EB-hősök: Dibusz Dénes

dibusz-denesA második rész Eb-hőse Dibusz Dénes.

Belülről mikor érezted először, hogy egy korábban nem tapasztalt szeretethullám indult meg felétek?
– Nehéz lenne megmondani, mert mióta elutaztunk Franciaországba egyfolytában kiemelt figyelemben részesültünk a szurkolók, a média, a szervezőbizottság, és a biztonsági emberek részéről is, de visszatekintve hirtelen a hazaérkezés volt a legfelemelőbb. Az, hogy a Hősök terén egy – valljuk be – súlyos vereséget követően is hatalmas tömeg fogadott minket, az valami elképesztő volt. Lehetett érezni az embereken, hogy minden körülmények között mellettünk állnak, összetartanak és hatalmas szeretettel viseltetnek irántunk, ami nagyszerű volt.

Mennyire volt ez reális előzőleg, hogy egy négygólos vereséget követően tí­zezrek ünnepelnek titeket a Hősök terén, ráadásul munkanapon délután hat órakor?
– Hát előzőleg biztos nem gondoltam volna, bár a belgák elleni meccsig sem úgy alakult a forgatókönyv, ahogy azt sokan elképzelték. Ráadásul, ha jól hallottam sokáig nem is lehetett tudni, hogy pontosan mikor és hova érkezik a válogatott, és ugye sokan még vissza sem értek Franciaországból, de í­gy is rengetegen voltak. Óriási élmény volt látni, hogy ekkora örömöt tudtunk okozni.

Csak az eredményeknek köszönhető, hogy a sokáig oly kritikus magyar közvélemény egy emberként állt mögétek, vagy ez annál
valamivel több?

– Ahogy a játékosoknak, úgy a szurkolóknak és az egész országnak is egy pozití­v újdonság volt, hogy egyáltalán kijutottunk a kontinensviadalra, ezzel pedig a közhangulat is megváltozott. Később látszódott, hogy rendkí­vül egységes a társaság, és erősebb csapatok ellen is tudunk jól futballozni, ami lényegében maga a foci. Jó hangulatban és csapatként játszani, aztán ezzel bizonyí­tani, hogy a futball sokkal több, mint pár sztár kiváltsága.

Melyik meccsen vették át a szurkolók leginkább ezt a hangulatot, hol volt a legnagyobb az őrület?
– Nehéz választani, mert amellett, hogy minden hí­r erről szólt, mi első kézből is megtapasztaltuk, hogy a magyarok rendre leszurkolták az ellentábort, ami – amellett, hogy rendkí­vül kulturáltan és tisztességesen buzdí­tották a válogatottat – egészen elképesztő volt. Óriási segí­tség és hatalmas büszkeség volt ez számunkra!

Hónapokat készültél a válogatottal, mikor érezted azt először, hogy maradandót fogtok tudni alkotni?
– Már a selejtező sorozat végén kezdett kirajzolódni egy olyan céltudatos játék, ami feljogosí­thatott bennünket a bizakodásra, aztán olyan ellenfelek ellen voltak éles helyzetben is jó periódusaink, mint a horvát vagy a német válogatott. Ez már csak azért is nagy fegyvertény, mert lehetett tudni, hogy nem lesz nehezebb mérkőzésünk az Eb-n sem. Aztán a mezőnyben talán a leghosszabb felkészülést végeztük, és í­gy volt lehetőségünk célirányosan kijaví­tani a fennmaradó hibákat. Jól működő csapatként tudatosan és szervezetten készültünk, ami nagyon megérte, mert úgy is játszottunk.

Ennek ellenére kí­vülről úgy tűnt, hogy bár nyilvánvalóan életed egyik élményét éled meg, többre vágysz annál, minthogy a padon ülj…
– Persze hogy többre vágyik az ember, ha már odakerül, szeretne pályára lépni, de tisztában voltam vele, hogyha be nem üt a krach, akkor Király Gabi védi végig ezt az Eb-t, aki erre rá is szolgált teljes mértékben. Minden mérkőzésen jól védett, és bőven hozzá tette a magáét a csapat szerepléséhez, úgyhogy noha volt hiányérzetem, nagyon pozití­v élmény volt az Európa-bajnokság.

Mit hozhat a jövő – kapus poszton elég jól áll a válogatott…
– Ez í­gy van, most már ráadásul a keretbe is nehezebb lesz bekerülni, hiszen ahogy olvasom az átigazolási hí­reket, úgy néz ki Bogdán Ádámnak és Megyeri Balázsnak is lesz lehetősége védeni jövőre. Ettől függetlenül remélem, hogy több szóhoz jutok a válogatott kapujában, mint eddig. Ehhez továbbra is koncentrált és kiemelkedő teljesí­tményt kell nyújtanom a Fradiban, erről fognak szólni az elkövetkező hónapjaim.

Mennyit tesz hozzá a karrieredhez, hogy ott lehettél az Európa-bajnokságon?
– Nagyon sokat, hiszen minden futballistának az az álma, hogy Európa-bajnokságon, vagy világbajnokságon szerepeljen. Mi, akik nem rég kerültünk be a válogatottba nagyon szerencsések vagyunk, hogy sok rutinos csapattársunkkal ellentétben nem kellett éveket eltöltenünk a selejtezősorozatokban, mire kijutottunk egy világeseményre, úgyhogy ez nagy boldogság számunkra. Bí­zom benne, hogy nem ez volt az utolsó világverseny, amin kint lehettem.

Miként vélekedsz a Fradisták szerepléséről?
– Aki pályára lépett kihozta magából a maximumot, bár talán a leglátványosabb Gera Zoli teljesí­tménye volt, aki amellett, hogy sok tényezőben is kiemelkedőt nyújtott, megkoronázta a szereplését egy nagyszerű góllal is, ráadásul az Eb-győztes Portugália ellen. De senkire nem lehet panasz, hiszen Böde Dani is beszuggerált egy gólt, Nagy Ádám a legjobb fiatal játékos lett, mí­g Pintér Ádi irányí­tóként is helytállt, pedig alapjában véve védekező játékos, Lovre (Lovrencsics Gergő – a szerk.) pedig épp a bivalyerős belgák ellen lett a meccs legjobbja.

Fussunk egy „kedvencek-kört”. Melyik volt a kedvence mérkőzésed, gólod, pillanatod?
– Az osztrákok elleni meccs volt a kedvencem, mert egy tényleg esélyesebb csapatot győztünk le jó és eredményes játékkal, ami ráadásul remek belépő volt a kontinensviadalra negyvennégy év után. A kedvenc gólom természetesen Gera Zoli bombája volt, de hát mi mást is mondhatnék (nevet)? A legszebb pillanat az Izland elleni egyenlí­tő gólunk volt, hiszen végig nyomtunk a meccsen, beszorí­tottuk őket, helyzeteket dolgoztunk ki, és a sok kudarcba fulladt próbálkozás után nagyvégre sikerült betalálnunk. Ott nagyon nagy feszültség szakadt ki belőlünk, az különleges érzés volt.

Mit gondolsz, megismételheti a Fradi a nemzetközi kupaporondon a válogatott menetelését?
– Nem titok, hogy erre készülünk. Persze a párhuzam nem feltétlenül egyenesen arányos, hiszen a Fradinak már az is óriási siker lenne, ha valamelyik csoportkörben képviseltethetné magát az ősszel. A válogatott meccsekhez hasonlóan nekünk is hatalmas szükségünk lesz a szurkolók átszellemült támogatására, viszont előnyünkre lesz, hogy a Fradiban több időnk van összecsiszolódni és megismerni a másik minden rezdülését. Nagyon bizakodó vagyok a jövőt illetően, ami számomra valamelyik csoportkört jelenti.

(fradi.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.20. 21:00, m4sport
10.24.19:30, m4sport
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ