1953 – A 6:3 éve

1953. március 31., Gand, MAGYARORSZÁG IFJ.-SVÁJC IFJ. 4:0 (UEFA Torna – Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Karácsonyi(2), Nagy, Bukovi
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Rajna (Bp. Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) — Szabó (Kinizsi), Monok (VL. Keltek) – Bukovi (Bástya), Nagy (Tatabánya), Tichy (Bp. Lokomotív), Karácsonyi (Ganz Vagon), Hajdú (Vasas)
Csere: Domonkos (Vasas)

* * *

1953. április 2., Brüsszel, MAGYARORSZÁG IFJ.-ÍRORSZÁG IFJ. 4:0 (UEFA Torna – Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Karácsonyi(2), Tichy, Bukovi
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Rajna (Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) – Szabó (Kinizsi), Monok (VL. Keltex) – Bukovi (Bástya), Nagy (Tatabánya), Tichy (Bp. Lokomotív), Karácsonyi (Ganz Vagon), Domonkos (Vasas)

* * *

1953. április 4., Brüsszel, MAGYARORSZÁG IFJ.-TÖROKORSZAG IFJ. 2:0 (UEFA Torna – Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Karácsonyi(2)
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Rajna (Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) – Szabó (Kinizsi), Monok (VL. Keltex) – Bukovi (Bástya), Nagy (Tatabánya), Tichy (Bp. Lokomotív), Karácsonyi (Ganz Vagon), Domonkos (Vasas)

A fiatal magyar csapat ismét szép győzelmet aratott, de ezen a mérkőzésen nem játszottak olyan frissen és ötletesen ifjúsági játékosaink, mint az előbbi mérkőzéseken. A hat nap alatt lejátszott három mérkőzés erősen igénybe vette erejüket. A sáros, nehéz pálya is hátráltatta játékukat. Ez a győzelem elsősorban védelmünknek köszönhető.

* * *

1953-uefa-torna-ifivalogatott1953. április 6., Brüsszel, MAGYARORSZÁG IFJ.-JUGOSZLÁVIA IFJ. 2:0 (UEFA Torna Döntő – Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Karácsonyi, Tichy
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) — Rajna (Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) – Szabó (Kinizsi), Nagymáté (Kinizsi) – Bukovi (Bástya), Nagy (Tatabánya), Szimcsák (III. ker. Textilfestők), Karácsonyi (Ganz Vagon), Tichy (Bp. Lokomotív)

Ragyogó győzelmet aratott a magyar ifjúsági labdarúgó válogatott a FIFA által Belgiumban rendezett nemzetközi ifjúsági labdarúgó torna döntőjében és a résztvevő 16 ország ifjúsági válogatottjai közül kiemelkedően a legjobbnak bizonyult. Emeli a siker értékét, hogy a magyar 18 évesek csapata egyetlen gólt sem kapott a négy mérkőzésen, ami szinte példa nélkül álló az ilyen nagymezőnyű labdarúgó-tornák történetében. Joggal vártunk szép szereplést tehetséges fiataljainktól, de ez a siker minden várakozáson túltesz.

A mérkőzés után csapatunkat hatalmas tapsviharral köszönti a belga közönség. A magyar fiúk egymással összeölelkezve vonulnak le a pályáról, önfeledt boldog hangulatban vannak, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen tulajdonképpen a labdarúgás ifjúsági világbajnokságát nyerték meg. Arra pedig még külön büszkék, hogy a döntőben éppen olyan eredményt értek el, mint a nagyválogatott az olimpián.

* * *

1953. április 26., Budapest, Megyeri út, MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 1:1 (1:1)
vezette: Evans (angol)
Góllövő: Czibor
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Börzsei (Bástya), Lantos (Bástya) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Bástya) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Hidegkúti h. Palotás (Bástya)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Ritkán fordul elő, hogy egy válogatott mérkőzés eredményének kialakulásában ekkora szerepe legyen egyetlen embernek, most azonban éppen ez történt. Kétségtelen, hogy a magyar csapat jelenleg nincs a legjobb formában, korántsem olyan egységes, mint amilyennek az elmúlt esztendőben megszoktuk, a megfelelő számú helyzeteket azonban így is kidolgozta, tehát át tudta törni a nagylétszámú, erősen tömörülő osztrák védelmet, megfelelő erejű lövések is születtek — mindez azonban nem volt elegendő Zeman kapujának meghódításához. Van igazság abban a megállapításban, hogy csak valamivel is gyengébb osztrák kapussal négy—öt gólt is elérhetett volna a magyar csapat.

Végül egy osztrák, egy angol és egy magyar vélemény:

Walter Nausch, osztrák szövetségi kapitány: – Ez a döntetlen nagy sikert jelent az osztrák csapat számára. A magyar csapat a mezőnyben kitűnően játszott, de Zemannak egészen csodálatos napja volt.

Evans játékvezető: – A legszebb mérkőzés volt, amit életemben eddig vezettem. Ilyen tárgyilagos közönséget, mint a magyar, még sehol sem láttam.

Zakariás József: – Az osztrák csapat a II. félidőben szinte csak védekezett, és ha Zeman nem véd olyan káprázatosan, magyar győzelemmel végződik a mérkőzés.

* * *

1953. április 26., Bécs, AUSZTRIA B-MAGYARORSZÁG B 1:0 (B válogatottak mérkőzése)
Magyarország: Gellér (Bástya) – Kárpáti (Vasas), Kispéter (Kinizsi), Kontha (Vasas) – Bundzsák (Vasas), Gyurik (Dózsa) — Sándor (Bástya), Horváth (Cs. Vasas), Bárfi (Honvéd), Keszthelyi (Cs. Vasas), Babolcsay (Honvéd)
Csere: Berendi (Vasas)

A magyar B-csapat vízzel főzött, A magyar csatárok nagyszerű technikájukat tologatásra, mutatós, de nem hasznos oldalpasszolásra használják fel, s mindig alkalmat adnak az ellenfél védelmének a közbelépésre. A magyar védelemnek Kispéter volt a legjobb tagja, aki a második félidőben valósággal a mezőny fölé nőtt.” (WIENER KURIER)

* * *

1953. április 26., Budapest, Megyeri út, MAGYARORSZÁG IFJ.-AUSZTRIA IFJ. 1:1 (Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Tichy
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Rajna (Dózsa), Környei (Tatabánya), Irtási (Vasas) — Szabó (Kinizsi), Karácsonyi (Ganz Vagon) – Bukovi (Bástya), Nagv (Tatabánya), Tichy (Bp. Lokomotív), Lahos (Salgótarjáni B.), Pásztor (Dózsa)

* * *

1953. május 6., Népstadion, MAGYAR VÁLOGATOTT-GÁZMŰVEK 11:1

Ez volt az első mérkőzés a még épülő Népstadionban!

Úgy tervezték, hogy minden feltűnés nélkül rendezik meg az olaszok ellen készülő válogatott labdarúgó-csapat szerdai kétkapus edzését. Titokban tartották a mérkőzés időpontját és színhelyét, s így a kezdésre kevés néző gyűlt össze. Hamar elterjedt azonban a környéken a hír, hogy válogatottunk az épülő Népstadionban tartja edzését és a játék közben egyre többen gyűltek össze az épülő lelátókon és a pálya mellett.

Ime akik először léptek a Népstadion küzdőterére: Grosics – Buzánszky, Börzsei, Lantos – Bozsik, Kovács I. – Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor.

A játékvezető Harangozó Sándor volt. Az első gólt pedig a 6. percben Kocsis szerezte …

A szerdai válogatott edzést ünnepi alkalommá avatta a helyszín. A Népstadion, amelynek körvonalai egyre gyönyörűbben bontakoznak ki, mérkőzés zajától volt hangos. Nem pályaavató mérkőzés volt, a résztvevők azonban mégsem tudtak szabadulni attól a lenyűgöző hatástól, amely a stadionba belépőket elfogja …

* * *

1953. május 17., Róma, MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 3:0 (1:0)
vezette: Evans (angol)
Góllövő: Puskás(2), Hidegkúti
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bástya) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Honvéd) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti(Bástya), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Hidegkúti h. Palotás (Bástya)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Az „aranycsapat” először játszott legendás összeállításában.

Egy számunkra kínos legenda is megszűnt ezen a napon: 28 év után a magyar csapat végre legyőzte az azzuri-kat! Az olimpiai csapat után a legjobb olasz tizenegy is vesztesként hagyta el a pályát. Ez a mérkőzés volt az új római stadion avatója!

Délután 3 órakor társasgépkocsin elindultak válogatottjaink az új római stadionba, a STADIO OLIMPICO-ba. Fél négykor már csaknem telt ház volt a pályán. 12-kor nyitották ki a kapukat és már ekkor betódult a nézősereg legnagyobb része, hogy minél jobb helyet biztosítson magának. A játéktér közepén öt hatalmas embernagyságú léggömb állt lehorgonyozva. Négy órakor megérkezett a pályára a köztársasági elnök, ünnepség kezdődött, 21 ágyú lövés dördült el, majd felengedték a léggömböket és galambok százait, hogy jelképezzék: az öt világrész népei megértésben, békességben akarnak élni egymással. Négy óra után 8 perccel egetverő tapsvihartól kísérve futottak ki a nagy találkozó résztvevői.

Az új stadionban az első gólt Hidegkúti szerezte:

A 41. percben Bozsik középen indul, remekül ugratja ki Hidegkútit. Hidegkúti egy testcsellel villámgyorsan elhúz Grossa mellett és 10 méterről hatalmas erővel lő. A labda laposan, védhetetlenül vágódik a vetődő Sentimenti hasa alatt a kapu jobb oldalába. Először dermedt csend fogadja a gólt, csak akkor tapsolja meg a nagyszerű támadást és a szép gólt a közönség, amikor Evans középre mutat.

A II. félidőben — az 50. válogatottságát ünneplő — Puskás még két gólt szerzett és ez a 3:0-s győzelem egyben az Európa Kupa elnyerését is jelentette. (1. Magyarország 8 5 1 2 27:17 11)

A sportvilág elismeréssel adózott csapatunknak és egyre több alkalommal hangzott el a megállapítás: a magyar csapat a legjobb Európában! Az Il Messagero például így áradozott:

Csodálatos együttes a magyar labdarúgócsapat. Nyugodtan tekinthetjük őket a világ legjobbjainak. A három gól nem mutatja híven a két együttes közötti különbséget. Sokkal nagyobb arányban is veszíthetett volna az olasz tizenegy. Megállapítható, hogy a magyarok képviselik a haladást a labdarúgásban. A magyar csapat az első gól után olyan fölénybe került, amilyent még nem láttunk.

* * *

1953. július 5., Stockholm, MAGYARORSZÁG-SVÉDORSZÁG 4:2 (1:1)
vezette: Van der Meer (holland)
Góllövők: Puskás, Budai, Kocsis, Hidegkúti
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (Bp. Vörös Lobogó) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (Vörös L.) – Sándor (Vörös L.), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (Vörös L.), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Sándor h. Budai (Honvéd)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A villanyfénynél játszott mérkőzésen 1:1-es félidő után a magyar csapat teljesítménye alaposan feljavult, és ez gólokban is megmutatkozott. Két mérkőzés utáni nyilatkozat:

Kock, a svédek szövetségi kapitánya: – Az eredménnyel elégedett vagyok, bár 2:2 után úgy éreztem, hogy bekövetkezhet a lehetetlen. Később azonban láttam, hogy 6:2 sem lett volna túlzott eredmény.

Pozzo, a volt olasz szövetségi kapitány is végignézte a mérkőzést. Nyilatkozatában kijelenti: sajnálja, hogy a svédek hiába küzdöttek ilyen jól, mégis kikaptak. Szerinte bebizonyosodott, hogy a magyar csapat Európa legjobbja. Megemlíti, hogy Svájcban is 0:2 után erősített a magyar csapat, most pedig 1:1 én 2:2 után szinte úgy nyert, ahogy akart. A volt olasz szövetségi kapitánynak elsősorban Kocsis és Bozsik játéka tetszett.

* * *

1953. július 9., Göteborg, BUDAPEST-GÖTEBORG 6:1 (Budapest válogatott mérkőzése)
Góllövő: Puskás(2), Csordás(2), Budai, Czibor
Budapest: Grosics (Honvéd) – Rajna (Dózsa), Börzsei (Vörös Lobogó), Lantos (Vörös Lobogó) – Bozsik (Honvéd), Dékány (Kinizsi) – Budai (Honvéd), Csordás (Vasas), Palotás (Vörös Lobogó), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Sándor (Vörös L.), Horváth (Szombathelyi Lokomotív)

A félidei eredmény itt is csak 1:1 volt! A második játékrészben a mieink káprázatosan játszottak és sorra lőtték a szebbnél-szebb gólokat. A svédek ekkor még tizenegyesből sem találtak a kapuba …

Larsson lövése a kapufáról fölé pattant, a játékvezető újra rúgatja a 11-est, azon a címen, hogy Horváth állítólag megmozdult. Másodszorra már Larsson a kapufa segítsége nélkül lövi fölé a labdát.

* * *

Szabó László

Szabó László

1953. július 12., Halmstad, BUDAPEST-HALLAND MEGYE VÁL. 5:1 (Budapest válogatott mérkőzése)
Góllövő: Kocsis(2), Tichy, Sándor, Csordás
Budapest: Horváth (Sz. Lokomotív) – Rajna (Dózsa), Lóránt (Honvéd), Lantos (Vörös Lobogó) – Bozsik (Honvéd), Szabó (Kinizsi) – Sándor (Vörös L.), Kocsis (Honvéd), Tichy (Bp. Lokomotív), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Zakariás (Vörös L.), Csordás (Vasas), Budai (Honvéd)

Érdekesség az összeállításban: a Kinizsi tehetséges fiatalját elvitték a válogatott svédországi túrájára és ezen a mérkőzésen játéklehetőséget is kapott! Ez annál inkább is érdekes, mivel még a Kinizsi első csapatában sem szerepelt eddig! Az UEFA-győztes magyar ifjúsági válogatottban viszont olyan jól játszott, hogy a szakvezetők kipróbálták a felnőttek között is.

* * *

1953. augusztus 8., Bukarest, MAGYARORSZÁG U. VÁL.-EGYIPTOM U. VÁL. 7:0 (VIT – Utánpótlás válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Csordás(2), Tóth II.(2), Szolnok, Virág, Machos
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Kárpáti (Győri V.), Mednyánszky (Szegedi H.), Várhidi (Dózsa) – Szojka (Salgótarján), Kleibán (Csepeli V.) – Tóth II. (Csepeli V.), Machos (Szegedi H.), Csordás (Vasas), Szolnok (Vörös L.), Virág (Dózsa)
Csere: Molnár (Vörös L.), Szabó (Kinizsi)

* * *

1953. augusztus 10., Bukarest, MAGYARORSZÁG U. VÁL.-ALBÁNIA A 4:3 (VIT – Utánpótlás válogatott mérkőzése)
Góllövő: Csordás(2), Machos, Tóth II.
Magyarország: Ilku (Dorog) – Rajna (Dózsa), Kárpáti (Győri V.), Várhidi (Dózsa) -Szojka (Salgótarján), Dékány (Kinizsi) – Tóth II. (Csepel), Machos (Szegedi H.), Csordás (Vasas), Szolnok (V. Lobogó), Virág (Dózsa)
Csere: Molnár (V. Lobogó)

* * *

1953. augusztus 12., Bukarest, MAGYARORSZÁG U. VÁL.-NDK A 3:1 (VIT – Utánpótlás válogatott mérkőzése)
Góllövő: Machos(2), Csordás
Magyarország: Ilku (Dorog) – Kárpáti (Győri V.), Mednyánszky (Szegedi H.), Várhidi (Dózsa) – Szojka (Salgótarján), Dékány (Kinizsi) – Tóth II. (Csepel), Machos (Szegedi H.), Csordás (Vasas), Szolnok (V. Lobogó), Virág (Dózsa)
Csere: Molnár (V. Lobogó)

* * *

1953. augusztus 15., Bukarest, MAGYARORSZÁG U. VÁL.-ROMÁNIA U. VÁL. 4:3 (VIT Döntő – Utánpótlás válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Csordás(3), Tóth II.
Magyarország: Ilku (Dorog) – Kárpáti (Győri V.), Mednyánszky (Szegedi H.), Várhidi (Dózsa) – Szojka (Salgótarján), Dékány (Kinizsi) – Tóth II. (Csepel), Machos (Szegedi H.), Csordás (Vasas), Szolnok (V. Lobogó), Virág (Dózsa)
Csere: Rajna (Dózsa), Kleibán (Csepel)

A VIT döntőben nehezen lendült játékba a magyar csapat. 1:2-es félidő után óriási lelkesedéssel és feljavult csatárjátékkal sikerült az eredményt megfordítani.

A mérkőzés után a magyar utánpótlás válogatott tagjai boldogan összeölelkeznek a pálya közepén, s a nézőtéren helyet foglaló magyar tábor harsány éljenzése közben futva vonulnak ki a pályáról. Néhány perccel később következik az ünnepélyes eredményhirdetés. Az első három helyett, a magyar utánpótlás válogatott, a román utánpótlás válogatott és az NDK válogatott egymás mellett felsorakozik és a közönség nagy tetszésnyilvánítása közben Tóth II. csapatkapitány átveszi az első helyezettnek járó hatalmas serleget.

* * *

1953. október 4., Prága, MAGYARORSZÁG-CSEHSZLOVÁKIA 5:1 (4:1)
vezette: Reinhardt (NDK-beli)
Góllövő: Csordás(2), Hidegkúti, Tóth, Puskás
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (V. Lobogó) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (V. Lobogó) – Egresi (Dózsa), Csordás (Vasas), Hidegkúti (V. Lobogó), Puskás (Honvéd), Tóth (Dózsa)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Puskás volt a csatársor vezére, ő hozta fel a labdát gyakran az ellenfél 16-osa tájáról, angolnaszerűen kígyózott a csehszlovák védők között, majd önzetlenül juttatta a labdát a legjobb helyzetben levő csatártársának. A csatársor tagjai szinte állandóan változtatták a helyüket, a sok váltás megoldhatatlan feladat elé állította a csehszlovák védőket. A játék különösen az első félidőben volt magas színvonalú. A közönség gyakran tapsolta meg lelkesen a magyar csatárok gyönyörű támadásait.

* * *

1953. október 4., Szófia, MAGYARORSZÁG-BULGÁRIA 1:1 (1:0)
vezette: Harousek (csehszlovák)
Góllövő: Szilágyi
Magyarország: Henni (Dózsa) – Sipos (Szegedi H.), Kispéter (Kinizsi), Takács (Csepel) – Keszthelyi (Csepel), Gyurik (Dózsa) – Tóth II. (Csepel), Aspirány (Dózsa), Szilágyi (Vasas), Virág (Dózsa), Babolcsay (Honvéd)
Csere: Aspirány h. Samus (Dózsa)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

A magyar csapat tagjai közül Kispéter és Keszthelyi nyújtotta a legjobb teljesítményt. Kispéter játéka az egész mezőnyből kiemelkedett. Biztosan rúgott, hatalmas sikert aratott óriási felszabadító rúgásaival. De nemcsak tértölelő rúgásai voltak, szükség esetén pontos, rövid átadásokkal indított támadásokat. Közbelépései, keresztezései nagyszerűek voltak, fejjátékával is kitűnt.

Két magyar válogatott is játszott ezen a napon, de egyikben sem szerepelt Budai, Kocsis és Czibor! Budai sérülése, Kocsis és Czibor pedig fegyelmi ügye miatt maradt ki a válogatottból.

Bővebben …

* * *

1953. október 4., Budapest, Népstadion, MAGYARORSZÁG B-CSEHSZLOVÁKIA B 2:1 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Dobó(2)
Magyarország: Gellér (V. Lobogó) – Kovács II. (V. Lobogó), Börzsei (V. Lobogó), Farsang (Dózsa) – Kovács I. (V. Lobogó), Kleibán (Csepel) – Sándor (V. Lobogó), Dobó (Diósgyőr), Hegedűs (Győri V.), Szolnok (V. Lobogó), Bédi (Sztálin Vasmű Építők)
Csere: Bundzsák (Vasas), Kárász (V. Lobogó)

Ilyen is 10 évenként egyszer ha van: a Népstadionban két magyar B-válogatott is játszott! Előbb a Csehszlovák B elleni mérkőzésre került sor, majd egy másik B-válogatott Bulgária B csapatával mérkőzött. A magyar labdarúgás akkori erejét mutatja, hogy mindkét csapatunk derekasan helytállt és legyőzte ellenfeleit. A kettős szereposztásban kiálló B-válogatott mérkőzését 55 ezren szurkolták végig!

* * *

1953. október 4., Budapest, Népstadion, MAGYARORSZÁG B-BULGÁRIA B 3:0 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Deák(2), Machos
Magyarország: Gulyás (Kinizsi) – Ombódi (Kinizsi), Teleki (Vasas), Sólyom (Sztálin Vasmű Építők) – Halmai (Sz. V. Építők), Kotász (Sz. V. Építők) – Raduly (Bp. Postás), Machos (Szegedi H.), Deák (Dózsa), Fejes (Sz. V. Építők), Illovszky (Vasas)
Csere: Borsányi (Dózsa), Mátrai (Kinizsi)

Szünet után a kitűnő erőben levő magyar csapat erősíteni tudott és egyre-másra teremtette a gólhelyzeteket a bolgár kapu előtt. Ezekből hármat sikerült értékesítenie.

A 76. percben volt egy -mai szemmel nézve- érdekes csere is. A két gólt elérő Deákot Mátrai váltotta fel a középcsatár poszton. A későbbi nyolcvanszoros válogatott hátvéd tehát címeres mezben – igaz „csak” a B-válogatott tagjaként — a csatársor tengelyében kezdte meg válogatott szereplését! Természetesen ekkor még a Kinizsiben is csatárt játszott…

* * *

1953. október 11., Bécs, MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 3:2 (0:0)
vezette: Baumberger (svájci)
Góllövő: Hidegkúti(2), Csordás
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (V. Lobogó) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (V. Lobogó) — Budai (Honvéd), Csordás (Vasas), Hidegkúti (V. Lobogó), Puskás (Honvéd), Tóth (Dózsa)
Csere: Hidegkúti h. Kárpáti (Győri V.)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Nehéz mérkőzést nyert meg, nagy ellenfelet győzött le a magyar csapat. A válogatott csapat megint bebizonyította, hogy nemcsak tudással rendelkezik, hanem töretlen erkölcsi erővel is, hazafias lelkesedéssel, amelynek segítségével le tudja győzni a nehézségeket. Ilyen nehézségek bőven akadtak ezen a mérkőzésen. Az osztrák győzelmet váró közönség viharosan biztatta csapatát, s ez a biztatás nem mindig maradt meg a sportszerű keretek között. A nézőteret a játéktértől semmi sem választotta el, s a közönség közül több százan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. A magyar csapatot azonban nem lehetett megfélemlíteni. A magyar játékosok népköztársaságunk címerét viselték mellükön, s ehhez méltóan játszottak, küzdöttek.

A mérkőzés egyik érdekessége volt, hogy mind az öt gól a II. félidőben született meg.

* * *

1953. október 11., Budapest, Népstadion, MAGYARORSZÁG B-AUSZTRIA B 7:3 (B válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Kocsis(5), Szilágyi(2)
Magyarország: Henni (Dózsa) – Kovács II. (V. Lobogó). Börzsei (V. Lobogó), Ombódi (Kinizsi) – Kovács I. (V. Lobogó), Dékány (Kinizsi) – Egresi (Dózsa), Kocsis (Honvéd), Szilágyi (Vasas), Aspirány (Dózsa), Czibor (Honvéd)

Egyenlítés után a magyar csapat erősített, erővel sokkal jobban bírta a hajrát, mint ellenfele, ekkor szinte tüneményes 10 perce volt a magyar B-válogatottnak. Pazar támadójátéka eredménye volt a négy gyors gól.

A gólzáporos győzelemből Kocsis alaposan kivette a részét, öt gólján kívül még számos helyzetet is kihagyott…

* * *

1953. október 11., Graz, MAGYARORSZÁG III.-STÁJER VÁL 3:2
Góllövő: Deák(3)
Magyarország: Ilku (Dorog) – Palicskó (Honvéd), Teleki (Vasas), Kontha (Vasas) – Szojka (Salgótarján), Gyurik (Dózsa) – Tóth II. (Csepel), Samus (Dózsa), Deák (Dózsa), Fejes (Sztálin Vasmű Építők), Bártfai (Csepel)
Csere: Berendi (Vasas)

* * *

1953. október 11., Linz, MAGYARORSZÁG IV.-FELSŐ-AUSZTRIA 2:1
Góllövő: Varga, Mátrai
Magyarország: Gulyás (Kinizsi) – Kalmár (Győri V.), Kispéter (Kinizsi), Bakonyi (Dorog) – Bundzsák (Vasas), Kotász (Sz. Építők) – Bablena (Salgótarján), Varga (Dorog), Mátrai (Kinizsi), Keszthelyi (Csepel), Kolesánszky (Szombathelyi L.)

Nagy lelkesedéssel harcolta ki úgynevezett “negyedik válogatottunk” az idegenbeli győzelmet. Kispéter ezúttal is a mezőny legjobbja volt…

Még két felnőtt válogatott csapatunk szerepelt ezen a napon: a magyar V. válogatott a Népstadionban 5:1-re győzött a Bécsi Liga-válogatott ellen, míg a VI. válogatott Diósgyőrött szerepelt és győzött ilyen arányban Alsó-Ausztria ellen.

* * *

1953. október 11., Bécs, AUSZTRIA IFJ.-MAGYARORSZÁG IFJ. 8:1 (Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövő: Szabó
Magyarország: Balogh (Bp. Haladás) – Rajna (Dózsa), Henni II. (Kinizsi), Irtási (Vasas) – Szabó (Kinizsi), Domonkos (Vasas) — Tichy (Bp. Lokomotív), Bukovi (V. Lobogó), Karácsonyi (Vasas), Prohászka (Dorog). Győrvári (Dózsa)
Csere: Pásztor (Dózsa)

Az osztrákokkal vívott hét frontos (!) találkozón csak ez az egy vereség érte a magyar labdarúgókat. Ez viszont annál alaposabb volt. A Práter stadion közönsége előtt a tehetséges fiatalok bénultan játszottak. Szabó bődületes bombagólja sem oldotta fel a gátlásokat és végül egyik legnagyobb vereségét szenvedte el ifi-válogatottunk. Éppen abban az évben, amikor kapott gól nélkül nyerték az UEFA-tornát!

* * *

1953. november 15., Budapest, Népstadion, SVÉDORSZÁG-MAGYARORSZÁG 2:2 (0:0)
vezette: Steiner (osztrák)
Góllövő: Palotás, Czibor
Magyarország: Grosics (Honvéd) – Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (V. Lobogó) — Bozsik (Honvéd), Zakariás (V. Lobogó) — Budai (Honvéd). Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (V. Lobogó), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Kocsis h. Palotás (V. Lobogó)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

1:0-s svéd, majd 2:1-es magyar vezetés után alakult ki a döntetlen. Egyébként 0:0-nál Puskás a kapu mellé lőtt egy tizenegyest! Az akadozó játék, a sok kihagyott helyzet után így értékelték a látottakat:

Az a legfontosabb, hogy ennek a kellemetlen, váratlan döntetlennek minden tanulságát levonjuk és ott hasznosítsuk, ahol erre igen nagy szükség lesz: november 25-én a Wembley stadionban.

* * *

1953. november 25., London, MAGYARORSZÁG-ANGLIA 6:3 (4:2)
vezette: Leo Horn (holland)
Góllövő: Hidegkúti(3), Puskás(2), Bozsik
Magyarország: Grosics (Honvéd) — Buzánszky (Dorog), Lóránt (Honvéd), Lantos (V. Lobogó) – Bozsik (Honvéd), Zakariás (V. Lobogó) – Budai (Honvéd), Kocsis (Honvéd), Hidegkúti (V. Lobogó), Puskás (Honvéd), Czibor (Honvéd)
Csere: Grosics h. Gellér (V. Lobogó)
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Az „évszázad mérkőzése”!

Hányszor beszéltek azóta erről a találkozóról, hányszor láttuk a szebbnél-szebb gólokat a korabeli filmtudósítás segítségével. Hanglemezről hányszor, de hányszor hallhattuk Szepesi örömbe csukló hangján hatszor, hogy: gól! gól!

Költemények és köszöntők készültek akkor erre az alkalomra, amelyet szinte az egész ország hetekig ünnepelt. A mérkőzés eseményeit oly sokszor felidézték már, hogy az méltán közismert. Talán kevesebben ismerik Feleki László: Kilencven perc! című könyvét, amely ezt a mérkőzést, előzményeivel, epizódjaival örökítette meg. A mindössze 5000 példányban megjelent könyvet szinte órák alatt elkapkodták és járt kézről kézre az „évszázad mérkőzésének” története.

Ebből a könyvből idézzük azt a részt, amely a találkozó utáni közvetlen pillanatokat rögzítette.

Itt vagyunk hát a Wembley-stadion öltözőjében, néhány perccel a mérkőzés befejezése után, az öröm első megnyilvánulásai után, az első gratulációk, a tapsvihar után. Most minden csendben oldódik fel. A megfeszített húr elernyedt. Puskás nekitámaszkodik a falnak, s mélyeket lélegzik. Hidegkúti nagyot nyújtózik, mintha álomból ébredne fel. A legtöbben leülnek a padra, de nem nyúlnak semmihez, nem húzzák le a cipőjüket, nem indulnak még a fürdőszoba felé. Csak ülnek, nagyokat lélegzenek. Senki sem szól egy szót sem. Ezt a nagy boldogságot nem lehet kifejezni. Nem is fejezik ki. A legszebb szavaknál is többet mond ez a hallgatás.

Kilencven perc kavargása csitult el. Pihennek a győztes harcosok. Odahaza zeng a levegő az örömújjongás viharától. A 6:3 hősei hallgatnak. Mintha még mindig nem fogták volna fel teljesen, hogy mi történt. Győztek, megverték az angol válogatott csapatot, megtörték Anglia kilencven éves otthoni veretlenségét. Ehhez gratuláltak a sportszerű angol játékosok. A mérkőzés után mindegyik megtalálta a maga emberét: Ramsey Czibornak gratulált, Mortensen Lórántnak, Dickinson Kocsisnak, Taylor Zakariásnak… Csak Matthews ment el leverten Lantos mellett, s ballagott, szinte megöregedve az öltöző felé.

A végsőkig feszült idegek zavartalanul pihennek az elernyedés csöndjében. Zakariás hangja alig hallható: Hogy ezt is megértük! Ez a néhány, meghatottságtól remegő szó nem zavarja, inkább még jobban kiélezi a csendet. A gondolatok messze járhatnak, a múltba is, a jövőbe is. Mennyi győzelem áll már mögöttük, s hány feladat vár még rájuk! Hosszú még az évszázad! Sokan majd öreg edző korukban mesélgetnek a tátott szájjal hallgató fiataloknak a londoni nagy napról, a 6:3-ról… De addig még sok idő telik el. Sok babér vár még erre a csapatra …

(Nagy Béla írásainak felhasználásával)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
Következik: 12.09. 19:30 Vasas-FTC (TV:M4)
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ