A Ferencváros labdarúgóinak csodálata, nimbusza, világraszóló hírneve már a múlt (talán jótékony) homályába vész. Fantasztikus szurkolói régen eltűntek (nem a vénascanner óta, sajnos már sokkal korábban) a lelátókról.
Napjainkra nagyrészt pénzéhes, minimális objektív elemzésre is képtelen konjunktúra lovagok kavarognak a szakosztály körül. Pofátlanul, gátlástalanul nyúlják le azt a Clubot, amelyet az aktuális hatalom kegyelméből átmenetileg kirángattak a kilátástalanság mocsarából.
Nem szeretnék Cassandraként jósolgatni, de úgy érzem -- talán nem véletlenül a hatalmas dicsőség felé vezető állítólagos út első lépései után -- a magyar labdarúgás egyik legnagyobb csodája az FTC éppen most indul el a végső süllyesztő felé.
Sajnálom és rendkívül szomorú vagyok, hogy ezeket kell írnom, de lelkem nyugalmának visszaszerzése okán kilátogatok oda, arra a réges- régi, még ma is felemelő hangulatú Labdakertbe, ahonnan minden csoda elindult, az ezerszer áldott Soroksári útra, ahol igazán méltó emléket állítottak az ELSŐKNEK. Itt válik bizonyossággá azon érzésem, hogy talán most és itt kellene megint újrakezdeni és talán jobban, okosabban téve dolgainkat egy szebb, őszintébb, sikeresebb pályán újra elindulni a csillagok felé és nem fordulni már vissza soha többé. E.E.E.
Milyen gyorsan növekedtek az elví rí sok ! Még néhí ny évvel ezelôtt egy olyan jí tékkal, amit a Fradi tegnap a bosnyí k csapat ellen bemutatott, vastapsot kiérdemelt volna a csapat.
Ez talí n rendjén is van, hiszen, ha többet ví rnak egy csapattòl, akkor az többet is szokott adni, hogy kielégìtse a szurkolòk elví rí sait.
Hogy a Fradi még nem tartozik az euròpai élvonalhoz, azt tegnap fí jdalmassan kellett tapasztalni (legalí bb ami az eredményt illeti).
Mindennek az ellenére azonban, habí r a Fradi a jelenlegi mércéjéhez mérve, „rosszabbul“ jí tszott is, nincsen semmi szégyelnievalòja sem. A meccs végéig ôk kezdeményeztek és a bekapott gòl. No, ja.
Doll edzô nyilatkozata és Lisztes Krisztií n kommentí rjai a meccs utí n azonban nem engedték gyí szba borulni a tí bort. Ellenkezôleg: Mindkettôjük megkérdôjelezte azt az örök baboní s kijelentéseket, hogy ha a hollò kereng a hí z körül, akkor halottat visznek ki onnét.
Nem hollòròl, sasròl van szò.
Mindkettôjük kérdése ezért jogos (ezt a kérdést ùgyis csak egy olyan edzô teheti fel, aki bìzik a munka gyümölcsében): Miért nem lenne lehetséges egy hasonlò meglepetés Bosznií ban ?
Aki kisérte a Fradi fejlôdését egész eddig, az egy csapat fejlôdését vette észre, amelynek elveszett meccs csak a bìrò sìpszava utí n van.
Szarajevòban jí tszí k még csak a mí sodik félidôt.
Akí rhogy is mérgelôdhetett Doll edzô a meccsen í t. Ez a csapat az ô gyereke is. Egy gyereket meg ha nem is okoz mindig örömet a szüleinek, mégis a szülei gyermeke marad. Ez a Fradi csalí dban mí sképp lenne ? Hol az a szülô, aki csak örömet kiví nna a gyerekétôl ?
Végül nem az a fontos, hogy a szülôk aggodalmai és elképzelései érvényesüljenek, hanem a gyerek. Bìzzunk ezért közös gyermekünkben.
A Fradi egy kicsit letért az ùtjí ròl, de vissza fog térni. A csapat mí r rég megtanulta, hogy kitartò munka nélkül nincsennek eredmények. Az embert nem a szerencse ví rja, hanem munkí ja, amiben ki kell tartani.
Azonban jò lett volna tegnap egy kis szerencse is. A küzdôszellemen nem mùlott.
Én bízom abban, hogy 1972 megismétlődik, és Szarajevóban kiharcoljuk a továbbjutást. A nyávogást pedig tessék hagyni a cicáknak, azoknak jól áll. Egy magára valamit is adó igazi szurkoló nem hagyhatja el magát.
Kispufi nagyon jól összegezte a látottakat.Méghogy ide nem férne még egy csatár…?!Éreztem,hogy ezt a meccset nem szabad megtenni a neten,de inkább azért bosszankodtam volna,nem a tegnapi látottak miatt.Ennyit tudunk???második kör selejtező???
ez az ellenfél simán verhető lett volna,idegenben csak a csoda segíthet,mert azok a játékosok tudják,ha otthon kikapnak és kiesnek ott “meglincselik” őket még Aznap.
majd meglátjuk…
most már a hali meccstől is Elment a kedvem.
hát Járóka Sándor és zenekara kutyafüle ehhez a Zseljeznicsarhoz képest, nem cigánybanda, és ha magyar csapat játszik így, az tíz percen besárgult védelmet és húsz percen belül emberhátrányt jelent, ld. u20-as vébé.
de ha a lerúgott két kulcslégiósunkkal és a meg nem adott 11-essel le is futjuk a panaszáriás tiszteletköröket, be kell látnunk, ilyen ötlettelen, bizonytalan kulcsemberekkel semmire se mehettünk. Gera megint csúszott-mászott, csak a labdával nem tudott mit kezdeni, Hajna rossz megoldásokat választott, Böde pontatlan volt, Lamah -- a sérüléséig, a kapufával együtt is -- még inkább, Dilaver a tavaly ősz eleji, kezdeti labdatemető volt… Nalepa volt a legveszélyesebb, a középhátvédünk, ami mindent elmond… és nem tudom, miben bízzunk a visszavágóra.
le vagyok lombozva, ez elkeserítő volt. a vitán felül jelenleg legjobbnak számító magyar csapat beárazta az egész labdarúgásunkat meg az nb1-et, nem mintha a másik két (ill. múlt héttel három) csapat ne ugyanezt tette volna. és Szarajevóban nemigen fogja a vendégtábor túlkiabálni a hazait. tudom, volt már ilyesmi a Fradi-történelemben, és ez is amolyan előjel nélküli volt, de akkor is: nagyon nehéz mibe kapaszkodni most.
A Ferencváros labdarúgóinak csodálata, nimbusza, világraszóló hírneve már a múlt (talán jótékony) homályába vész. Fantasztikus szurkolói régen eltűntek (nem a vénascanner óta, sajnos már sokkal korábban) a lelátókról.
Napjainkra nagyrészt pénzéhes, minimális objektív elemzésre is képtelen konjunktúra lovagok kavarognak a szakosztály körül. Pofátlanul, gátlástalanul nyúlják le azt a Clubot, amelyet az aktuális hatalom kegyelméből átmenetileg kirángattak a kilátástalanság mocsarából.
Nem szeretnék Cassandraként jósolgatni, de úgy érzem -- talán nem véletlenül a hatalmas dicsőség felé vezető állítólagos út első lépései után -- a magyar labdarúgás egyik legnagyobb csodája az FTC éppen most indul el a végső süllyesztő felé.
Sajnálom és rendkívül szomorú vagyok, hogy ezeket kell írnom, de lelkem nyugalmának visszaszerzése okán kilátogatok oda, arra a réges- régi, még ma is felemelő hangulatú Labdakertbe, ahonnan minden csoda elindult, az ezerszer áldott Soroksári útra, ahol igazán méltó emléket állítottak az ELSŐKNEK. Itt válik bizonyossággá azon érzésem, hogy talán most és itt kellene megint újrakezdeni és talán jobban, okosabban téve dolgainkat egy szebb, őszintébb, sikeresebb pályán újra elindulni a csillagok felé és nem fordulni már vissza soha többé. E.E.E.
Ferencváros 0-1 Zeljeznicar | Összefoglaló… by zidanekrisz
Milyen gyorsan növekedtek az elví rí sok ! Még néhí ny évvel ezelôtt egy olyan jí tékkal, amit a Fradi tegnap a bosnyí k csapat ellen bemutatott, vastapsot kiérdemelt volna a csapat.
Ez talí n rendjén is van, hiszen, ha többet ví rnak egy csapattòl, akkor az többet is szokott adni, hogy kielégìtse a szurkolòk elví rí sait.
Hogy a Fradi még nem tartozik az euròpai élvonalhoz, azt tegnap fí jdalmassan kellett tapasztalni (legalí bb ami az eredményt illeti).
Mindennek az ellenére azonban, habí r a Fradi a jelenlegi mércéjéhez mérve, „rosszabbul“ jí tszott is, nincsen semmi szégyelnievalòja sem. A meccs végéig ôk kezdeményeztek és a bekapott gòl. No, ja.
Doll edzô nyilatkozata és Lisztes Krisztií n kommentí rjai a meccs utí n azonban nem engedték gyí szba borulni a tí bort. Ellenkezôleg: Mindkettôjük megkérdôjelezte azt az örök baboní s kijelentéseket, hogy ha a hollò kereng a hí z körül, akkor halottat visznek ki onnét.
Nem hollòròl, sasròl van szò.
Mindkettôjük kérdése ezért jogos (ezt a kérdést ùgyis csak egy olyan edzô teheti fel, aki bìzik a munka gyümölcsében): Miért nem lenne lehetséges egy hasonlò meglepetés Bosznií ban ?
Aki kisérte a Fradi fejlôdését egész eddig, az egy csapat fejlôdését vette észre, amelynek elveszett meccs csak a bìrò sìpszava utí n van.
Szarajevòban jí tszí k még csak a mí sodik félidôt.
Akí rhogy is mérgelôdhetett Doll edzô a meccsen í t. Ez a csapat az ô gyereke is. Egy gyereket meg ha nem is okoz mindig örömet a szüleinek, mégis a szülei gyermeke marad. Ez a Fradi csalí dban mí sképp lenne ? Hol az a szülô, aki csak örömet kiví nna a gyerekétôl ?
Végül nem az a fontos, hogy a szülôk aggodalmai és elképzelései érvényesüljenek, hanem a gyerek. Bìzzunk ezért közös gyermekünkben.
A Fradi egy kicsit letért az ùtjí ròl, de vissza fog térni. A csapat mí r rég megtanulta, hogy kitartò munka nélkül nincsennek eredmények. Az embert nem a szerencse ví rja, hanem munkí ja, amiben ki kell tartani.
Azonban jò lett volna tegnap egy kis szerencse is. A küzdôszellemen nem mùlott.
Én bízom abban, hogy 1972 megismétlődik, és Szarajevóban kiharcoljuk a továbbjutást. A nyávogást pedig tessék hagyni a cicáknak, azoknak jól áll. Egy magára valamit is adó igazi szurkoló nem hagyhatja el magát.
Kispufi nagyon jól összegezte a látottakat.Méghogy ide nem férne még egy csatár…?!Éreztem,hogy ezt a meccset nem szabad megtenni a neten,de inkább azért bosszankodtam volna,nem a tegnapi látottak miatt.Ennyit tudunk???második kör selejtező???
ez az ellenfél simán verhető lett volna,idegenben csak a csoda segíthet,mert azok a játékosok tudják,ha otthon kikapnak és kiesnek ott “meglincselik” őket még Aznap.
majd meglátjuk…
most már a hali meccstől is Elment a kedvem.
hát Járóka Sándor és zenekara kutyafüle ehhez a Zseljeznicsarhoz képest, nem cigánybanda, és ha magyar csapat játszik így, az tíz percen besárgult védelmet és húsz percen belül emberhátrányt jelent, ld. u20-as vébé.
de ha a lerúgott két kulcslégiósunkkal és a meg nem adott 11-essel le is futjuk a panaszáriás tiszteletköröket, be kell látnunk, ilyen ötlettelen, bizonytalan kulcsemberekkel semmire se mehettünk. Gera megint csúszott-mászott, csak a labdával nem tudott mit kezdeni, Hajna rossz megoldásokat választott, Böde pontatlan volt, Lamah -- a sérüléséig, a kapufával együtt is -- még inkább, Dilaver a tavaly ősz eleji, kezdeti labdatemető volt… Nalepa volt a legveszélyesebb, a középhátvédünk, ami mindent elmond… és nem tudom, miben bízzunk a visszavágóra.
le vagyok lombozva, ez elkeserítő volt. a vitán felül jelenleg legjobbnak számító magyar csapat beárazta az egész labdarúgásunkat meg az nb1-et, nem mintha a másik két (ill. múlt héttel három) csapat ne ugyanezt tette volna. és Szarajevóban nemigen fogja a vendégtábor túlkiabálni a hazait. tudom, volt már ilyesmi a Fradi-történelemben, és ez is amolyan előjel nélküli volt, de akkor is: nagyon nehéz mibe kapaszkodni most.
http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20150716-tudositas-a-ferencvaros-zeljeznicar-europa-liga-merkozesrol.html
http://index.hu/sport/futball/2015/07/16/debrecen_ferencvaros_europa_liga/
http://sport.hir24.hu/foci-eredmenyek/2015/07/17/fradi-nagy-akarasnak-nyoges-lett-a-vege/