A III. SZENTÉLY építése az Üllői út 129. alatt
5 hozzászólás a(z) A III. SZENTÉLY építése az Üllői út 129. alatt bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
04.20.17:00 TV:M4Sport
04.24.20:00 TV:M4Sport MK elődöntő
04.28.17:45 TV:M4Sport
05.05.18:30 TV:M4Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
FOTELSZURKOLÓ
Tisztelt plpbb
Nagyon értékes dolgokat ìrt az ùj stadionròl.
Jobban tudom most követni, miért ez a Stadion mí r egy mí s korszellem gyereke. Egy internetes oldal sem okvetlen azt jelenti, hogy egy hí zcìmmel és utcai szí mmal rendelkezô cég és annak a munkatí rsai í llnak a hí ta mögött. A munkatí rs nincs kötve egy hí zhoz. Bí rhol megìrhassa a cikkét.
Erdekes amit ìrt az 1974-es stadionròl, hogy nem Volt korszerû stb.
Nem tudom, hogy fognak megbarí tkozni a szurkolòk azzal a ténnyel, hogy ebben az épületben nincs senki “otthon”.
A szurkolò csak egy bevételi forrí s ?
A szurkolòk ìgy az internetes oldalokra kényszerülnek, ha nem tudnak a stadionon belôl egymí sra talí lni. Lehet, hogy ez mí r a fiatalabb nemzedéknek olyan természetes dolog, hogy nem is gondolkozik ezen.
Azért mégis í ll a Stadion. Meg lett épìtve. Ameddig jí tszik a Fradi elönti a lélek. A léleknek nem kell sok hely, nem vesz el és nem foglal le helyet és mégis eltölteni tud, ha szabad térre talí l.
Ha jòl megértettem a ví laszí t, akkor a tartalom fontossabb az épületnél. Egy épület nem lehet tartalom.
A tartalomnak nem kell épület ?
Megkésve bár, az elmúlt évek tapasztalait levonva válaszolnék az új stadionnal kapcsolatban:
Ez a stadion is otthonná tudott válni szerintem. Bajnoki címet, kupagyőzelmeket tudtunk ünnepelni benne, ezért szerintem ez is ugyanolyan Fradi-pálya mint az előzőek. Bár a szurkoló bizonyos értelemben tényleg “bevételi forrás” lett, a jegyárak mellett az egyéb szolgáltatások is meglehetősen drágák, de szerintem sikerült belaknunk az új otthont.
Ami fájóan hiányzik egyelőre, az a nemzetközi klubfutball. Sajnos a Fradi adós maradt a nagy csapatok Üllői útra “szállításával”, ez a stadion jó nemzetközi meccsek nélkül (és nem a válogatottra gondolok) félkarú óriás.
Szóval összességében a válaszom igen, a tartalomnak is kell épület, ami ebben a létesítményben többé-kevésbé társult egyfajta Fradi-lélekkel, de ez a lélek már nem az, amit 100 éve fradizmusnak hívtak.
U.i.:
Az Üllôi-ùti fí k nem hií nyoznak !
Illedelmesen sorakoznak fel a Stadion elôtt.
Mit tesz egy stadion othonní ?
Bizonyí ra az, hogy sokan és gyakran lí togassí k. A régi Üllôi ùti stadion nézôk nem csak valamilyen acéloszlopokat, vagy betonfalakat szerettek lí tni, vagyis azokért mentek el megnézni a meccseket, hanem „valamiért“, amit talí n nem is olyan könnyû leìrni. Legalí bb én nem ví lalkozní k hozzí .
Az elsô kérdésem tehí t – mint külföldi szurkolònak – az lenne, hogy – az eddig közölt és közretett fejlemények és képek utí n – ez az ùj stadion ki tudja-e elégìteni a fiatal és az öregebb szurkolòk szépségi érzeteiket egyarí nt ? Ha ez egyí ltalí n lehetséges.
Az 1974-es stadion a kommunista rendszer alatt épült. Bí r nem tudom pontosan, de mégis azt gondolom, hogy ez a stadion nem csak a tervezô, a kivitelezôk és a szakmai felelôseknek, hanem valami közös élmények, közös benyomí sok, közös élettapasztalatok és közös életszemlélet terméke is, amelyre az ùj stadion még nem adott lehetôséget és példí t.
Ha az igaz, hogy egy épület mindig a tervezôjének, a tí rsadalomnak vagy is a korszellemnek a közös gyereke, akkor a cikk elején idézett Muhammed Ali idézet a mai stadionjí nak, ùgy tûnik legalí bb, azt a szellemét szeretné vagy idézni, vagy elôidézni, mely nem ismer akadí lyt és nem ismer nehézségeket, amelynek minden lehetséges és amely nem ismeri a lehetetlent.
Ebben a szemléletben nincsennek akadí lyok és nincsennek hatí rok. Azonban a földbôl nem nôl ki magí tòl egy acéloszlop. A föld gondoskodik arròl, hogy ne nôljön egy ilyesfajta virí g. És ha nôlne is, akkor a föld ereje is gondoskodik arròl, hogy ne nôljenek a fí k az égig.
Az 1974-es stadionnak a pí lyí jí t – ha jòl emlékszem – az emlékeim 1982-be nyùlnak vissza még – csakis a klubhí zon keresztül lehetett megközelìteni. Mí s szavakkal a klubhí z képezte azt a kapcsot a pí lya, a rendezvények és a ví ros, vagyis a szurkolòk tömegével, akik nem mindig Budapestrôl jöttek be Pestre, megnézni a meccseket.
A klubhí z üvegablakai keresztül nyìlt ki elôször a lí togatò elôtt a pí lyí nak az egyenlôre még szûk, de – az ajtòn í t valò lépés utí n – egész méretében csak most lí thatò és szemlélhetô pí lya. Elé csak most tí rult a pí lyí nak a hossza és a magassí ga ùgysmint a szélessége is. A klubhí z, mí s szavakkal, elôször leredukí lta a pí lya méretét, az ember mércéjéhez mérte és tekintettel volt az embernek szûk lí tòköréhez és „hatí rai“-hoz. Vagyis, nagyon is a lehetetlent is szí mìtí sba vette.
Vajon a jövô klubhí z hol fog lenni ? Ugyanùgy elôzmény és tí jék fog lenni, vagy egészen vissza fog szorulni a tribünök közé vagy fölé ?
A klubhí z szerintem fontos, mert elhelyezése, meghatí rozza egyben azt is, hogy milyen fontossí got mérnek rí ja.
Az ùj stadion bizonyí ra mí r egy ùj szellemnek gyereke és érdekes a cikkben olvasnom, hogy a klubhí zat utoljí ra bontottí k le. Mintha valamilyen félelemérzés ötött volna el a lebontòmunkí knak a felelôs embereit.
Milyen szellemben épülhetett az 1974-es stadion ?
Nagyon tanulsí gos Jòzsef „Antony“-cikkje.
Az 1974-es elôtti stadionban ki volt hagyva egy rész. Ez valamilyen „kibùvònak“ tûnt nekem a cikk olsvasí sa közt. A be nem épült/épìtett stadionrész a körülvevô földekre (a vasùtí rkokra) szabadìtotta fel a nézô pillanatí t. Ez a be nem épült rész a nézôknek azt sugallhatta, hogy a meccs bí r fontos és szép, de azért vissza kell térnünk oda, ahonnan jöttünk. A munkahelyre, a barí tainkhoz stb.
Ha nézem az ùj stadion inkí bb egy gladií tor aréní hoz hasonlìt, bí r nem lí thattam a stadiont egészében, és ezért igazsí gtalan az, amit ìrok.
A kibùvòhely hií nya azoknak a jí tékosoknak a ròmai gladií torokat fogjí k emlékezetükbe hozni. Aki ott harcolt, vagy egymí s ellen, vagy az oroszlí nok ellen, annak nem is volt „kibùvò“, és a verejtéke, a sòhaja stb., csakis a csillagoknak szòlhatott. A csillagok voltak az egyetleni „kibùvò“ a tisztí ra beépült stadionbòl. Ha megnézem a stadion aréní jí t, akkor valòjí ban a csillagok felé nyìlik és mí r nem a föld felé.
„Kell ott fent egy orszí g ?“
A ròmai stadionokat csakis a szòrakozí sért lettek épìtve. Az ôt körülvevô vilí g nem volt fontos (kôrben zí rkòztak el a nézôk a mindennapoktòl és az épìtészmérnökön azon gondoskodtak, hogy ne is jusson eszükbe).
Ebben én épp ùgy egy ideològií t lí tok, mint Muhammed Alinak (a nagyon is amerikai) megjegyzésében. Az ember csak sportolò. Csakis a siker adja meg létezési jogosultsí gí t (a siker és a sport egységgé ví lnak).
Lehet egy kicsit pesszimista vagyok. Lehet, hogy ez a stadion szebb, mint én ezt a fényképek í ltal meg tudom itélni.
Nagyon érdekelne az egyes stadionrészeknek egymí shoz valò viszontsí gai és elhelyezésük, méretüknek az arí nya stb.
Ki tudna közzétenni egy pí r fényképeket ?
Minden esetre egy szurkolòtí rsnak sem akartam elvenni a kedvit. Nem akartam vészmadí r lenni.
Egy stadion mindig több, mint azok a kövek, az a beton és azok az acéloszlopok, melyek körülveszik.
Azonban az épületstìlus sokat hozzí jí rul ahhoz, hogy jòl érezze az ember magí t. Akkor is, ha nem sportolò.
Hosszú gondolatmenet, rövid válaszaim vannak csak:
-Ez egy XXI. századi stadion, már most a megnyitás előtt láthatóan egy teljesen más korszellem szülötte.
-- Számtalan olyan eleme van az épületnek, ami a múlt században elképzelhetetlen lett volna: az egyesület például nem itt fog működni. Az FTC a Népligetben folytatja az életét, ott ahol az összes korosztályos csapata lakik. Bár lesznek az FTC-nek az új épületben irodái, de ez a stadion már teljes egészében a tőke szolgálatában áll majd. Ez a stadion kevésbé egy “otthon”, inkább a klubélet motorja, pénztermelője kíván lenni.
-- A reptér felől érkezve a stadion jelenleg monumentális és lenyűgöző látványt nyújt. Fokozza ezt az elé épített sas-szobor, ami rendkívül hatásos jelkép. Ezt szerintem semmilyen fotó nem adja vissza, egyszerűen látni kell.
-- Az 1974-es stadiont véleményem szerint egyfajta hamis mítosz lengte körül: egy diktatúra teremtménye volt, a legmélyebb értelemben benne volt a rendszer viszonyulása az egyesülethez. Már a maga idejében is korszerűtlen, építészetileg nem értékes, csonka épület volt. Az új aréna egy egészen más (magasabb) minőséget képvisel.
-A végére pedig a lényeg: teljesen mindegy hogy milyen épület lesz, ha a benne játszó csapat nem tudja újra Európába repíteni a Ferencváros nevet. Ha nem lesz igazi tartalma, akkor már ez az egész cikk és mindannyiunk várakozása fölösleges lehet.
A fenti árnyaltabb véleményem ellenére szerintem ezt az épületet minden fradistának élőben kell megélnie.