Azt nem tudom, hogy évmilliókkal ezelőtt, amikor az ősember úgy döntött, hogy önálló fejlődési szakaszra lép, vajon hogyan viszonyult egymáshoz a szí­v és az ész. Mennyire játszott döntő szerepet az ösztön a gondolkodásban, és vajon befolyásolták-e az akkori embert az érzései. Mielőtt bárki is azt hinné, hogy meg szeretném fejteni az evolúciót, nem erről van szó, csupán saját magam érzéseiről szeretnék magyarázatot adni. Arról az egyszerű tényről, hogy néha a szí­v és az agyunk teljesen más utakon jár. Nagyon sok esetben a szí­vünk olyan nyomás alá helyezi az agyunkat, hogy az képtelen reálisan gondolkodni. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →