Emlékezetes Fradimeccseim 21., avagy avagy fiam kedvenc játékosa szögre akasztotta a kesztyűt…

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

• 

  lalolib on 2016. október 15. szombat - 08:43

  Emlékeim szerint (melyek sokszor megcsaltak már) élőben nem láttam védeni Géczit. De mikor olvasok róla, mindig apám jut eszembe, aki a betegségéig szintén kapus volt és számtalanszor emlí­tette, hogy ha neki is akkor tenyere lett volna mint Géczi Pistának, sok góltól mentette volna meg a csapatát. Amikor edző lett, a kapusokat mindig Géczi Pista bácsi “nagy tenyérével” riogatta, azt mondogatta, majd ha egy kézzel megtudod ragadni a labdát, akkor odaállhatsz a gólvonal elé. 🙂

  Válasz