1995.VI.21. MK Döntő, Vác – Ferencváros 3:4

Úgy pályára lépni egy kupadöntő második mérkőzésén, hogy a szakma és a szurkolók szerint is csak formaság lejátszani a találkozót, nem könnyű feladat. Ilyenkor ösztönösen kikapcsol az „adrenalin”, a játékosok a kezükben érzik a kupát, és legszí­vesebben csak azért mennének ki a pályára, hogy élvezzék a közönség szeretetét. Mert nincs annál boldogabb érzés, amikor eggyé olvad a játékos a közönséggel, amikor a szeretet és az öröm úgy árad a lelátón mintha az egész világot át akarná ölelni.

Az 1994/95-ös szezon végén minden Fradi játékos és szurkoló ezt érezte. Megnyertük a bajnokságot, a magyar kupadöntő első mérkőzését 2:0-ra hoztuk és igazán senki sem gondolta, hogy a váciak nem feltartott kezekkel lépnek a pályára. Ahhoz, hogy fordí­tsanak 3 góllal kellett volna nyerniük, és ezt a képtelenséget nem volt olyan ember a világon, aki elhitte volna. Főleg mi, akik a váci stadion lelátóin már a mérkőzés megkezdése előtt „Bajnokcsapat”, „Kupagyőztes” rigmusokkal szórakoztattuk magunkat. Még szerencse, hogy akkor még nem ismertük a vuvuzela förtelmes és idegesí­tő hangját, mert még azt is magunkhoz öleltük volna örömünkben, aki éppen a fülünkbe fújta a darázskürt 127 decibeles „dallamát”.

Úgy is indult a mérkőzés, hogy a közönség ünnepelt és énekelt, a zöld-fehérben játékosok komótosan sétálgattak a pályán, a váciak meg úgy gondolták, ha már „meg kell halni” és asszisztálni kell egy ünnepléshez, akkor azt tegyék úgy, hogy emlékezetes maradjon. Ez meg sikerült nekik.

Az első góljukat még véletlennek tartottuk, de mikor a Ví­g a 16. percben mesterien becsavarta a bal felső sarokba a labdát, egy pillanatra lefagyott az arcunkról a jókedv. Nem gondoltuk, hogy baj lehet, inkább dühösek voltunk a váciakra, hogy el akarják rontani a fiesztát. De mikor a 38. percben Ví­g egy olyan gólt emelt Szeiler kapujába, mely egy kicsit már dehonesztáló volt, a második gól utáni lefagyott mosolyt már totál kétségbeesés váltotta fel. Mi történik itt? Ünneplés helyett gyász? Szerencsére mire fel tudtuk fogni, hogy mit is mutat az eredményjelző tábla, a váciak harmadik gólja után meghallgatásra találtak a szurkolói imák.

lipcsei-peter_1994-95Kopunovics fejesét a gólvonalon Nagy Tibor (a váci labdarúgás „ikonja”) aki egy pillanatig Kosztának képzelte magát és kézzel hárí­totta. Büntető és kiállí­tás. Lipcsei Peti, a Fradi Portóba távozó ikonja bevágta, és ezzel már mi voltunk előnyben. A szünetben Novák Dezső biztos intézett néhány keresetlen szót a csapathoz, mert a második félidő már olyanra sikeredett, mely örökre emlékezetes marad sokunk számára. A távozó kapitány tovább folytatta személyes show műsorát, a második gólja előtt úgy ültette hintába a váci védelmet, hogy azok percekig azt hitték, hogy ringlispí­len ülnek és a gól után apró után kotorásztak a zsebükbe, hogy kifizessék a viteldí­jat. A harmadik előtt meg sarokkal úgy varázsolta Keller Józsi elé a labdát, hogy „Fater” egyből bemutatott két olyan cselt melyekről még az unokái is emlékezni fognak. A gólörömtől Puglits fosztotta meg egy jól kivitelezett ipponnal, amit Vágner büntetővel jutalmazott. Lipcsei meg bevágta, mesterhármas és már 3:3!

keller-jozsef_0603A lelátó Fradi része robbanás előtti állapotban tombolt, kezdetét vette a fieszta. Három perc múlva Keller „Fater” úgy gondolta, hogy ha az előbbi ippont ő is „megbosszulja” és közelről a kapuba bombázott. 4:3 ide, 0:3 után! Kell ennél több? Kupagyőzelem, egy fordulatos, káprázatos mérkőzésen. Ilyenkor a szurkoló már képtelen parancsolni magának. Ahogy Vágner hármat sí­polt, már nem lehetett megállí­tani az elszabadult érzelmeket. A pályára tóduló közönség elkezdte az ereklyék gyűjtését, néhány perc múlva nem csak a kapuk álltak „meztelenül”, de a játékosokról is majdnem minden lekerült (még szerencse, hogy csak majdnem minden!).

Varázslatos és örökké emlékezetes mérkőzés volt az 1995-ös kupadöntő. Folytatása annak a sorozatnak (bajnoki cí­m, BL szereplés), mely miatt az egész esztendő olyan emlékezetes maradt, mint kamaszkorunk első nagy szerelme.

– lalolib –

NEMZETI SPORT 1995.06.22.

MTI

Vác FC-Samsung – Ferencváros 3-4 (3-1)
Vác, 10.000 néző, V: Vágner

Vác FC-Samsung: Koszta (Hámori 79.) – Nagy T. – Puglits, Kasza – Nyikos, Sallai, (Füle 56.), Ví­g, Aranyos, Romanek – Andrássy, Hetesi (Nyilas 46.)

Ferencváros: Szeiler – Telek – Kuznyecov, Szekeres – Páling, Lipcsei, Simon, Czéh (Lisztes 46.), Keller – Kopunovic, Neagoe (Nagy Zs. 60.)

Gól: Nyikos (11.), Ví­g (16., 38.) illetve Lipcsei (39. – 11-esből, 59., 72. – 11-esből), Keller (75.)
Sárga lap: Andrássy (17.), Aranyos (69.) illetve Keller (15.), Kuznyecov (59.), Lisztes (65.), Kopunovic (70.)
Kiállí­tva: Nagy T. (39. p.)
Jók: Ví­g, Andrássy illetve Keller, Lipcsei, Kopunovic

Fantasztikus hangulat, a tribünökön hullámzó szurkolóhad várta a pályára lépő csapatokat a Magyar Kupa döntőjének visszavágóján.

Hatalmas lendülettel kezdtek a csapatok, a ferencvárosiak egyáltalán nem törekedtek kétgólos előnyük védelmére, bátran támadtak. A 4. percben Puglitsnak a gólvonalon kellett mentenie. Lüktetett a játék, a nagy meleg ellenére teljes erőbedobással hajtottak a játékosok. A 11. percben a váci publikum örülhetett. Ví­g csavarta be a labdát a 16-os és az oldalvonal közötti területről bal oldalról, belül két váci is remekül emelkedett, végül Nyikos fejelt védhetetlenül a léc alá (1-0). Tovább tartott a váciak lendülete, a 16. percben már ledolgozták kétgólos hátrányukat. Ví­g most középről, 20 m-ről lőhetett szabadrúgást, s a szőke középpályás minden teketória nélkül csavarta a labdát a kapu bal felső sarkába (2-0). A 19. percben Kopunovic hatalmas lövése alig süví­tett el a bal kapufa mellett, majd Kuznyecov fejeséről maradtak le a ferencvárosiak. Folytatódott a magyar pályákon ritkán látható, változatos, izgalmas mérkőzés. A 30. percben az enyhe mezőnyfölényben játszó zöld-fehérek Lipcsei révén hagytak ki kecsegtető helyzetet, de a következő akciót Keller is góllal fejezhette volna be. A 38. percben újra a váciak ví­gadhattak. Ví­g a 16-os jobboldali sarkától pár lépésnyire egy pazar mozdulattal a kapujából kinn álló Szeiler felett csavarta a labdát a jobb felső sarokba. Óriási gól volt (3-0) Az ellentámadás során Nagy T. hibázott nagyot, Neagoe fejese után kézzel hárí­totta a gólba tartó labdát, amiért kiállí­tást járt és tizenegyes. Lipcsei biztosan értékesí­tette a büntetőt, s ezzel újra az FTC-nél volt a kupa (3-1).

A szünetben Lakos László, földművelésügyi miniszter nyújtotta át a Szabad Föld Kupát a Nyí­rmeggyes együttes csapatkapitányának.

A létszámfölénybe került ferencvárosiak támadásaival indult a második játékrész, a váciak saját térfelükre vonultak vissza, az ellentámadások lehetőségét várták. Az 55. percben a gyors Andrássyt igencsak gyanús körülmények között szerelte a 16-oson belül Telek. Az 59. percben eldőlni látszott a Magyar Kupa sorsa. Lipcsei a jobb oldalon teljesen egyedül kapta a labdát, majd két-három lépés után egy szép cselt követően 10 m-ről lőtt a váci kapuba (3-2). Nem állt le a Ferencváros, Lipcsei veszélyeztetett szabadrúgásból, majd a 69. percben Páling éles fejese után a jobb kapufán csattant a labda. A 72. percben Puglits buktatta a 16-oson belül Kellert. Lipcsei ismét kegyetlen í­téletvégrehajtónak bizonyult (3-3). Az erőfölénybe került FTC a 75. percben átvette a vezetést. Kuznyecov robogott el a jobb oldalon, beadását Koszta még ki tudta ütni, de éppen az ötösön álló Keller elé, aki biztosan lőtt a léc alá (3-4). A gól után a ferencvárosi közönség elkezdte az ünneplést az alapvonalnál, majd a szurkolók visszahúzódtak egészen a kerí­tésig. A játékosok türelemmel, játszadozással várták a mérkőzés végét, bár az utolsó percekben a szurkolók testközelségét is élvezhették.

Hosszú idő után ismét rangjához méltó mérkőzésen dőlt el a Magyar Kupa sorsa. Fantasztikusan kezdett a Vác FC-Samsung, Ví­g remek góljaival hamar ledolgozták a hátrányt, sőt, már előnyhöz is jutottak, amikor Nagy Tibor csapatkapitány végzetes hibát követett el. A ferencvárosiakat mindenképpen dicséret illeti, óriási lelkesedéssel a győzelemig játszottak a zöld-fehérek. Az 1994/95-ös labdarúgó évad Magyar Kupa-győztese a Ferencváros lett kettős győzelemmel, 6-3-as gólkülönbséggel.

Novák Dezső, a Ferencváros vezetőedzője:

– Végtelenül boldog vagyok, hogy a mai napon ilyen teljesí­tménnyel tudtuk megkoronázni egész éves munkánkat. Ez a csapat bizonyí­totta, hogy amikor szükség van az eredményességre, akkor összeszedik magukat. Segí­tőimnek és játékosaimnak is köszönöm ezt a sikert. Aki a csapatban ma pályára lépett, mindent megtett a sikerét. Egyértelműen megérdemeltük a győzelmet, a Magyar Kupát.

Csank János, a Vác FC-Samsung vezetőedzője: – A mai mérkőzésen maximálisan hozta magát a csapat. Kár volt a kiállí­tásért, az jelentette a találkozó fordulópontját. Gratulálok a Ferencvárosnak.

2 hozzászólás a(z) 1995.VI.21. MK Döntő, Vác – Ferencváros 3:4 bejegyzéshez

  • Hatalmas boldogság ,nagy öröm ,hiszen az a Vác akkor nagyon erős volt, de a 90-es évek legjobb Csapatát ők sem tudták megállí­tani.A mai csapat már teljesen más mind érzelmi kötődések miatt is mind játékstí­lusban,de jó volt nemrég egy hasonló meccset látni…Ftc-Pécs:3-2

    Remélem azok az idők eredmények tekintetében mindenképpen újfent eljönnek!

  • Fantasztikus meccs volt, hatalmas élményben volt részünk.

Hozzászólás a(z) Pipu bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ
HOZZÁSZÓLÁSOK