Elfeledett ellenfelek – Csepel

Amikor először felmerült a gondolat az elfeledett ellenfelek sorozatról, több csapat is “beugrott” a kosárba. A Csepel nem tartozott közéjük, és ha megkérdezték volna, hogy a vasgyári csapatot milyen időszakhoz kötném, kapásból a hetvenes éveket mondtam volna, azt is egy “Fradi kötődés” miatt, hiszen emlékszem egy mérkőzésre, amikor is Branikovits László nem zöld-fehérben, hanem a Csepel színeiben lépett a pályára az Üllőit úton. Sokunk számra, ha valaki azt mondja, hogy Csepel, nem a foci ugrik be, elsőre a gyár, majd a szimbolikus teherautó (aki volt katona annak végképp nem kell bemutatni), vagy csak simán egy budapesti kerület, mely mellesleg a Duna egyik legnagyobb szigete is, rajta a lakihegyi adótoronnyal. Pedig ennél sokkal többet érdemel, hiszen szerves része a történelmünknek. Az Acél- és Fémművek közel száz évig nem csak Csepel fejlődését határozta meg, hanem fontos láncszeme volt a magyar gazdaságnak. A gyárat a XIX. század végén, több kisebb gyár összevonásával alapította Weiss Manfréd. Az első világháború idején főleg hadiüzem, majd jöttek a szerszámgépek, majd az “acélkorszak”, benne autó- és repülőgyártással. 1944-ben a németek, 1948-ban a kommunisták vették birtokukba a gyárat, 1956-tól a rendszerváltásig “eltörölve” Weiss Manfréd nevét, Csepel Vas- és Fémművek néven működött a gyár. Ezen idő alatt a csepeli labdarúgás is a gyárhoz kötődik, sikerei, majd hanyatlása elválaszthatatlanok a gyár történetétől.

A Weiss család színre lépésig is létezett sport Csepelen, a klubot 1912-ben alapították, de felvirágzása a gyáros nevéhez fűződik. Mit is jelentett a gyár aktív jelenléte a klubnak? Honnan indultak és hová érkeztek? A kezdeti időszakról: 1932.IX.18-án barátságos, “propaganda” mérkőzésre volt hivatalos a bajnoki címvédő Ferencváros (1931/32: 100 %!), akik amikor meglátták a homokos pályát, vissza is akartak fordulni, de végül egy alapos locsolás után mégis pályára léptek “A Csepel FC, az új profi klub szegény vezetősége nem tehet róla. Kerítés, korlát, klubház, öltöző minden pénzüket megemésztette.” A mérkőzés sok nézőt vonzott, a “20 filléres munkanélküli jegyek” kevés bevételt hoztak, de legalább jól szórakoztak és “pirosra” tapsolhatták a tenyerüket a szép ferencvárosi gólok után.

A klub élete 1937-től vált igazán profivá. Weiss Manfréd 1922-ben elhunyt, a gyárat a család vette át, és ahogy egyre nagyobb lett a cég, úgy fordultak a kultúra és a sport támogatása felé. Az eddig komoly pénzhiánnyal küszködött klubot megvásárolta a család, lett pénz, a homokos pálya helyett megépült az új stadion is. Éppen időben, mert 1940 őszén a Weisz-Manfréd Torna Klub (WMFC) tagja lett a legmagasabb osztálynak. A két csapat közös, bajnoki története 1940.IX.22-én kezdődött Csepelen. “A Weiss Manfréd gyár áldozatkész vezetősége minden elismerést megérdemel, ezért a gyönyörű sporttelepért. Egy pillanatra a bécsi stadiont juttatja az ember eszébe, csak éppen – miniatűrben. A panoráma elbűvöli a nézőt, virággruppok üdvözlik a kapun a belépőt, pompás a zöld gyep, amit teljesen körbefog a nézőtér, s így minden helyről jól látni.” És ha már a “körítés” színvonalas, a Fradi játékosai arról is gondoskodtak, hogy a szurkolók ne csak az új stadionban gyönyörködjenek és élvezzék a nyárt idéző pompázatos napsütést, hanem jó játékkal és remekbe szabott gólokkal bizonyítsák, hogy az 1940/41-s bajnoki szezon a zöld-fehérek sikereiről fog szólni.

Naná, hogy arról! 26 mérkőzés, 21 győzelem, 113 lőtt gól, az Újpest távcsővel a kezében követte a Fradit a tabella második helyén. A Csikós – Szoyka, Tátrai S. – Sárosi III., Polgár, Lázár – Kalocsay, Sárosi, Finta, Kiszely, Gyetvai alapcsapat rajt-cél győzelmet aratott, a diadalt mégis beárnyékolta a háború és a politika, már egyetlen csapat sem érezte magát biztonságban. A bajnokság kezdetén az MLSZ miniszteri biztosa Gidófalvy Pál, az akkori zsidó törvények szellemében igyekezett árjásítani a Hungária FC-t. Miután a Brüll Alfréd vezette elnökség nem volt hajlandó a kormány követelésének alávetnie magát inkább föloszlatták a Hungáriát. Bár WM gyár tulajdonos köre továbbra is a Weiss család, de mivel ezekben az években a háborús fegyverkezés miatt létfontosságú volt a termelés (harckocsikat és terepjárókat is gyártottak), így 1944-ig tovább irányíthatták a gyárat. Emellett a labdarúgást is egyre jobban támogatták, melynek meg is lett az eredménye. Bajnoki cím 1941-42-ben és 1942-43-ban.

Mit szólt ehhez a Fradi? Az emlékezetes bajnoki cím után a következő szezonban szinte csak szenvedett a csapat. Sok volt a sérült, voltak játékosok akiket zsidó származásuk miatt el kellett küldeni, ezek miatt a csapat egység is megbomlott. 1941/42-ben elért hatodik hely a megalakulásunk óta a legrosszabb helyezés volt, dobogón “kívül” is csak egyszer, az 1916/17-s szezonban végzett a csapat (4. hely). Az első bajnoki győzelmét 1941.X.12-én aratta a Csepel a Fradi ellen. Az akkori beszámolók szerint teljesen megérdemelten nyertek egy olyan mérkőzésen, ahol a “Ferencváros végzetes hibát követett el a csapatösszeállításban, a felállítási módjában.”

A következő években is főleg csepeli győzelmek születtek, majd jött 1944 ősze, a félbeszakadt bajnokság, a nyilas hatalomátvétel (az SS vette át a gyár irányítását), mely a Weiss család letartóztatását és deportálását is jelentette. 1944.IX.10-én az Üllői úton csak a lelkekben dúlhatott a háború vihara, a szurkolók úgy özönlöttek az Üllői úti stadion felé, mintha a boldog békeidőkben járnánk. A nap is kisütött, a sugarak is rangadóra vágytak és a két csapat mindent meg is tett ennek érdekében. Végig a Fradi irányította a játékot, Sárosi Béla már a 2. percben eleresztett egy rá jellemző bődületes erejű szabadrúgást, mely súrolta és “meg is sebezte” a kapufát. A vendégek a 37. percig bírták a Fradi rohamait, akkor egy jogos büntetőt értékesített magabiztosan Rudas, majd néhány perc múlva Onódy is betalált. A második 45 perc is zöld-fehér fölénnyel nyert, a vendégek már csak négygólos Fradi vezetés után tudtak szépíteni.

A háború borzalmi után 1947/48-ban harmadszor is bajnok lett a Csepel. A döntés az utolsó fordulóra maradt: a Csepel, a Ferencváros és a Vasas küzdött a bajnokságért. Izgalmassá az tette, hogy az utolsó mérkőzést a Ferencvárosnak a Csepellel kellett megvívnia (Vasas az MTK-val mérkőzött). 1948.VI.27-éna nagy mérkőzés izgalmai meglátszottak a főváros képén: dél óta autóbuszok és villamosok ontották a közönséget Csepel felé.” 34 ezer néző, a hazaiak még a lelátót is kibővítették, de ez is kevésnek mutatkozott. A Fradinak győzni kellett, amit megnehezített, hogy a korszak legendás játékosa, dr. Sárosi György Olaszországba távozott, őt Kispéter Mihállyal próbálta pótolni a Fradi, aki pályafutása során mindig a hátsó alakzatot erősítette. A végig izgalmas, feszült és elég kemény mérkőzésen a 3. percben (!) már 2:0-ra vezettek a zöld-fehérek. A két gyors gól talán túlságosan is megnyugtatta a csapatot mert a lelkes hazaiak húsz perc elteltével már egyenlíteni tudtak. A félidő legvitatottabb eseményét a 31. perc hozta, amikor is Kocsis labdájával Deák kilépett, kicselezte a kapust lőtt a hálóba. A játékvezető azonban lest fújt, hiába tiltakoztak a zöld-fehérek. A gólszerző Deák vitatta az ítéletet, szerinte Kocsis átadásába egy hazai játékos is beleért, így nem lehetett les. A hazaiakat annyira feldobta az ítélet, hogy néhány perc múlva a vezetést is megszerezték! A második félidőben Deák büntetőből egyenlített, az ítélet miatt reklamáló Rédeit kiállította a bíró. A mérkőzés és egyben a bajnoki cím is a 37. percben dőlt el, amikor egy beadás Henni melléről kipattant Pintér elé aki közelről megszerezte a Csepel negyedik gólját.

(Henni Géza 1965 nyarán így kommentálta a történteket Mészáros Józsefnek: — Tudod, Dodó, vannak dolgok, amikről az ember soha nem beszél.)

A következő 1948/49-s bajnokság már nem hozott ilyen izgalmakat. Minden idők egyik legjobb Fradija: Henni – Rudas, Kispéter – Kéri, Csanádi, Lakat – Budai, Kocsis S., Deák I., Mészáros J., Czibor. 140 (!) lőtt góllal, 11 pontelőnnyel szerezte meg bajnoki címet, a címvédő Csepel csak az ötödik helyet szerezte meg.

1948.XII.8-án, Csepelen, 15 ezer néző előtt a kiegyenlített első félidő után, a másodikban már hengerelt a Fradi, miközben a lelátó lelkesen ünnepelte Rákosi Mátyást. Ekkor már államosították a csepeli gyárat (még megtartva a WM nevet), majd 1950-től már mindent eltöröltek mely a gyár eredetére utalt. 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek néven, 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek néven működött, s a szocialista nagyipar fellegvárának számított. Egyik gyáregységében készültek például a hazai árufuvarozásban és a hadseregben egyaránt sokáig használt Csepel teherautók, egy másikban pedig 1950-ben adták át a később legendássá vált első P-20-as motorkerékpárt.

Az 1948/49 évi bajnokcsapat

Nekünk sem hozott sok jót a Rákosi-diktatúra, elvettek mindent mely a múltunkat jelentette, de túléltük és jöttek a hatvanas évek, az “Aranylábú gyerekek” korszaka, mely bár nem tudta feledtette az elvett éveket, de visszahozta a sikereket, a bajnoki címet, a VVK győzelmet. A Csepel 1958/59-s szezonban megszerezte a negyedik bajnoki címét, indulhatott is a BEK-ben, de a selejtezőben elvérzett a Fenerbahce ellenében.

A hatvanas években főleg Fradi győzelmek születtek, volt köztük számos “KO” is: 1962.IV.1-én 4:0, 1963.IX.7-én 4:0, 1965.IX.29-én 6:2, 1968.XI.2-án az újabb 4:0. A ritka kivétel a 1967.XI.19-i csepeli mérkőzés, ahol óriási meglepetésre 3:2-re nyertek a hazaiak, ami azt is jelentette, hogy Lakat Károly legendás Fradija a bajnokság 29. fordulójában elvesztette a veretlenségét. “Ez nem lehet igaz! – mondogatták a mérkőzés végén nemcsak a ferencvárosi, hanem a csepeli szurkolók is”.

A hetvenes évek döntetlenekkel indult, egymás után négy mérkőzésen nem “hirdettek” győztest. A sorozatot a Fradi szakította meg 1972.XI.12-én, amikor is a Népstadionban 3:2-re legyőzte a Csepelt, mely azt is jelentette, hogy 9. forduló után vezettük a tabellát. Szőke bomba szabadrúgásgólja nyitotta a sort, majd az előre törő Bálint szerezte a másodikat. Szépítettek a vendégek, de Juhász gólja végleg eldöntötte a találkozót.

Mucha “bűvöli” a csepeli védőt.

A Fradinál Csanádi Ferenc, míg a vendégeknél Keszthelyi Mihály ült a kispadon, aki “törzsgyökeres” csepelinek számított. Ott nevelkedett, játékos-pályafutása során közel négyszáz mérkőzésen lépett pályára. Edzőként is Csepelen kezdte a serdülőknél, majd 1965-től 1983-ig (két év megszakítással) a felnőtt csapatot dirigálta. Legjobb eredményét az 1982/83-s bajnoki évadban érte el, amikor negyedik helyezést ért el a csapatával.

Mielőtt abban az évadban “barangolnánk”, álljunk meg 1976.VI.5-én. Üllői út, 17 ezer néző, a bajnokság 28. fordulója. Egy pont előnnyel vezettük a bajnokságot a Videoton előtt (kezdéskor még nem tudhatták a játékosok, hogy a Honvéd pontot csíp el Fehérváron), így létfontosságú volt a két bajnoki pont megszerzése, ráadásul a következő fordulóban jött a “bajnoki döntő”, a Videoton elleni hazai mérkőzés. Talán a nagy tét miatt, de a vártnál kisebb arányban és nehezebben nyertünk, bár vezettünk 2-0-ra, a vendégek a mérkőzés hajrájában tudtak csak szépíteni. Négy nap múlva már megteltek az Üllői úti lelátók, egy gombostűt sem lehetett leejteni, még a lépcsőkön is ültek a szurkolók. Döntetlen lett a vége, így az ünneplésre még egy hetet kellett várni, ami Zalaegerszegen be is következett.

Visszatérve a csepeli labdarúgás legendás játékos/edzőjéhez, Keszthelyi Mihály az 1982/83-s szezonban érte el a legjobb eredményt, a bajnokság negyedik helyével. Ami meg a dobogót illeti, egész évet a Rába ETO-Ferencváros-Bp. Honvéd hármas uralta, melynek végén a Verebes József dirigálta győri csapat drámai körülmények között (gondoljunk csak a győri 3-3-ra!) egy pont előnnyel megnyerte a bajnokság a Novák Dezső által irányított Fradi előtt. A végső döntés az utolsó fordulóra maradt, az ETO a Dózsát fogadta, a Fradi meg a Csepelre látogatott. Bár volt még remény, de belül mindannyian éreztük, hogy a Verebes alakulat simán veri a Dózsát (meg is tette: 6-1!), így ha nyerünk is Csepelen, jobb gólkülönbséggel, az ETO kapja a bajnoki serleget. Talán emiatt nem volt meg a csapatban a tűz, ahogy jöttek a részeredmények Győrből, úgy eresztett le a csapat is. A vége 1-1, másodikok lettünk, ráadásul ez volt játékosként Nyilasi Tibor utolsó bajnoki fellépése zöld-fehérben.

A 90-s évek egy fölényes Fradi győzelemmel indult. 1990. április 21-én, az Üllői úton 5-1-re nyertünk. Fonnyadt, Dzurják és Szeibert (2) góljaival már 4-0-ra vezettünk az első félidőben, majd a másodikban a nagyszerű formában játszó Szeibert beadását Dzurják bombázta a kapuba. A vendégek  csak ezután szépítettek büntetőből. Ekkor már gyülekeztek a sötét felhők Csepelen, a rendszerváltás után a gyár megszűnés előtt állt, ami kihatott a csapat anyagi lehetőségei is. 1993-ban a Kordax állt a csapat mellé, ekkor még úgy látszott, a csepeli foci megmarad az NB I-ben. Két évig nem is volt gond, de mikor a Kordax 1995-ben az Üllői útra “költözött” (Hajdú Attila is ekkor került Csepelről a Fradiba) megszűnt az anyagi támogatás, és a csapat is kiesett az első osztályból. 2006-ben újra alakult klub, jelenleg a BLSZ első osztályában lépnek pályára.

“A történelem csak emberi sorsokon keresztül jöhet közelebb hozzánk” – mondta egy történész. A csepeli labdarúgást története is azt mutatja, hogy a történelem egy forgószínpad is egyben, ahol a színhelyek és a szereplők időről időre változnak. Van akik túlélik a viharokat, de vannak olyan is, akik bár évtizedeken át fontos szereplői voltak a magyar labdarúgásnak, a feledés homályába vesznek.

De ez nem jelentheti azt, hogy örökre el is felejtsük őket, hiszen ők is részesei a Ferencváros labdarúgásának történetének.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • Némi pontosítás:
    A Csepel teherautókat nem Csepelen, hanem Szigethalmon a Csepel
    Autógyárban gyártották. (1940-45 között Horthyliget és licenszben
    Messerschmidt repülőket gyártottak ott.)
    A Rákosi Mátyás Művek vezérigazgatója Bíró Péter volt, Rákosi
    testvére. Azért is ment Czibor oda tőlünk. De a >kistestvért< nem
    érdekelte komolyan a foci…
    *
    A tőlünk a Csepelhez igazolt játékosok közül Mészöly Pálnak volt később egy „afférja” a Fradival. Ez végülis éppen Honlapunk segítségével tisztázódott. Akit érdekel itt meg is nézheti:
    http://www.tempofradi.hu/meszoly-pal-20

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
EL-csoportkör 2019
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
HOST