támadásba maradt, két újabb szöglet, egy Toldi bomba eltalálja az egyik védőt, aki el is terül a gyepen, szívós a legény, de megjegyzi a csatárunkat, többször nem is lép oda ha Toldinál van a labda.

A “Fradi-gólokat” megirigyelve, a korra oly jellemző újpesti találattal vezetünk 4:0-ra. Balogh jó ütemben szerel, felnéz, látja, hogy Zsengellér beindul, lendül a láb, a labda meg pontosan érkezik, és csak bólintani kell. Halálos csend a lelátón, csak halk suttogást hallani, a franciák örülnek annak, hogy egyelőre elkerülik a magyarokat. A félidő szünetében egyedül Kohut sérülése okoz riadalmakat, egy ütközés után a lágyékán 20 cm-s seb tátong. Toldi be is megy az ellenfél öltözőjébe, hogy megnézze az indi kapus cipőjét, aki az “óriás” csatár látványától meg is ijed, de mikor kiderült, hogy szabályos a cipő, már mindkét játékos mosolyog.

A második félidő is kettőjük “ütközetével” indul, Sárosi remek indításával Toldi egyedül törhetett a kapura, ahonnan az indi kapus egy jól irányzott tigrisugrással egyenesen Toldira ugrik, aki elesik rajta a kapussal, de a bíró elfelejtett fújni a sípjába. Rövid kakaskodás után Zsengellér lövi az ötödiket, és mivel Sárosi nem akar lemaradni az újpesti csatártól, a végén Gyurka is betalál, így 6:0 a vége.

A mérkőzés végén fogadás, Sárosi még pezsgőt is visz az ellenfél öltözőjébe, Dietz szövetségi kapitány is megdicséri az ellenfelet:

“A játék képe megfelelt az várakozásnak, már ami az exotikus ellenfelet illeti. Gyorsak, kemények – minden taktikai érettség nélkül. Nagy fölényben voltunk, de csatársorunk puhán játszott. Érthetően kímélték magukat.”

Holland-India meg gazdagabb lett egy csodálatos élménnyel, Párizs és Reims varázsával és a magyar csapat iskolajátékával. A fölényes győzelem kellett is a magyar emberek lelkének, hiszen a 6:0 egy nappal a Trianoni békeszerződés megkötésének 18. “évfordulóján” született, amikor is Versailles-ban aláírásra került a 161. cikkely, amit a magyarság igazán soha nem tudott elfogadni.

Mivel szerencsésnek mondhattuk magunkat a sorsolással, még nem lehetett tudni, hogy vajon a fölényes győzelem meddig is fogja repíteni Sárosiékat. A világ sem figyelt fel rá különösképpen, mindenki elintézte egy kedves mosollyal, hiszen a VB egyik leggyengébb csapatának lőni egy hatost, nem egy világraszóló esemény.

“Itt nincs helye különösebb dicséretnek. – írta a franci L’Auto – A magyarok könnyen győztek, a holland-indusoknak csak kéjutazás volt a VB-n való részvétel…Nem lepne meg bennünket, ha a magyar tizenegy ott lenne a döntőben.”

Mielőtt rátérnénk a nyolcaddöntő többi mérkőzésére, emlékezzünk azokra akik kivívták a VB első magyar győzelmét. A Fradista különítményről a döntő alkalmából írunk részletesebben, ezért nézzük kik “egészítették” ki a zöld-fehér játékosokat. Kezdjük egyből Kohuttal, aki bár közel 10 éven át volt a Fradi meghatározó játékosa, a VB-re már mint az Olympique Marseille játékosa érkezett. Félelmetes ballába, villámgyors szélsőjátéka, a lehetetlen szögből leadott bombaerős lövései (Kohut-szög), bohém természete, vagánysága emelte a legnagyobbak sorába. Négyszer volt magyar bajnok a Fradival és 26 alkalommal lépett pályára a magyar válogatott színeiben.

A harmincas évek nem csak a Ferencvárosi labdarúgás számára emlékezetes. Az ősi rivális, az Újpest számára is az első aranykort hozta el, benne négy bajnoki címmel és Zsengellér Gyulával aki kétszer is gólkirály lett ebben az évtizedben. Zsengellér játékosként, majd később edzőként (főleg Cipruson és Olaszországban dolgozott) is nagyszerű eredményeket ért el, a magyar válogatottban 39 alkalommal lépett a pályára és 32 gólt szerzett. Rajta kívül még  Balogh I. István lépett a pályára újpestiként, aki balfedezetként 13 éven át szolgálta a lila-fehéreket. A Fradi és az Újpest mellett a korszak harmadik legjobb csapata, a Hungária is több játékost adott a válogatottnak. Köztük volt Turay József is, a Fradi híres “T-betűs” csatársorának tagja, aki 6 éves zöld-fehér korszak után, 1933-ban igazolt a kék-fehérekhez. Rajta kívül még Bíró és Sas került be a kezdőbe.

A VB nyolcaddöntőjének többi találkozója számos meglepetéssel szolgált. A hét mérkőzésből ötben hosszabbításra került sor, sőt a Németország-Svájc és a Kuba-Románia találkozót meg is kellett ismételni, mert a 2*15 perces hosszabbítás sem volt elég a döntéshez. Általános meglepetést okozott, hogy Brazília (akinek játékerejét akkor még nem nagyon ismerték Európában) is csak hosszabbításban tudta kiharcolni a továbbjutást Lengyelországgal szemben. Talán ennél is nagyobb “szenzációt” az olasz válogatott szolgáltatta, mely szintén csak hosszabbításban, Piola góljával ejtette ki Norvégiát úgy, a mezőny legjobbja az olasz kapus, Olivieri volt. A legnagyobb összecsapást mégis a Svájc-Németország hozta, mely a foci mellett, politikai felhangokat is kapott. A VB nyitómeccse 1:1-s döntetlennel zárult és mivel a hosszabbítás sem döntött, másnap újrajátszották, ahol a svájci válogatott kiváló játékkal aratott fölényes győzelmet (4:2) a németek felett.

Azt nem tudni, hogy a VB többi országa mennyire “könnyebbült” meg a náci Németország kiesésén, de az valószínű, hogy Sárosi Gyurkáék örültek annak, hogy a “papíron” könnyebb, Svájcot kapták ellenfélnek a negyeddöntőben.

Arról, hogy ez ténylegesen mennyire volt könnyű, vagy esetleg nehéz, a negyeddöntő 75 éves évfordulónapján, június 12-én emlékezünk.

(következik: Feltörtük a svájci reteszt)

Egy hozzászólás a(z) 11110010010ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 10.19.19:30 FTC-Újpest (TV:M4sport)
Következik: 10.24.18:55 EL csoportkör CSZKA Moszkva-FTC (TV:Sport1)
Következik: 10.27.17:15 MOL Fehérvár-FTC (TV:M4sport)
Következik: MK 10.27. 12:30 BKV Előre-FTC (TV: -)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST