Mérkőzések
1979.X.10. Ferencváros – Volán 0-1
1979.X.6. Ferencváros – Rába ETO 5-2
“A szélsőjáték olyan képesség, amely a szélek használatát preferálva teremt gólhelyzeteket.” Ez a rövid, de nagyon is lényegre törő megállapítás egy korabeli angol football-könyvből való és bár több mint száz évvel ezelőtt íródott, de a mai napig alapja a labdarúgásnak. Még akkor is, ha manapság a szélsőjáték átértékelődött egy kicsit, a jelen focijában már sokkal szabadabbak a posztok mint régen. Emlékszem ifista koromra, az edzőnk, Pali bácsi a két szélsőnek mindig külön feladatot adott az edzések után. A vonalkijelző “kézi-készülékkel” többször végig kellett pásztázniuk az oldalvonalon, hogy örökre az agyukba véssék: a szélsőnek az olyan, mint a gyalogosnak a zebra. Csak ott közlekedhet és mikor véget ér a vonal, akkor be kell adni a labdát. A többi meg már az érkező csatárok dolga. A Ferencvárosi labdarúgás története a kezdetektől jobbnál jobb szélsőkkel ajándékozta meg a szurkolókat: Táncos, Budai, Szőke, Pusztai. A Fradi történetét jól ismerők a nevek olvasván minden bizonnyal nekem szegeznék a kérdést: miért csak jobbszélsőket soroltam fel? A “megfejtést” a mai muzeális bajnoki beharangozónk adja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.X.3. UEFA, Ferencváros – Lokomotiv Szófia 2-0
1979.IX.29. Vasas – Ferencváros 1-1
Az első húsz perc kivételével a Vasas játszott jobban, de az „abszolút” gólhelyzetek mégis a Ferencváros játékosai előtt alakultak ki. Lendületes húsz perc után ugyanis a zöld-fehérek rohamai lankadtak, és a Vasas jött lendületbe. Kisst Jancsika csak szabálytalanul tudta tartani, az angyalföldi középpályások sokat és gyorsan mozogtak, ebben Váradi, Zombori és ameddig bírta, Rixer járt elöl jó példával. Mégis a Ferencváros szerezte meg a vezetést, mert Ebedli tökéletesen csavarta középre a labdát szabadrúgásból, Mészöly csúsztatása pedig megdermesztette az egész Vasas-védelmet, mindnyájan csak álltak és nézték, ahogy Nyilasi befejeli a labdát a kapuba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.IX.26. Ausztria – Magyarország 3-1
1979.IX.22. Ferencváros – Újpesti Dózsa 7-1
Gólzápor a Népstadionban
A bosszú soha nem jó tanácsadó. Elvakítja az embert, kiszakítja abból a közegből mely gondolkodóvá és érzővé tette. A történelem is számtalan példával bizonyította, hogy a bosszúnak csak vesztesei vannak. Ettől függetlenül a sérelmeinket sem szeretjük viszonzatlanul elraktározni. Ha most félretesszük az általános normákat és kiszakítjuk belőlük a sportot, maga a szó is finomabbá válik és más értelmet kap. A média is előszeretettel használja a „bosszút állt”, a „bosszúra szomjaznak” kifejezéseket, melyek hallatán senki sem csak az igazi harcmezők kegyetlen pusztításaira gondol. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.IX.18. UEFA, Lokomotiv Szófia – Ferencváros 3-0
1979.IX.15. Ferencváros – Videoton 2-2
Emlékezetes kilencven percet láthatott a sóstói stadion tizenötezer nézője Fehérvárott. Hatalmas csatában osztoztak a pontokon a csapatok úgy, hogy a vendégek már kétgólos előnnyel álltak fel a második félidőben, Nyilasi és Pogány jóvoltából, de a hajrában Baranyi és Burcsa kiegyenlített. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1979.IX.12. Magyarország – Csehszlovákia 2-1
1979.IX.8. STC – Ferencváros 0-0
Jobban játszott a hazai csapat, mert a Ferencváros csatárjátéka nem érte el még az átlagost sem. Több helyzet kialakult mindkét kapu előtt, de a támadók hadilábon álltak a góllövéssel. A salgótarjániak legjobb emberei Csiki és Valuch voltak, a ferencvárosiak közül csak Judik játszott kiemelkedően. A mérkőzés iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, hiszen tizenötezer ember foglalt helyet a lelátón. A találkozón Tompa játékvezető biráskodott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....