AZ UTOLSÓ NAGY FRADI
Megjelent Fűrész Attila új könyve „AZ UTOLSÓ NAGY FRADI” címmel. Ebben a Ferencváros 1995-ös, Bajnokok Ligájába jutott csapatának tagjai szólalnak meg. Albert, Lisztes, Nyilas, Hajdu, Kuntic és a többiek mesélik el a történetüket, meglepő őszinteséggel.
A Csepel Sport Club 75 éve 1912- 1987
Köszöntő
Ez a könyv, amelyet most kezében tart a Tisztelt Olvasó, egy nagy hírű munkásegyesület történetének, történelmének hét és fél évtizedét öleli fel. Érthető okból, részletesebben foglalkozik az 1962, vagyis az ötvenéves jubileum óta történtekkel. Az azóta eltelt időről jómagam is többet tudok, többre emlékszem személyes élményeimen keresztül is.
Életem ezernyi szállal kötődött és kötődik most is ehhez a munkáskerülethez. Úgy mondják, aki egyszer csepeli volt, az mindig az marad, vigye munkája, kötelessége bárhová. Megadatott számomra, hogy Csepel embert formáló katlanjában lettem felnőtt, s korán megérthettem, hogy Csepel – mondjuk ki: a „vörös Csepel!” az emberek munkája mellett, a kultúrával, szórakozással, a sporttal lesz, lehet teljes. Tovább olvasom
Ők 929-en
A könyvet kiadó FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója Oros Pál, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében az kérte, hogy a könyvből adatokat és képeket ne jelentessünk meg az interneten addig, amíg a könyv forgalomban van.
Kérését tiszteletben tartva, a szokásos könyvismertetőtől – melyet napjainkban általában örömmel küldenek el a kiadók és szerzők – ezúttal eltekintünk.
Fradi futballmúzeum füzetek: Fenyvesi Máté
dr. Fenyvesi Máté
A Ferencvárosi Torna Club 1999-es kiadványa. Tovább olvasom
Szerelmünk a mikrofon
Kedves olvasóink!
Oldalunk “Könyvek” részébe folyamatosan kerülnek fel a Tempó Fradi könyvespolcának könyvismertetői, ma már több részre tagolva a jobb átláthatóság kedvéért: ”Nagy Béla munkái”, “Fradi”, “Ellenfeleink”, “Minden ami Fradiról is szól”, “Olimpia”. A bemutatásra kerülő könyvek lassan elérik a háromszázat, egy-egy kivételtől eltekintve nagyon ritkán jelentetjük meg a napi hírek között, mivel egyrészük csak áttételesen érinti a Fradit.
Kivételek persze vannak és a mai könyvismertetőnk is ilyen. Sokaknak ismerősen fog csengeni a két név, lesz aki csak egyikről hallott és olyan is aki sohasem hallotta a két hang egyikét sem.
***
Pluhár István – Szepesi György: Szerelmünk a mikrofon
(részletek a könyvből)
Két szurkológenerációhoz szól ez a könyv Tovább olvasom
100 + 1
Bevezető
Százegyszer kúszott fel az olimpiákon a magyar lobogó a legmagasabb árbocra. Azaz százegyszer kellett volna, csak hát bizony akadt kezdetben nem is egy olyan olimpia, amelyen lobogók sem voltak, de még árboc sem…
Százegyszer érdemelték ki magyar sportolók az olimpiai elsőség aranyérmét. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi alkalommal osztottak ki a győztesek között aranyat, mert például az első olimpia bajnokai, köztük Hajós Alfréd is szép fehér ezüstöt kapott. Később is jobbára aranyozott ezüst jutott a győzteseknek, vagy ha nagy ritkán igazi arany, az sem volt 16 vagy 22 karátos, inkább csak 6-os. Ami több ízben kiderült, amikor egy-egy bajnok – lehet, hogy csak ellenőrzés végett – átnyújtotta féltve őrzött díját a zálogházi becsüsnek …
A részvétel a fontos, nem a győzelem! – Tovább olvasom
Nyolc évtized a magyar futballban – beszélgetés egy Fradi legendával
Rudas Ferenc 90. születésnapjára – az 1995-ben Pongrácz György tollából megjelent “Egy élet zöld-fehérben” című könyv után -, immár a második könyv jelent meg a napokban, mely a Fradi legenda életét dolgozza fel, sok-sok fotóval színesítve.
Könyvrészlet:
Előszó
Élő hungarikum
Mit tekintünk hungarikumnak? Valami olyasfélét, amely egyfelől unikum, másfelől jellegzetesen magyar érték. Azaz: ami sajátosan magyarnak tekintett értékeink közül is kiemelkedik; mondhatni törzsérték: mérce és ösztönzés egyszerre. Természetesen nem föltétlenül csak nekünk, magyaroknak, hiszen összemérhetőnek véljük nemzetközileg elismert értékekkel, ám elsősorban mégiscsak nekünk. Ne sajnáljuk előle a jelzőt: nemzeti érték.
A régi, dicső KK
Csak mint az FTC ügyvezető elnöke és a könyv felelős kiadója érzem jogosnak az élőszó megírását, hiszen a hajdani híres KK meccsekre még gyermekként jártam …
Azért is tartom mind a sporttörténet, mind a szerző szempontjából jelentősnek e mű megszületését, mivel az ötven—hatvan évvel ezelőtti KK ,,hőskor” lassan a feledés homályába merül. Napjainkban ennek a kupának a szerepét már a BEK küzdelemsorozata vette át, így ez a régi híres trófea bizony alaposan háttérbe szorul. Tovább olvasom
Félezerszer a Fradiért
Születtem 1944. március 16-án Sajóörösön. Ebben a szeretetre méltó kis borsodi faluban a háború alatt néhány hónapig szüleim kis vegyesboltot működtettek a településen. A sors jóvoltából ezen időszak alatt láttam meg a napvilágot a család harmadik gyermekeként.
A II. világháborús időszak befejező szakaszának egy villanásnyi jeleként a visszavonuló német sereg egyik katonája egy pillantást vet az udvaron lévő bölcsőben mozgó kézzel-lábbal az élet jelét adva rugdalózó gyerekre. Édesanyám elmondása szerint azt mondta: „Footballmeister”. Talán észrevette a kéz és láb harmóniáját! Tovább olvasom
SCHLOSSER IMRE ÉS A MAGYAR FUTBALL 35 ESZTENDEJE
1934
A futball az az ágazata a sportnak, amelynek Magyarországon és külföldön igen nagy a tömegmozgató ereje.
A nagy népszerűség révén a tömegek érdeklődése nemcsak -anyagi bevételeket jelent, amelyből bizonyos formában segélyezni lehet olyan sportágakat is, amelyek ilyen jelentős bevételre viszonylagosan csökkent érdeklődés révén nem számíthatnak, hanem a nemzetközi futballmérkőzések megrendezésével olyan diplomáciai erőforrást is rejt e sportág magában, amely kiválóan alkalmas nemzetközi kapcsolatok kiépítéseié, a külföld részéről nemzetünk iránt megnyilatkozó érdeklődés fokozására, propagandára.
Schlosser Imre volt az, aki a magyar futballsportnak a megalapozásában nemcsak azzal vett részt, hogy beállt a játékosok csatasorába, hanem azzal is, hogy a fiatal futball játékosok nevelése terén eredményes munkát végzett. Tovább olvasom
A magyar foci legendája
Van-e még egyáltalán magyar foci? Hallani-e még a külvárosi grundokon azt a mennyei dobzenét, mely mágnesként vonz magához öreget és fiatalt? Megtelnek-e még egyszer az öreg lelátók lelkes és hozzáértő szurkolókkal?
Lesznek-e még, akik úgy idézik a mi éveinket, mint legendás korszakot, tehetségek termőjét, nevelőjét? Elindulnak-e a játékosszerzők, akiknek a szíve is olyan színű, mint kedvenc csapatuké, hogy megnézzék, mit tudnak a fiatalok?
Teremnek-e költők, mint hajdanán, hogy ódákat írjanak egy ballábas, hálószaggató lövésről? Ezekkel a kérdésekkel találja szemben magát e könyv olvasója.
Rónay Tamás voltaképpen a magyar labdarúgás képekkel illusztrált történetét írta meg, s mint annak igazi rajongója — s ki nem az, aki csak egyszer is látta Puskásékat a pályán? — azt sugallja: van remény.
Hogy a reményből valóság lehessen, ahhoz úgy kellene tudni játszani, mint e könyv mára legendák világába átlépő hősei. Olyan hűséggel és szeretettel kellene űzni e sportágat, mint ők tették fénykorukban.
Mert fénykorokat idéz e könyv, s ebből a hajdani ragyogásból talán még nekünk is juthat valami. Tovább olvasom
Ferencvárosi szív
A szerző egykor maga is a Fradi vízipólózója volt, s egész életében zöld-fehér szív dobogott a kebelében. E remek kötetében igazi, ízig-vérig Karinthy Cinis novellákat olvashatunk, amelyekben a sport, s a Fradi kiemelt szerepet kapott.
Amúgy, „mellesleg” zseniális írások, remek életképek ezek. Mindegyik egy-egy telitalálat! Emberek, s esetek kerülnek terítékre, mulatságos, görbe tükörben ábrázolva a valóságot!
Elsöprő lendületű, remek humorú, átütő erejű, rendkívül élvezetes történetek, zöld-fehér mezben… Ám mindenki, nem csak a zöld-fehér szívű olvasó, emlékezetes, remek olvasmányélményhez jut e kötetet lapozgatva! Tovább olvasom
Miért beteg a magyar futball?
A sport nemcsak játék, de társadalmi ügy is, különösképpen az a legnagyobb közönséget vonzó sportág, a labdarúgás.
Mikor Végh Antal, a jeles elbeszélő és színpadi szerző, számos izgalmas szociográfiai mű írója a magyar labdarúgás mai — áldatlan — helyzetét boncolja, fontos társadalmi kérdéshez nyúl, nem illetéktelenül: maga is több mint tíz évig rúgta a labdát kisebb-nagyobb hírű pályákon, sőt bizonyos fokig a sportvezetésbe is belekóstolt.
De nem a szakmai okait kutatja elsősorba a magyar futball hanyatlásának, hanem az erkölcsieket. Valóságföltáró szenvedélye vezeti el a tatai edzőtáborba, ez nyilatkozik meg neves vagy névtelén játékosokkal, szakvezetőkkel, bírákkal folytatott beszélgetéseiben.
RIA! RIA! HUNGÁRIA!
A kezdet
„Bécsben ma délután a Magyar Labdarúgók Szövetségének repräzentativ csapata fog mérkőzni a bécsi Football Unió válogatott csapata ellen. A két football-szövetség nemrégiben határozta el magát arra, hogy évenként két ízben, hol Budapesten, hol Bécsben repräzentativ csapatjainak mérkőzésével a köztük fennálló barátságos viszonyt megerősítik. Az első ilyen mérkőzést ma tartják Bécsben, a bécsi Football Unió csapatjában az osztrák főváros 11 jelenleg legjobb játékosa szerepel. A magyar csapatról nemigen mondhatjuk ugyanezt, mert a szövetség a legjobb akaratja mellett sem volt képes csapatja számára egy-két kiválóbb játékost megnyerni; így többek közt Ordódy Bélát, a B.T.C. kitűnő centerhalfját nélkülözni lesz ma kénytelen.
Requiem a nagy 8-asért – a fradisták vargazolija
Egy tündöklő
Megpróbálok nem Zolit írni, hanem Zoltánt. (Azt hiszem, nincs magyar ember, az újpestieket is beleszámítva, aki ne vargazolizna.) Tovább olvasom
A magyar futball anekdotakincse
A válogatásban és a gyűjtésben időrendet követtünk, különválasztva a magyar labdarúgás nagy korszakait, hogy a tisztelt Olvasó könnyebben eligazodhasson a „rengetegben”. S tettük mindezt anélkül, hogy a teljességre törekedtünk volna. Már Tóth Béla is felvetette a múlt század végén írott könyvében:
„Félek azonban attól, hogy urambátyámék azt fogják mondani: Ez sincs benne! Ez az, ez az, amit ők tudnak.”
Ezek a ,,vádak” bennünket ugyanúgy érhetnek. Az elsőre felelvén azt kérhetjük: segítsenek nekünk a közkincs további bővítésében és írják le, jegyezzék le azokat a történeteket, amelyek kiegészítésül ezekre az oldalakra kívánkoznának. Tovább olvasom
Szolnoki MÁV-MTE Krónika 75
Oldalunkon az első pillanattól kezdve megjelentettünk könyvismertetőket. Nagy Béla munkáival kezdtük, majd következtek a további Fradi témájú könyvek, és legutoljára a „minden könyv ami a Fradiról is szól” című kategória alá soroltuk azokat a könyveinket, ami a magyar sportirodalom berkein belül jelent meg, és valamilyen formában érinti az FTC-t. Tovább olvasom
FTC Almanach 2009/2010
Újra van évkönyve a Fradinak!!!
Az FTC Almanach 648 oldalon 458 képpel a Ferencvárosi Torna Club évkönyve, amely az előző, 2009/2010-es idény történéseit dolgozza fel. Nagy Béla, az FTC legendás krónikása a hetvenes években indította útjára az FTC Napló című sorozatát. Könyvünk ennek folytatása, követve annak felépítését, információgazdagságát. Jelen kötetben leírásokkal, interjúkkal, valamint képekkel illusztrálva, időrendben haladva a teljesség igényével idézzük fel a klub valamennyi szakosztályának sporteseményét, és vesszük számba az ezeken elért eredményeket. Tovább olvasom
VÁLOGATOTT labdarúgóink arcképcsarnoka
Az MLSZ idén (1981) 80. éves. Ebből az alkalomból, valamint régi labdarúgóink iránti tiszteletből egy olyan fényképes gyűjtemény közlésére vállalkoztunk, amely úgy érezzük sokaknak okoz örömet.
A válogatottság számától függően bemutatjuk, több mint 500 labdarúgónk fényképét! Tovább olvasom
Kivégzés
Ezen az áprilisi szerda reggelen -2002.04.23.-án- minden más volt, más lett, mint addig.
Ezen a napon – és sok egymást követő napon – másként indultunk el otthonról, végeztük a munkánkat, tértünk haza.
Ezen a napon – és még sok következő napon – döbbenten néztünk egymásra az utcákon, a metróban, a buszokon, a villamosokon, döbbenten köszöntöttük kollégáinkat, ismerőseinket.
Mert meghalt „a Simi”. Tovább olvasom
Utazás a tizenhatos mélyére
“Persze akinek az élete ennyire át van szőve a futballal, az nem tud nem szurkoló lenni. Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egyszerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő.
Ebből egyébként nem vontuk le azt a következtetést, hogy aki nem fradista, az nem ember, ahogy azt a szigorú logika vagy hülyeség megkövetelte volna. Az unokabátyám például Honvéd-drukker volt, igaz, kizárólag Tichy Lajos miatt, és Tichyt a legvadabb Albert-hívő is akceptálta. Vannak rüsztök és bal lábak, melyeket egyszerűen akceptálni kell. Minden ellenkező finom elgondolás ellenére az ember nem azért drukkol egy csapatnak, mert a csapat jó, hanem mert a miénk.
…
Szurkolói létem legfényesebb pillanatai a Fradihoz és Alberthez fűződnek. Tovább olvasom
Pluhár István
KI VOLT PLUHÁR ISTVÁN?
Válogatott futballista, újságíró, rádiótudósító, igazi jó barát és ami a legfontosabb egy személy megjelölésénél: “igaz, jóérzésű, jólelkű magyar ember”!
“Pista bácsi” értette a futballt és ezt nemcsak mi játékosok vettük észre, hanem elismerte mindenki.
Mint rádiótudósító megelőzte korát, mert úgy írta le, úgy mondotta el az eseményeket a pályán, hogy mindenki mindent “látott” maga előtt. Ugyanúgy, mint a televízióban látjuk ma a mérkőzéseket. Tovább olvasom
FRADI VOLT, FRADI LESZ, MÍG A FÖLDÖN EMBER LESZ
Megjelent az FTC labdarúgó szakosztály 88. születésnapja alkalmából.
A FERENCVÁROSI TORNA CLUB labdarúgó szakosztálya 88 éves története során a magyar futball egyik kiemelkedő klubjának számított. Eredményei, közismert sikerei tiszteletet parancsoltak mind a hazai, mind a nemzetközi sportéletben. Népszerűsége közismert, szurkolótáborának rajongása szinte legendás. A „Fradi-szív” dobbanása nem ismer országhatárokat, nem ismer távolságokat. A kaliforniai magyarok például a Golden Gate vándordíj alapításával is bizonyították, hogy bár távol vannak az Üllői úttól, de szívük szeretete a ferencvárosi fiúk felé száll.
Az Üllői úti stadionban pedig hétről-hétre tízezrek buzdítják a zöld mezeseket, a szeretett csapatot. Ezt a klubot a szeretet, az együvétartozás érzése táplálta mindenkor a sikerek és a balsikerek idején egyaránt. Elmondhatjuk, hogy sikereink elsőszámú éltetője a klubszeretet. Az a klubszeretet, amely az idők végtelenjén át minden igaz fradistának jellemzője. A klubszeretet egyedi megnyilvánulását látványosan és szépen, művészi szinten nyújtotta át egy ferencvárosi dalpályázat díjnyertes művével a Fülöp Kálmán— Wolf Péter szerzőpáros. Daluk címe: Fradi volt, Fradi lesz — míg a Földön ember lesz!
Ez a cím megrendítően tömören mondja el jelennek, jövőnek a sokak számára fontos lényeget.
A dal szerzőinek engedélyével választottuk jelen kötetünk címadójának a szívhezszólóan szép mondatot. Labdarúgó szakosztályunk 88. születésnapja alkalmából más „dalok” kapcsán is merengtünk múltról, jelenről, múltat és jelent idéző mondatokról, adatokról.
Így könyvünk egy-egy fejezetének címét ferencvárosi „nóták” és természetesen a mindenkori Fradi induló — Sallay Mihály 40 évvel ezelőtti szerzeménye — jelöli. Tovább olvasom
“MINDEN TAPS A FERENCVÁROSNAK SZÓL”
A FRADI NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEI
Tisztelt Szurkoló! Kedves Olvasó!
A Fradi futballmúzeum könyvsorozat újabb kötetében az FTC nemzetközi mérkőzéseivel foglalkozunk.
Az első – olvasmányos – részben a mérkőzésekkel kapcsolatos érdekességek, egykori túrajelentések, újságidézetek révén kapcsolódhatnak a Fradi futballmúltjához. A harmincas évek KK korszakával részletesebben foglalkozunk, hiszen ezek az „ősi események” már igencsak feledésbe kerültek. Pedig a fradistáknak erre van miért büszkének lenni…
A nemzetközi meccsek sokaságából válogatva az egyedi esetek, olyan találkozókat is „megidézhetnek” amelyek ugyan nem nagy eredmények vagy sikerek hordozói voltak, de kuriózumszámba mentek.
Azután „megérkezünk” az újkori kupák (BEK. KEK, VVK, UEFA Kupa, Bajnokok Ligája) korszakához. Az FTC valamennyi kupameccsét villanásnyi időre felidézzük. Ez a kupakrónika zárja a könyv első részét.
A II. részből pedig megtudhatják Tovább olvasom
Rácz (Z)Cár a Fradiban
Előszó
Az Úr 1991-es esztendejében egy ember érkezett hozzánk a Tisza túlsó partjáról. Valamikor jött az innenső oldalról is valaki, Móricz Zsigmond regényének szárnyán Nagosligetről, ő a boldog ember volt. Rácz László, a futballista, nem boldog emberként érkezett. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK