Csak 92 utan ismertem meg szemelyesen, szimpatikus, nyilt tekintetu ember, elhiszem neki, hogy a Fradiert dolgozott, s erre buszke iehet !
Gyuri, Krisztian itt a pelda, raadasul mar a partbe sem kell belepnetek !
Azért furcsa és talán el is gondolkodható egy kicsit, hogy “abból a korból” való elnöknek vannak ilyen gondolatai. Ráadásul maga a kor sincs igazán feldolgozva, hiszen a büneit ismerjük, de az esetleges sikereit (főleg a sport területén) elfeledjük, mert kinosnaka tartjuk. Érdekes világ ez melyben élünk. Olvasva a riportot talán még sajnálhatjuk is, hogy elmúltak azok az idők, mikor a foci és a Fradi szeretete mindennél fontosabb volt. Még akkor is, ha a párt figyelő szeme rajta volt a klubbon. Igazat adok Pilunak is, hogy jó lenne ha a mai vezetők is így álnának hozzá a Fradihoz. Persze nem kivánom vissza azokat az időket, de az akkori eredményeket éa az akkori Fradizmust már igen! Érdekes olvasmány, köszönet érte.
-- Utólag mire különösen büszke?
Arra, hogy dolgozhattam a Ferencvárosért!
A mai vezetők,ha így gondolkodnának talán előrébb tartana a klub. Kár,hogy ez a szemlélet már kezd kiveszni nálunk.Mindenki a profizmus álcája mögé bújik miközben amatőr módon végzi a munkáját,legyen az vezető vagy sportoló.
Nyugodjék Békében!!!!!
Janny
Köszönöm szépen a cikket. Tanulságos. Nagyon, és elgondolkoztató is. Le a kalappal Hargitai Károly előtt!
Nagyszerű riport és becsületes emberrel. Sajnos Karcsi bácsikból van egyre kevesebb.
Nekem mindig fontos, ha valaki személyes tapasztalokból ír véleményt, ezért is örülök annak, hogy Freka leírta a véleményét.
Csak 92 utan ismertem meg szemelyesen, szimpatikus, nyilt tekintetu ember, elhiszem neki, hogy a Fradiert dolgozott, s erre buszke iehet !
Gyuri, Krisztian itt a pelda, raadasul mar a partbe sem kell belepnetek !
Pilu!
Nem véletlenül jelentek meg ezek a szavak így karácsonykor, az őszinte, tiszta szó, amit szívből el is hiszünk, ma már nagyon kevés.
Azért furcsa és talán el is gondolkodható egy kicsit, hogy “abból a korból” való elnöknek vannak ilyen gondolatai. Ráadásul maga a kor sincs igazán feldolgozva, hiszen a büneit ismerjük, de az esetleges sikereit (főleg a sport területén) elfeledjük, mert kinosnaka tartjuk. Érdekes világ ez melyben élünk. Olvasva a riportot talán még sajnálhatjuk is, hogy elmúltak azok az idők, mikor a foci és a Fradi szeretete mindennél fontosabb volt. Még akkor is, ha a párt figyelő szeme rajta volt a klubbon. Igazat adok Pilunak is, hogy jó lenne ha a mai vezetők is így álnának hozzá a Fradihoz. Persze nem kivánom vissza azokat az időket, de az akkori eredményeket éa az akkori Fradizmust már igen! Érdekes olvasmány, köszönet érte.
-- Utólag mire különösen büszke?
Arra, hogy dolgozhattam a Ferencvárosért!
A mai vezetők,ha így gondolkodnának talán előrébb tartana a klub. Kár,hogy ez a szemlélet már kezd kiveszni nálunk.Mindenki a profizmus álcája mögé bújik miközben amatőr módon végzi a munkáját,legyen az vezető vagy sportoló.