A nyugati üzletvilí gban is honos ez a rövid tí vlatù gondolkodí s. Sokasodnak azok a munkahelyek, ahol csak hí rom hònapra szerzôdhet az ember, aztí n meg, ha nem felelt meg kirùgjí k.
A szocialista tervgazdí lkodí s 5 évre szabta terveit (Hofi Géza: Elszabtuk !)
Ha Magyarorszí g és a Ferencví ros problémí iròl beszélünk, akkor fel kell figyelnünk, hogy Euròpí ban egy érdekes keveréket talí lunk a szocializmusbòl ismert tervgazdí lkodí sbòl és a szuper-tôzsde-rövidlí tí s közt.
Mindkettôjük rövid tí vlatù erôbedobí sok, helyzetek gyors kiakní zí sí ra irí nyul és aztí n, ha nincs mí r érdek benne, viszlí t.
A labdarùgí sban még mindig csapatjí tékròl van szò. Emberek nem szoknak össze két hét alatt, hanem évek is telhetnek el, mìg a jí tékosok és az edzôk ûgy ismerik egymí st, hogy az egyik tudja mí r a mí sik gondolatait.
Az 1924 és 1927 közti FTC csapatnak kb. Hí rom év kellett ehhez.
A zsugorodott öt éves terv nem felel meg a labdarùgí snak és nem felel meg a tí rsadalomnak sem. Ahogy ìrod: „… érdekes lenyomat a futbal a tí rsadalomnak…“
A barí tsí ghoz, a megszokí shoz és a bizalomhoz mindig idô kell. Magí tòl érthetô, hogy ìgy nem mehet, ahogy most csiní ljí k.
A labdarùgò nem egy magí nharcos, aki magí nak a legjobb eredményeket harcol ki, hanem a labadrùgò egy tí rsas lény, mely a mí sikakal éri el a csapat céljait.
Ahol a tí rsadalom magí nharcosok -és magí nví lalkozòkra esik szét, ott a labdarùgí s valòjí ban a tí rsadalom lenyomata.
Felénk azért lehetetlen a változás bizonyos dolgokban, mert nem akarnak rajta javítani. Kicserélik az embereket, akik aztán azt mondják, hogy jobb lesz. Eltelik pár hónap/év aztán kiderül, hogy nem lett jobb. Érdekes lenyomata a magyar futball a társadalomnak, mert ez a mentalítás azért más sportágakban nem nagyon létezik.
Az 1924 botrí nyos MTK-FTC 11:2-es vereség-rôl ìrt beszí molò ezt kiméletlenül meg is jegyezte: „…mert közben védelmük egy harmadosztályú csapat nívóját sem érte el. Halfsoruk volt a legerőteljesebb, amelyből Blum agilis játékával emelkedett ki. A ferencvárosi csatársor fáradhatatlan volt, de hiányzott az irányító ész és éppen ez volt az MTK erőssége.“
Azonban ez az 1924-es kudarc a Ferencví ros eddigi jí tékstìlusí t és jí tékmodorí t olyanyira í tformí lta, hogy 1927-ben bajnoksí got és 1928-ban a KK-í t is megnyerte.
Az FTC észhez kapott.
Ez a csapat erre volt képes. Azonban akkor is 3 év kellett hozzí , hogy meg tudjon ùjulni és a hernyòbòl pillangò lenni.
Csak egyet sajnálok, de azt nagyon. Egy 0:5 kellett hozzá, hogy a honlapotok megkapja a megfelelő elismerést. Gratulálok és vigyétek végig azt amit elterveztetek. Végig, tehát örökké, mert a Fradi örökké élni fog!
Karcsi,
Még a következôket kell hozzí tennem:
A nyugati üzletvilí gban is honos ez a rövid tí vlatù gondolkodí s. Sokasodnak azok a munkahelyek, ahol csak hí rom hònapra szerzôdhet az ember, aztí n meg, ha nem felelt meg kirùgjí k.
A szocialista tervgazdí lkodí s 5 évre szabta terveit (Hofi Géza: Elszabtuk !)
Ha Magyarorszí g és a Ferencví ros problémí iròl beszélünk, akkor fel kell figyelnünk, hogy Euròpí ban egy érdekes keveréket talí lunk a szocializmusbòl ismert tervgazdí lkodí sbòl és a szuper-tôzsde-rövidlí tí s közt.
Mindkettôjük rövid tí vlatù erôbedobí sok, helyzetek gyors kiakní zí sí ra irí nyul és aztí n, ha nincs mí r érdek benne, viszlí t.
A labdarùgí sban még mindig csapatjí tékròl van szò. Emberek nem szoknak össze két hét alatt, hanem évek is telhetnek el, mìg a jí tékosok és az edzôk ûgy ismerik egymí st, hogy az egyik tudja mí r a mí sik gondolatait.
Az 1924 és 1927 közti FTC csapatnak kb. Hí rom év kellett ehhez.
A zsugorodott öt éves terv nem felel meg a labdarùgí snak és nem felel meg a tí rsadalomnak sem. Ahogy ìrod: „… érdekes lenyomat a futbal a tí rsadalomnak…“
A barí tsí ghoz, a megszokí shoz és a bizalomhoz mindig idô kell. Magí tòl érthetô, hogy ìgy nem mehet, ahogy most csiní ljí k.
A labdarùgò nem egy magí nharcos, aki magí nak a legjobb eredményeket harcol ki, hanem a labadrùgò egy tí rsas lény, mely a mí sikakal éri el a csapat céljait.
Ahol a tí rsadalom magí nharcosok -és magí nví lalkozòkra esik szét, ott a labdarùgí s valòjí ban a tí rsadalom lenyomata.
Karcsi,
Ez minden nekem egy kicsit érthetetlen és a “lehetetlen” mí r valamilyen öngyilkosí gnak is megfelel.
Szép a sivatagban, minek is kiutat keresni, ha mí r ùgy is olyan kellemes minden itt.
Ez nem szemrehí nyí s, a szocializmust és a diktatùrí t megélt ember lehet, hogy most még csak ìgy tudja rendezni dolgait. Türelem kellene.
Meddig kí ros a sivatagi tartòzkodí s ?
Laci,
Felénk azért lehetetlen a változás bizonyos dolgokban, mert nem akarnak rajta javítani. Kicserélik az embereket, akik aztán azt mondják, hogy jobb lesz. Eltelik pár hónap/év aztán kiderül, hogy nem lett jobb. Érdekes lenyomata a magyar futball a társadalomnak, mert ez a mentalítás azért más sportágakban nem nagyon létezik.
Az 1924 botrí nyos MTK-FTC 11:2-es vereség-rôl ìrt beszí molò ezt kiméletlenül meg is jegyezte: „…mert közben védelmük egy harmadosztályú csapat nívóját sem érte el. Halfsoruk volt a legerőteljesebb, amelyből Blum agilis játékával emelkedett ki. A ferencvárosi csatársor fáradhatatlan volt, de hiányzott az irányító ész és éppen ez volt az MTK erőssége.“
Azonban ez az 1924-es kudarc a Ferencví ros eddigi jí tékstìlusí t és jí tékmodorí t olyanyira í tformí lta, hogy 1927-ben bajnoksí got és 1928-ban a KK-í t is megnyerte.
Az FTC észhez kapott.
Ez a csapat erre volt képes. Azonban akkor is 3 év kellett hozzí , hogy meg tudjon ùjulni és a hernyòbòl pillangò lenni.
Mért ne lenne ez most is lehetséges.
Csak egyet sajnálok, de azt nagyon. Egy 0:5 kellett hozzá, hogy a honlapotok megkapja a megfelelő elismerést. Gratulálok és vigyétek végig azt amit elterveztetek. Végig, tehát örökké, mert a Fradi örökké élni fog!