Kb. 50 éve “élvezem” ezeket a 0-1-el induló Fradi meccseket, tulajdonképpen már meg is szoktam, szinte természetesnek veszem. De Ez a csapat ezt is felül tudta múlni -- 0-2 a 70. percben????
(Ez már olyan, mint a rossz amerikai filmekben: az első félórában a tettes sorba öli, erőszakolja az áldozatait, az adrenalin az egekben a nézőknél… aztán jön a happy end…)
Valami ilyet éreztem vasárnap -- mit mondjak, az én koromban ez már ártalmas az idegrendszerre…
De azért nagyon örültem a végén, a sors kegyéből ezúttal nem mi kaptuk a gólt a 94. percben!
Köszönjük meg Moniz mestrenek, hogy hosszú idő után nála kezd a Fradi igazi Fradi lenni. Mert mi kell nekünk elsősorban? Egy olyan csapat, amelyik csúszva-mászva a vérét adja ha kell, a győzelemért. minden meccset nem lehet megnyerni, de minden meccsben legyen benne az utolsó percig a győzelem esélye. Ez a hajrá vagy a Debrecen elleni már régi legendás nagy Fradi-fordításokra emlékeztetett. Köszönjük! A játék még nem az igazi, de tavaszra az is összejöhet. Milyen jó is lenne most, úgy, mint a 60-as 70-es években, elmenni 6-8 meccset játszani Dél-Amerikában, kiváló csapatok ellen, jó pályákon, jó időben. Adjon az Isten szebb tavaszt! (Most sajnálom csak igazán a Hali elleni MK-buktát, de a dobogó még összejöhet)
Nem tartózkodtam Magyarországon,de a napot úgy időzítettem,hogy ne maradjak le az év utolsó bajnokijáról.Most mivel úgy is közeledik a Karácsony nem szapulok senkit név szerint.Igen cspatnak legalább annyi tartása van és ez Moniz edző alatt alakult ki,-mert nagyon hosszú ideje nem volt ilyen-,fordulókon keresztül hajt, küzd a győzelemért.Remélem a tavaszi rajt előtt vagy a tarcsiból vagy máshonnan találunk egy stabil jól védeni is tudó kapust, két kemény és vedekezni is tudó hátvédet ,minimum egy irányítót és Böde mellé még 2 igazi catárt , így azt az 5 embert ,akire gondolok bízom benne sokat nem látom már tavasszal a Fradiban játszani.
Végre, megint van egy olyan csapatunk, amely az utolsó sípszóig képes hajtani. Ne felejtsük el, hogy Besics és Alempijevics eltiltása, Csukics és Klein hiánya miatt, ugyancsak tartalékos védelemmel álltunk fel. Ezért értékes, hogy a csapat 0:2-ről is fel tudott állni, a meg nem adott gól (és esetleg egy 11-es), a kapufa, az ellenfél szimulálásai és időhúzása ellenére! Szép volt fiúk, bravó Moniz! Érdemes volt ázni-fázni! Hajrá Fradi!
U.i.: Wittrédi “bombagólját” Nyilasi is nagyra értékelte… Szerintem egy ilyen helyzetből rúgott lövést nem illik a kapusnak “benézni”!
Sokan átéltük ezt a nagyszerű estét. Mindenem csupa vízes volt mire hazaértem. Kaptam is asszonytól, hogy ennyi eszem van, de megérte! Igy legalább nyugodtan várhatjuk az ünnepeket és van reményünk arra is,hogy szép tavaszunk legyen.
Izgalmasra sikeredett születésnapi előest…de minden jó, ha jó a vége!
A világért sem hagytalak volna “egyedül” hazajönni drága barátom, de van ami már az én idegeimnek is sok…még szerencse, hogy egy ilyen csodás közeg vesz körül minden egyes alkalommal amit a Szentély varázslatos hangulatú légkörében tölthetek el. Mert lehet mérgelődni, lehet kritizálni a játékosok teljesítményét, sőt akár szidni is lehet őket a hibákért… de SZERETNI KELL a CSAPATOT az odaadó küzdeni tudásért, a hitükért, és győzni akarásukért, mert mi vagyunk a FERENCVÁROS!
HAJRÁ FRADI!!!!!!!!!!!! HAJRÁ Mr. MONIZ!!!
Kb. 50 éve “élvezem” ezeket a 0-1-el induló Fradi meccseket, tulajdonképpen már meg is szoktam, szinte természetesnek veszem. De Ez a csapat ezt is felül tudta múlni -- 0-2 a 70. percben????
(Ez már olyan, mint a rossz amerikai filmekben: az első félórában a tettes sorba öli, erőszakolja az áldozatait, az adrenalin az egekben a nézőknél… aztán jön a happy end…)
Valami ilyet éreztem vasárnap -- mit mondjak, az én koromban ez már ártalmas az idegrendszerre…
De azért nagyon örültem a végén, a sors kegyéből ezúttal nem mi kaptuk a gólt a 94. percben!
Hajrá Fradi, hajrá Mr.Moniz, hajrá Böde!!!
Köszönjük meg Moniz mestrenek, hogy hosszú idő után nála kezd a Fradi igazi Fradi lenni. Mert mi kell nekünk elsősorban? Egy olyan csapat, amelyik csúszva-mászva a vérét adja ha kell, a győzelemért. minden meccset nem lehet megnyerni, de minden meccsben legyen benne az utolsó percig a győzelem esélye. Ez a hajrá vagy a Debrecen elleni már régi legendás nagy Fradi-fordításokra emlékeztetett. Köszönjük! A játék még nem az igazi, de tavaszra az is összejöhet. Milyen jó is lenne most, úgy, mint a 60-as 70-es években, elmenni 6-8 meccset játszani Dél-Amerikában, kiváló csapatok ellen, jó pályákon, jó időben. Adjon az Isten szebb tavaszt! (Most sajnálom csak igazán a Hali elleni MK-buktát, de a dobogó még összejöhet)
Nem tartózkodtam Magyarországon,de a napot úgy időzítettem,hogy ne maradjak le az év utolsó bajnokijáról.Most mivel úgy is közeledik a Karácsony nem szapulok senkit név szerint.Igen cspatnak legalább annyi tartása van és ez Moniz edző alatt alakult ki,-mert nagyon hosszú ideje nem volt ilyen-,fordulókon keresztül hajt, küzd a győzelemért.Remélem a tavaszi rajt előtt vagy a tarcsiból vagy máshonnan találunk egy stabil jól védeni is tudó kapust, két kemény és vedekezni is tudó hátvédet ,minimum egy irányítót és Böde mellé még 2 igazi catárt , így azt az 5 embert ,akire gondolok bízom benne sokat nem látom már tavasszal a Fradiban játszani.
Természetesen gratulálok a csapatnak.
Végre, megint van egy olyan csapatunk, amely az utolsó sípszóig képes hajtani. Ne felejtsük el, hogy Besics és Alempijevics eltiltása, Csukics és Klein hiánya miatt, ugyancsak tartalékos védelemmel álltunk fel. Ezért értékes, hogy a csapat 0:2-ről is fel tudott állni, a meg nem adott gól (és esetleg egy 11-es), a kapufa, az ellenfél szimulálásai és időhúzása ellenére! Szép volt fiúk, bravó Moniz! Érdemes volt ázni-fázni! Hajrá Fradi!
U.i.: Wittrédi “bombagólját” Nyilasi is nagyra értékelte… Szerintem egy ilyen helyzetből rúgott lövést nem illik a kapusnak “benézni”!
Sokan átéltük ezt a nagyszerű estét. Mindenem csupa vízes volt mire hazaértem. Kaptam is asszonytól, hogy ennyi eszem van, de megérte! Igy legalább nyugodtan várhatjuk az ünnepeket és van reményünk arra is,hogy szép tavaszunk legyen.
Izgalmasra sikeredett születésnapi előest…de minden jó, ha jó a vége!
A világért sem hagytalak volna “egyedül” hazajönni drága barátom, de van ami már az én idegeimnek is sok…még szerencse, hogy egy ilyen csodás közeg vesz körül minden egyes alkalommal amit a Szentély varázslatos hangulatú légkörében tölthetek el. Mert lehet mérgelődni, lehet kritizálni a játékosok teljesítményét, sőt akár szidni is lehet őket a hibákért… de SZERETNI KELL a CSAPATOT az odaadó küzdeni tudásért, a hitükért, és győzni akarásukért, mert mi vagyunk a FERENCVÁROS!
HAJRÁ FRADI!!!!!!!!!!!! HAJRÁ Mr. MONIZ!!!
Klassz emlékezés!