YSE

Lakat Károly, a játékos

Lakat Károly

Lakat Károly Győrött született 1920.11.27.-én.

A GYAC-ban kezdett focizni, majd Szegedre került, és az ottani egyetemi csapatban, majd a Szeged FC-ben játszott. Kitűnő csapat volt akkor Szegeden. Diplomája megszerzése után jött csak hozzánk.

Igen szívós fedezet, ma úgy mondanánk „védekező középpályás” volt. Jellemző korai Fradi-időszakára, hogy a korábbi, még az akkorinál is „lovagiasabb” futballfelfogást képviselő idősebb játékosok nem nézték ezt a szívósságot jó szemmel. Lázár Gyula pl. így szólt rá egy mérkőzésen, amikor mérkőzésen folyamatosan letámadta az ellenfél labdás emberét: „Na idefigyeljen maga Lakat! Ez úriemberek sportja, eddig mi támadtunk, most ők jönnek.” Tovább olvasom

Dr. Lakat Károly, az edző

lakat-karoly-1És erreföl rögtön azzal kezdem, hogy visszanyúlok egy megválaszolatlan kérdésre: miért csak 13 válogatott mérkőzésen jutott szóhoz? Mikor ő volt a világon az egyetlen játékos, aki sportszerű eszközökkel tudta a valóban félelmetes Puskást semlegesíteni?

Egyszerűen azért, mert FRADISTA volt, és a klubot nem akarta elhagyni. Márpedig Sebes Gusztáv azt a feladatot kapta, hogy a válogatott POLITIKAILAG is megfeleljen az elvárásoknak. Ha valaki az Aranycsapat történetét komolyan meg akarja írni, akkor ezt igencsak figyelembe kell vennie.

De lássuk az edzői pályát, illetve abból is főleg azt, ami a Fradira vonatkozik. Tovább olvasom

Egy focitörténész fejfájásai IV.,

focitortenesz

avagy kik, hányszor és hányat?

Öt évvel ezelőtt hagytam abba a sorozatot, aztán sok minden jött közbe – többek között egy ideig törzsvendég voltam a Kékgolyó utcában – de csak elérkeztem addig, hogy folytatni tudom.

Az előző részekben – kellő fejfájások kíséretben – eldöntöttük (???), hogy melyik mérkőzéseket vesszük figyelembe. Remélve, hogy teljes a sorozat. Amit valóban csak remélni lehet, mert még napjainkban is kerülnek elő új mérkőzések adatai (természetesen kisebb jelentőségű hazai díj- vagy nemzetközi barátságos mérkőzésekről). Tovább olvasom

A négyesre végződő évek…

1954-ben köteleztem el magam a Fradi mellett. Akkor voltam először természetesen a régi falelátós pályán is. 1954. december 29-én. Bár sokat nem láttam a meccsből (a Népstadionban kezdődött »emlékezetes< meccseim sorozata), és mivel rosszul számítottam ki az odavezető útra szükséges időt, későn érkeztem, már csak a Springer-szobor talapzatáról láthattam a meccsből, amennyit láttam belőle. A Sztálin Vasmű Építőket (a Dunaferr elődjét) vertük 4:0-ra. Tovább olvasom

OFF – avagy mikor eszik a gyerek??

Minden szülő és nagyszülő tudja, hogy időnként a gyerek – légyen akár kisgyerek, akár kamasz – időnként nem akar enni. Ilyenkor a szülő (nagyszülő) fantáziáján múlik, hogy mit csinál.

Én annakidején (még az 1940-es évek első felében) az állatkert kedvéért voltam hajlandó enni. „No ezt az oroszlánnak… ezt a tigrisnek… ezt a zebrának…” és így tovább, amíg az ebéd el nem fogyott. Tovább olvasom

A FRADISTÁKAT IS ÉRDEKELHETI


Őszintén szólva nem szoktunk hozzá, hogy rangos tudományos folyóiratok elkényeztessék a sportrajongókat. Azonban a Hadtörténelmi Közlemények legújabb (2012/2) száma ez alól igen kellemes kivételt jelent. Ugyanis a közelgő londoni olimpia alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata rangos szerzők tollából hat komoly sporttörténeti tanulmányt közöl. Ezek közül kettőnek van kifejezetten Fradi vonatkozása is.

Tovább olvasom

Nagy Domokos Imre: Emlékeim Nagy Béláról

Életemben már – esetenként akkori foglalkozásomnál fogva is – találkoztam elég amatőr történésszel. (Amatőrön értve azokat, akik nem történelem vagy hasonló szakon végeztek.) Jelentős részükre az volt a jellemző, hogy jobban akartak tudni mindent, és fütyültek a szakmaiságra, az adatok pontosságára.

nagy-bela_0072

Ezért is féltem a találkozástól, amikor a Fradi Futballkrónika megjelenése után 1973-ban levelet írtam neki, hogy hát nekem van vagy kéttucat meccsem, ami nála hiányzik.

Ha valaha kellemesen csalódtam, akkor benne. Örömmel vette kiegészítéseimet, és ígéretemet, hogy tovább is segítek neki. És ez így is volt hosszú ideig. Minden részadat nagyon fontos volt neki. Tovább olvasom

Egy focitörténész fejfájásai II.

focitortenesz

Hazai „hivatalos” mérkőzések vagy mennyi az annyi? – 1. rész

Elvileg az a hivatalos, amit az MLSZ így tart számon. Ugyanakkor minden kívülálló bámul azon, hogy ahány klub – annyiféle nyilvántartás. De talán a következőkből valamennyire megértik. Vagy senki végképp nem ért semmit …

Még gimnazista koromban kialakítottam három kategóriát.

1/ Bajnoki
2/ Magyar (Népköztársasági) Kupa
3/ Egyéb hazai díjmérkőzés

A Bajnokságot és a Kupát csak a szövetség írhatja ki. (Nem véletlen, hogy Angliában egyszerűen „FA Cup”, azaz a „Szövetség Kupája” vagy „Szövetségi Kupa” a neve.

Jó-jó, kérdezhetik a naivak, akkor mi a baj vele. Hiszen itt van hivatalos nyilvántartás. Csakhogy nem minden mérkőzés számít a végén a sorozatból mérkőzésnek, ami el is kezdtek. Tovább olvasom

Egy focitörténész fejfájásai I.

focitorteneszHogy miért nem írtam azt hogy „Fraditörténész”? Azért, mert ugyan nálam természetesen a Fradival kapcsolatban jöttek elő a problémák, de nyugodtan állíthatom, hogy a világ valamennyi klubjának története során ugyanezekkel a problémákkal kell szembenéznie a kutatóknak.

Azaz: melyik mérkőzéseket vegye figyelembe.

Jó vicc – mondhatja, aki még nem próbálkozott ilyennel – hát a hivatalosakat.

Igenám! Csakhogy – főleg a régebbi időket tekintve – nem is olyan egyszerű megállapítani, hogy melyik a „hivatalos”…

Amikor 1954-ben (elsős gimnazistaként) elkapott a „Fraditörténészség”, nagy naivan elkezdtem írni a meccsek adatait. „Üptre” mindet. Aztán hamarosan rájöttem, hogy a hazai barátságos- és edzőmeccseket lehetetlenség számon tartani, és értelme sincs. Tovább olvasom

Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST:
FOTELSZURKOLÓ