A 65 éves Szűcs Lajost köszöntjük

Szűcs Lajos

Szűcs Lajos, az FTC Aranydiplomával kitüntetett egykori labdarúgója ma ünnepli 65. születésnapját. Isten éltesse!

Szűcs Lajos élete, pályafutása nem szokványos. 1943. december 10-én született – az akkor éppen a Magyar Királysághoz tartozó – Apatinban. A család sorsáról, a Szűcs-család mai Magyarországra kerüléséről ünnepeltünknek még nem maradhattak emlékei. Az viszont már bizonyí­tható, hogy 14 éves korában újpesti focista lett. Annak ellenére, hogy ifjúsági válogatott játékos volt, az ifi korból kinőve nem kapott helyet a felnőtt keretben. Kapóra jött Buzánszky Jenő hí­vó szava, és 1962-ben Dorogra igazolt. 61 mérkőzésen játszott az NB I-es Dorogban, azonban a csapat 1965. évi kiesése újabb helyváltoztatást eredményezett. A magyar labdarúgás érdeke is úgy kí­vánta, hogy a tehetséges, fiatal játékos az élvonalban maradjon. Ekkor jött a Ferencváros hí­vása.

– Nagyon boldog voltam. Olyan kiforrott csapatba kerülhettem, amelyben világklasszisok játszottak. Szeretettel fogadtak, segí­tették a beilleszkedésemet, a fejlődésemet. Kitűnő kollektí­va volt olyan kiváló edzőkkel, mint Tátrai Sándor és dr. Lakat Károly. Jöttek az eredmények. Bajnoki cí­m 1967-ben és 1968-ban. 1967. április 23-án a Népstadionban a Jugoszlávia elleni 1:0-s győzelemmel végződött mérkőzésen a válogatottban is bemutatkozhattam. Majd jött 1968-ban a mexikói olimpiai győzelem, ráadásul a torna legjobb játékosának választottak. 1968-hoz kötődik még egy hatalmas élmény. Alberttel, Farkassal és Novákkal együtt szerepelhettem a világválogatottban Brazí­lia ellen a riói Maracanában.

– Nincs semmi hiányérzete ezzel a gyönyörű két évvel kapcsolatban?

– Sajnos van. Az 1968-as csehszlovákiai események miatt a Fradit, a többi szocialista ország bajnokcsapatához hasonlóan, visszaléptették a BEK küzdelmeitől. Az ügy pikantériája, hogy a csehszlovákok az utolsó pillanatban mégis elindultak, és a Spartak Trnava a legjobb négyig menetelt. Mi pedig elestünk egy nemzetközi megmérettetéstől, amelynek során komoly esélyeink lettek volna.

– Pályafutásának csúcsidőszaka a Fradinál eltöltött évekre esik, ezért érthetetlen még ma is sokak számára, hogy miért ment el a Honvédba?

– Még í­gy utólag is nehéz erről beszélni. Megváltozott a csapat körüli légkör, aminek több oka volt. Kikezdték a sikeredzőt, Lakat Karcsi bácsit. Albert Flóri súlyos sérülésével a csapat elvesztette vezéregyéniségét. Az idősebbek és a fiatalok közötti ellentét erősödött, klikkek alakultak ki. Ehhez adódott még a válogatott marseille-i kudarca (én nem játszottam), ami az egész magyar labdarúgásra kihatott. Levelet í­rtam a Fradi és az MLSZ elnökségének, hogy a Honvédban kí­vánom folytatni a pályafutásomat. Rosszul esett, hogy az egyesülettől választ sem kaptam, meg sem próbálták megismerni elhatározásom okát, megváltoztatni a szándékomat. Az akkori szabályok szerint í­gy egy évet, 1970-et ki kellett hagynom. A Honvédnak sokat köszönhetek, mert lehetőséget adtak ahhoz, hogy a pályafutásom meghosszabbodjék. Újra válogatott lettem, tagja voltam az 1972. évi müncheni olimpián ezüstérmet és a belgiumi EB-n 4. helyet elért csapatnak.

– Újpest (1957-1962), Dorog (1963-1965), Ferencváros (1966-1969), Honvéd /1971-1977), Vasas Izzó (1977-1980), Héví­z (1982). A vándorlás főbb állomáshelyei. Összesen 377 NB I-es bajnoki, 37 válogatott mérkőzés, amelyek többségénél nem a zöld-fehérek játékosa volt. Mégis a Fradihoz tért vissza. Miért?

– Pályafutásom legszebb, legsikeresebb időszakát töltöttem a Fradiban. Életre szóló barátokat szereztem. Ez a visszatérés egyszerű indoka. 1981-ben szereztem edzői oklevelet a TF-en, s örömmel jöttem a Fradihoz, amikor szükség volt rám, akár pályaedzőként, akár utánpótlás-edzőként, vagy szaktanácsadóként. Ma is szinte minden nap kint vagyok az Üllői úton Albert Flórival és Rákosi Gyuszival, és a jövőbenis szí­vesen segí­tek, ha a munkámra igényt tartanak.

– Ezek szerint tisztában van a jelenlegi helyzettel. Mit vár a jövőtől?

– A Fradi – úgy néz ki – megmenekült a pénzügyi válságtól. A feljutás ebben a bajnokságban nem lehet veszélyben. A nagy kérdés azonban az, hogy mi lesz azután? Sikerül-e úgy megerősí­teni a csapatot, hogy az NB I-ben is helytálljon, és teljesüljenek a nagy tervek, a nagy álmok.

– Kedves Szűcs Lajos! Köszönjük a beszélgetést. Isten éltesse még sokáig erőben, egészségben és – nem utolsó sorban – zöld-fehérben!

Balaginho, 2008. december 10.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.24.19:30, m4sport
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ