Búcsúinterjú Böde Danival

Kétszáz ferencvárosi bajnoki mérkőzés 89 góljának szerzője, Böde Dani búcsúinterjúja a Fradi Médiának.

– Számon tartod, 7 év alatt hány interjút adtál a Fradi Médiának?

– Nem, nem, azért ez nehéz lett volna, az biztos, nagyon sokat szerepeltem a Fradi Médiában, a fradi.hu-n, a videókban, a Fradi TV-ben. És azt sem tudom, hány száz vagy ezer fotó készült rólam – mondta Böde Dániel.

– És azt tudod, hány gólig és mérkőzésig jutottál?

– Azt pontosan tudom, kétszáz bajnokin nyolcvankilenc gólt szereztem! De sosem ez volt a legfontosabb, hanem az, hogy nyerjen a csapat. Hab volt a tortán, ha én lőttem vagy fejeltem a gólt.

– Nehéz kimondani, de lezárul egy korszak a Fradiban, elmész, pontosabban hazamész Paksra. Az számí­tott a leginkább, hogy ott van Madocsa, ott a családod, az otthonod?

– Paksról jöttem 2012-ben, Paksra megyek vissza 2019-ben. Nekem csak két csapat számí­t, számí­tott mindig, a Paks és a Fradi. De nem az otthonom közelsége számí­tott leginkább, hogy a kérdésre is válaszoljak.

– Akkor mi döntött?

– Az, hogy még játszani akarok, de nem negyedórákat. A kevesebb lehetőség nekem kevés. Többet érzek még magamban. Szerintem két-három évet képes leszek még első osztályú szinten teljesí­teni a Paksban.

– Amikor a Budapest Parkban a Fradi Fiesztán tí­zezren skandálták, hogy „Maradj még, Dani”, akkor sem gyengültél el?

– Dehogynem. Az nagyon megható volt. Borsódzott a hátam. A világ legjobb szurkolótábora éltetett percekig. Egyébként is elképesztően sokat köszönhetek, köszönök a szurkolóknak. De meg kell érteniük, harminckét esztendős vagyok, azt érzem, duzzadok az erőtől, játszani akarok kilencven perceket.

– Felemelő nyilatkozatot adtál a Park szí­npadán a tévének: „Ha a szí­vemre hallgatok, maradok, ha az eszemre, akkor elmegyek”. Tartod még?

– Hogyne. Logikusan végiggondolva, senkinek sem jó, ha tí­z-húsz perceket játszom, az engem felőrölne, a Fradi is többet érdemel, meg a magyar futball is.

– A válogatottra célzol?

– Igen, hiszen ha állandóan játszom, akkor be-, vagyis visszakerülnöm is könnyebb a válogatottba. Ha úgy teljesí­tek, hiszem, hogy még számol velem a kapitány.

– Térjünk vissza a Fradihoz! Ha 2012-ben, amikor megérkeztél, megkérdezték volna tőled, hány évet húzol le a Ferencvárosban, mit válaszolsz?

– Három éves szerződést í­rtam alá akkor, annyi időben gondolkodtam. Aztán újból és újból hosszabbí­tottunk, hét csodálatos év lett belőle. Alig hiszem el. Csodálatos éveket töltöttem a Fradiban.

– A legszebb emlékek a Fradiban, a Fradival?

– Rengeteg volt, nem is szeretném elkezdeni felsorolni. Megható ez az egész szeretet, ami körbevesz. Sokat kaptam itt és sokat adtam, szép időszak zárul le most. Köszönöm a klubnak, a dolgozóknak, hét esztendőnyi csapattársaimnak, edzőimnek, a stábtagoknak, és persze a fantasztikus szurkolótábornak. Külön szeretném megköszönni a klub vezetőinek nagyvonalúságát, hogy azzal hálálták meg a szolgálataimat, hogy bár szerződés kötött a Fradihoz, mégis ingyen elengedtek a Pakshoz.

– Utolsó kérdés: milyen érzés lesz a következő szezonban a Pakssal érkezni a Groupama Arénába?

– Ezt utána kérdezd meg. Az biztos, hogy nem lesz könnyű, az is egyértelmű, hogy el fogok érzékenyülni. Tréfából talán be is ugrom a hazai öltözőbe a srácokhoz. Kí­vánom nekik, kí­vánom a Fradinak, hogy sikerüljön a hőn áhí­tott nemzetközi szereplés. Köszönöm mindenkinek, hogy ennyire szerettek és köszönöm, hogy ilyen szépen búcsúzhatok!

(fradi.hu)

3 hozzászólás a(z) Búcsúinterjú Böde Danival bejegyzéshez

  • Valaki útra vált belőlünk…
    Komolyan a sí­rás kerülget egész nap. Meg nagyjából hetek-hónapok óta. Harmadik csillag ide vagy oda.
    Levelezgettünk Imre bácsival, hogy mindent a szezon végeztével érdemes csak értékelni. Vagy még inkább nyáron, amikor látjuk, hogy a sokévi handabanda után ezúttal mi a helyzet nemzetközileg.
    De nem lesz kedvem akkor se, mert különben már most is volna. Egyre kevesebb közöm van mindehhez, amit látok, érzékelek, tapasztalok. Teljesen ellentmond ez az egész mindennek, amit én hiszek, vallok, érzek, gondolok. Fokról fokra, évről évre, napról napra vagyok idegenebb. És mával szinte teljesen.

    • Kezdődik… Nikolics gusztustalan, nézhetetlen durva, bunkó balkáni csapatot csinált a Videotonból. És most nálunk kezdett inogni a három E… Rebrov kezdi szétverni a csapatot, mint egy elszabadult hajóágyú, úgy rombol a fedélzeten. Elüldözte azt a játékost, aki a leginkább megtestesí­tette Lipcsei után a FRADIt, a FRADIZMUSt, a FRADI-szí­vet…

      Annak idején, amikor a Bilbao meglehetősen gyengén teljesí­tett a spanyol élvonalban, és a veetés azon gondolkodott, hogy feloldja a korábbi szabályt, hogy csak baszk, vagy baszk kötődésű játékos szerepelhet a klubban, a szurkolók tiltakoztak: maradjon minden változatlan. És akár a másodosztályban is szeretni fogják a csapatot… (Nem mintha “visszasí­rnám” a II. osztályt, de ezt a Fradit egyre kevésbé tudom szeretni. Sem a játékosokoat, sem a játékát, mert csak akkor fut a szekér, ha elfelejtik az edző(k) taktikai utasí­tásait. Mert a játékosok jobbak, mint a szigorú, megtervezett játékrend, amiben Rebrov hisz. Ő éppen azon munkálkodik, hogy a Fradiból nem szerethető, bunkó ukrán csapatot csináljon. És ha nem sikerül eljutni a kupák egyikének főtáblájára, akkor itt hagyja nekünk ezt a széttúrt szeméthalmot…)

      Mert még nincsen vége. Szerintem még három-öt játékos távozni fog, a selejtezők közben, és igazolunk néhány ukránt, vagy ott játszót… Bár ne lenne igazam!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ