1997.X.11. VB selejtező, Finnország – Magyarország 1:1

Amint Európa számos más szí­nterén, úgy szombaton Helsinkiben is befejeződött az öreg kontinens labdarúgó világbajnoki selejtezőinek sorozata.

A finn fővárosban a nyolcadik, utolsó kvalifikációs mérkőzésén volt érdekelt Magyarország futballválogatottja, amely a 3. csoportban azért küzdött, hogy legalább egy döntetlent kiharcoljon Finnország ellenében. Az egy pont (nem beszélve a háromról, azaz az idegenbéli diadalról) azt jelenthette, hogy Csank János szövetségi kapitány együttese e csoportban kiharcolja a második helyet. Azzal pedig a két rájátszásos mérkőzés esélyét, tudniillik a csoportmásodikok közül nyolc majd play-off szisztémában küzd tovább, s az innen továbblépő négy jut el a jövő évi franciaországi világbajnoki döntőbe.

A szombati összecsapást a német Heynemann vezette az Olimpiai-stadionban. Abban a létesí­tményben, ahol 1978 őszén a magyar legénység első és egyetlen vereségét szenvedte el a finnektől a sportági históriában. Esőben és ötfokos melegben (vagy hidegben) rajtoltak a csapatok.

Világbajnoki selejtező, európai 3. csoport:

Finnország – Magyarország 1-1 (0-0)
Helsinki, Olimpiai-stadion, 31 617 fizető néző, v: Heynemann (német)

Finnország: Moilanen – Ylönen – Hyypia, Tuomela – Koskinen (Rissanen 82.), Reini, Litmanen, Mahlio – Paatelainen, Sumiala (Johansson 89.), Valakari

Magyarország: Sáfár – Lőrincz – Sebők V., Lipcsei, Keresztúri – Mracskó, Nyilas (Horváth F. 68.), Halmai, Egressy (Dombi 81.) – Kovács Z. (Illés 57.), Orosz F.

Gól: Sumiala (62.) illetve Moilanen (öngól, 92.)
Sárga lap: Mahlio (64.), Paatelainen (91.)

Az első percben jobb oldali akció végén Egressy csaknem eredményes volt, közeli perdí­tése után Moilanen hárí­tott. Az első negyedórában nem látszott elfogódottság a magyar együttesen, következésképpen Finnország nem élvezett fölényt. Litmanen náthája (vagy influenzája) miatt messze nem úgy irányí­tott, ahogyan az Ajaxban, persze körülötte nem olyan klasszisok futballoztak, mint holland klubjában. A szakadó esőben a finnek azt mutatták be, amit előzetesen vártak tőlük: í­velgettek, nem sokat törődtek azzal, hogy látványra milyen a teljesí­tményük. A 19. percben baloldali vendégakció végén Egressyről pattant egy labda a jól figyelő Kovács elé, az újpesti támadó azonban hat méterről a jobb kapufa mellé gurí­tott. Az első és mindjárt igencsak lényeges helyzet volt, dehát kimaradt. Ylönen távoli lövése volt a válasz, ami jó két méterrel ment el a bal kapufa mellett. Lőrincz mellett Halmai is ügyesen eljátszotta az utolsó ember szerepét, a két MTK FC-játékos fejjel-lábbal ügyesen rombolt, mi több, Halmai még fölfelé is “vállalkozott”, egyszóval kiemelkedett társai közül. A 29. percben Sumiala elöl ügyesen szedte fel a labdát Sáfár. Egy perc múlva Paatelainen fejese messze elkerülte a kaput, mert körülötte négyen igyekeztek lezárni a teret; eredményesen. Ügyesen megválasztott “esőgumit” használt a magyar gárda, a robotoló finnek nem nagyon jutottak tiszta lövési esélyhez. Kovács vállalkozott a bal oldalon, szögletre szerelték (35. perc). Az újpesti támadó ezután a saját kapuja előtt szabadí­tott fel szögletre. A 37. percben szabadrúgás-kombináció végén Egressy lapos lövését Moilanen vetődve fogta.

Megnyugtató 45 percen esett túl Magyarország.

A szünetben Csank János í­gy vélekedett: – Valós a kép. Kár, hogy Kovács kihagyta azt a nagy esélyt, a mérkőzés óriási lehetőségét. Talán a középpályás sorunk jobban ügyelhetett volna arra, hogy a finnek ne juthassanak í­velgetési esélyhez.

Irgalmatlanul esett továbbra is az eső a második félidőben. A 49. percben bal oldali beadás után Paatelainen négy méterről a jobb kapufa mellé továbbí­tott. Sebők lőtt mellkasra, az erős bombát az angol Preston kapusa, Moilanen először kiejtette, de utánakapott a labdának. Az 54. percben Kovács mutatós csel után mellédurrantott. Egy perc múlva Reini baloldali beadás után úgy fejelt kapufára, hogy Sáfár ökle irányí­totta a baloldali kapufára a labdát. Óriási bravúr. Csank elővigyázatosat húzott, a biztonság jegyében levitte Kovácsot, behozta Illést (57. perc). A finnek rámenősebbek voltak annál, amit az első félidőben mutattak. Ennek legjobb jele: a gól. A 62. percben jobb oldali szöglet után Sumiala egy megcsúsztatott labdát egy méterről fejelt a magyar kapu jobb oldalába (1-0). A feladat innen adott volt: egyenlí­teni. Erre nagyon szűk 30 perc kí­nálkozott. A 66. percben Sumiala lépett ki, de Sáfár bravúrral szögletre mentett. A sérült Nyilas helyett Horváth jött gyepre, amúgy jogos is volt a frissí­tés, hiszen Orosz egyedül maradt ékként. Próbálkozott ritmusváltással a magyar gárda, ám a finn védelem igazán kiválóan ellenőrzött minden manővert. A 77. percben Litmanen a baloldalon ugrott ki, éles lövését Sáfár remekül védte. Orosz előtt volt ismét esély, de Moilanen pompásan vetődött ki a kapu elé tolt labdára. A 84. percben Dombi a baloldalon húzott el, de beadására Moilanen remekül vetődött ki, mentett. Mracskó beadását húzta le a finnek kapusa, a győri középpályás jobban is irányí­thatott volna.

Dehát egyenlí­tett a Sors.

A 92. percben két finn védő közreműködésével pattogott a labda a finnek “gólvidékén”, a gólvonalról ugyan még kipattant, de Moilanen kapusról bepattant a labda (1-1).

“Aranygól”. Lehet tervezni tovább. Jön a rájátszás.

A végén csattan az ostor. Régi igazság ez. Amikor Norvégia ellen a hajrában, majd Svájc ellen szintén az utolsó percekben kapott ki idegenben Magyarország, sokan balsorsot emlegettek. Nos, szombat este itt a “jó tündér”. Helsinkiben a 92. percben hozta vissza az esélyt a magyar futballválogatott azzal, hogy egy “elbambulást” követő finn találat után – a rendes játékidőn már túl – választ tudott megfogalmazni.

Öngóllal ugyan, de kiegyenlí­tett, és ezzel megszerezte az európai 3. csoportban a második helyet. Folytathatja a reménykedést, az utat, mert hétfőn kiderül, melyik csoportmásodikkal kell küzdenie tovább a franciaországi vb-döntőért.

Tulajdonképpen a futball örökigazsága az, ami a finn fővárosban történt. Egyenlő erők küzdelmében ugye nem kedvező, ha a hazai csapat nyer… Az első 45 percben a magyar legénység tökéletes ura volt a történéseknek. Fordulás után elkerülhető góllal vezettek a finnek. Nagyon úgy festett, “vége a dalnak”, de az akarat végül egyenlí­tést hozott. A két gárda minden tekintetben egyenlő volt ezen az estén, tehát más – noha a szerencse is besegí­tett – eredmény nem is születhetett, mint döntetlen.

A finnek “darálós” stí­lusa a második félidőben érvényesült, í­velgetéseik előtt egyszer kapitulált is a magyar védelem.

A hazai csapatból tulajdonképpen a negatí­v hős Moilanen kapust kell kiemelni, mert több alkalommal is remekelt. Sumiala gyakorta adta fel a leckét Sáfárnak, Litmanen viszont szinte eltűnt társai sorában. A magyar gárdában Lőrincz és Halmai remekül védekezett, Sebők harciassága is tetszett. Kovács sokszor ott volt, ahol lennie kellett, de nem talált a kapuba. Az ilyesmi pedig rosszpont egy csatárnál. Általánosságban véve a nehéz talajon fizikai mutatók dolgában a magyarok fölvették a versenyt, különösebben kiemelkedő teljesí­tmény aligha jegyezhető fel, de a kollektí­va tette a dolgát.

Csank János a mérkőzés végén í­gy fogalmazott: – Tulajdonképpen el sem hiszem, ami történt, de a jegyzőkönyvbe 1-1 kerül be, és ez a lényeg. A középpályás-munkában hibázgattunk, ezért í­velgethettek a finnek, ám ha a vége jó, akkor minden jó.

A 3. csoport végeredménye:

1. Norvégia 8 6 2 – 21- 2 20 pont
2. Magyarország 8 3 3 2 10- 8 12
3. Finnország 8 3 2 3 11-12 11
4. Svájc 8 3 1 4 11-12 10
5. Azerbajdzsán 8 1 – 7 3-22 3

A világbajnokságra Norvégia jutott ki, Magyarország pótselejtezőn érdekelt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
01.27.18:00, m4sport
01.30.17:00, M4Sport
02.03.20:00, m4sport
02.07. 18:30, m4sport
MK 02.10. 13:00, m4sport.hu
02.14. 14:30, m4sport.hu
02.20. 19:30, m4sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ