A Fradi naptára, december 19.

Évfordulók:

123 éve született Hungler II. János
59 éve született Kovács Imre
64 éve hunyt el Sebestyén Béla
83 éve született Takács Béla
38 éve született Wolfe, Rafe

Mérkőzéseink ezen a napon:

1915. FTC – BEAC 6:0, Edzőmérkőzés
1920. BEAC – FTC 1-3, Hlavay díj
1926. Ferencváros – Turul 4:4, Edzőmérkőzés
1928. Budai 33 – Ferencváros 0-4, NB1
1937. HASK Zagreb – Ferencváros 4-6, nemzetközi barátságos
1943. Csepel – Ferencváros 4-3, NB1
1948. Goldberger – Ferencváros 1-7, NB1
1954. Salgótarjáni Bányász – Bp. Kinizsi 2:1, NB1
1979. Ferencváros – DMVSC 3-1, NB1
2020. Ferencváros – Budafoki MTE 2-1, NB1

Összes díjmérkőzés: 8 mérkőzés, 6 győzelem, 2 vereség, 29-14 gólkülönbség

Ezen a napon játszotta első díjmérkőzését a csapatunkban:

1920. Izsépy Gyula

Ezen a napon játszotta utolsó díjmérkőzését a csapatunkban:

1920. Gállos Sándor
1920. Kiss Béla
1943. Finta Károly
2020. Varga Roland

Ezen a napon játszotta első válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

1926. Bukovi Márton

Ezen a napon játszotta utolsó válogatott mérkőzését az FTC csapatából:

2005. Balog Zoltán
2005. Tőzsér Dániel

“A kedvezőre fordult napos délután váratlanul nagy közönség kereste fel az Üllői úti pályát, hogy még egyszer lássa az idei szezonban az FTC kitűnően bevált fiatal csapatát. Az FTC gondoskodott róla, hogy a közönség ne is csalódjon a várakozásában. A csatársor nem is vallott szégyent a fiatalokkal. Kitűnően támogatta őket a halfsor, amelyben viszontláttuk Kiss Bálát a centerhalt helyén, ahol a mezőny legjobbja volt. Szabó balhalfot játszott, itt is megbí­zhatóan. Jobbhalf Matkovics volt, aki ezt a szerepet is jól töltötte be. A védelemben a Takács-Hungler II. nehezen mozgott a nehéz talajon, s előbbi túlságosan kihasználta testi erejét is. Csajka néhány helyzetben szépet védett. A játék az első félidőben szép, ní­vós és változatos volt. A II.félidőben nagy FTC fölény, de lövés alig esik a BEAC kapura, mert a bekkek minden védenek.” (1920 – BEAC)

“A végét járó esztendő utolsó profi bajnoki mérkőzésére állott fel az első liga két csapata szerdán délután. Meglehetősen élénk érdeklődés kí­sérte ezt a mérkőzést, amelyen pedig semmifél meglepetésre nem igen lehetett számí­tani. A két csapat be is váltotta ezen a téren a várakozást, mert csendes játékban morzsolta le a 90 percet, hogy búcsút mondjon a forró küzdelmek szí­nhelyének, az Üllői útnak. A Ferencváros hí­veinek lelkes gárdája hangos örömmel kí­sérte a csapat utolsó győzelmét, amely megérdemelt és biztos volt.” (1928 – Budai 33)

1937

“A csí­pős, hideg időben csak lassan gyülekezik a közönség. A pályát szépen letakarí­tották, messziről kitűnőnek látszik. 8000 néző előtt a Ferencvárosban nincs változás, a GSE nyugodtak készülődik és tisztes eredményt szeretne elérni. A nehéz, göröngyös talajon remek mérkőzést láttunk. A Ferencváros az első perctől irányí­totta a játékot. A GSE védelme eleinte derekasan küzdött, de a nagy nyomást nem bí­rhatta. A Ferencvárosnak minden csapatrésze magasan jobban mozgott. Különösen ki kell emelnünk a támadósor pompás játékát és gólerejét. Technikában, labdakezelésben, erőnlétben is sokkal jobb volt ellenfelénél a Ferencváros. Henninek semmi különösebb dolga nem volt, de látszik rajta, jó formában van. Rudas fölényes biztonsággal látta el feladatát. Csanádi fejjátéka elsőrangú. Kéri remekül küzdött, Lakat elől és hátul is jól teljesí­tett. A csatársor játéka sokszor a régi nagy zöld-fehér csatársort juttatta eszünkbe. Budai gyors és kapura is veszélyes, Kocsis lövőképessége is elsőrangú, Deák gólveszélyes, Mészáros a csatársor esze volt. A gólok előkészí­tésében nagy szerepe volt. Czibor lendületes és fürge. 14 forduló után öt pont a zöld-fehérek előnye az MTK előtt, gólarányuk meg impozáns: 71:11.” (1948 – GSE)

19791“A talált gólok mérkőzésén meglehetősen idény végi hangulat uralkodott, amelyet csak időnként szí­nesí­tett egy-egy érdekesebb szakasz. Amí­g az első gól meg nem született, teljesen kiegyenlí­tett játék folyt a pályán, de a csaknem fél óráig jól működő debreceni védelemben ismét bekövetkezett az immár menetrendszerűvé váló rövidzárlat. A ferencvárosiak vezető gólja után átvették a játék irányí­tását, de a szoros emberfogás ellen nemigen találtak megoldást. Hogy mégis kétgólos előnnyel fordulhattak, abban ellenfelüké volt a fő érdem. A második játékrészben szintén a Ferencváros támadott, de ekkor is hiányzott a tűz a zöld-fehérek játékából. Ugyanakkor a debreceniek szemmel láthatóan – bár nem adták fel a küzdelmet – nem tudták elhitetni önmagukkal, hogy ezen a mérkőzésen még lehet keresnivalójuk. Így végül a közepes iramú találkozón a Ferencváros biztos győzelmet aratott.” (1979 – Debrecen)

2020