“Amúgy” nekem is a napi meccs utáni reggelimhez tartozik a “fotelszurkoló”. Szeretem a stílusát és a körülményekhez képest higgadt hangvételét. Még akkor is, ha “annyi meccsemlék van”, ahányan láttuk.
Kedves “(bal)sorstársaim”!
Ez a meccs jól illeszkedik az ötlettelen, meccsenkénti 1(!) gólos átlagot SEM produkáló idei csapatról kialakult lesújtó képhez. Rengeteg negatív jelzőt elkoptattunk már a reménytelentől a szánalmason át a borzalomig, de valóban elfogytak a jelzők. A 3 pont fontos volt, de még fontosabb lesz az, hogy igazi MINŐSÉGET jelentő igazolásokkal kikerüljünk végre abból az apátiából, amelybe az egész magyar futballal együtt észrevétlenül süllyedt a Ferencváros is.
Az lehetetlen, hogy az a Fradi, amely Közép-Európa legeredményesebb futballklubjaként tett szert elismertségre világszerte, az eltűnjön a süllyesztőben. Egy minimál minőség alá tilos lenne süllyedni, mert amíg a siker újabb sikereket generál, addig a lélektelen semmi tovább zülleszt.
Erkölcs, Erő, Egyetértés.. Vajon hányan vannak tisztában azzal, hogy ez mit is jelent!? Mire kötelez a tradíció, a 28 bajnoki cím, 20 MK győzelem, VVK siker, Aranylabda, Ezüstcípő, KK győzelmek, BL részvétel stb.,stb.. Nagy volt az FTC, lesz-e újra nagy? Ez itt a kérdés!
Bár szombaton aránylag hamar hazaértünk (21 óra környékén), de akkor még annyira fel voltam dúlva, hogy úgy éreztem, ha egyből hozzáfogok az íráshoz, egy “elgurult gyógyszeres vagdalkozásai” címet adhattam volna a jegyzetemnek.
Inkább vártam másnap hajnalig az írással. Jóleső érzéssel töltött el, hogy vártad a fotelszurkoló jegyzetét.
Kedves Imre bátyám! Néha jó az “öreg” szem a háznál! Mindenki a lábat figyelte és nem vette észre, hogy Pölöskeyt nem csak lökték kézzel, de fogták is a mezét és húzták visszafelé. Persze a Vasas hátvéd volt olyan gyenge, hogy nem nagyon tudta visszahúzni Pölőt, de ettől a szabálytalanság megtörtént.
Puhl Sándor talán még sem volt véletlenül annyiszor megválasztva a világ legjobb bírójának.
Az is jó, hogy nem mondhatják, ajándék büntetővel győztünk. Persze ettől még nagyon rosszul játszottunk.
Kedves Lalolib!
Tegnap nem tudtam megvárni az írásodat, mert megint nagyon ingerülten értem haza, ezért a véleményemet Karcsi meccsbeszámolójához írtam. Azt hiszem, mindenben egyetértettünk ezúttal is.
szóról szóra egyetértek veled, és én sajnos Lisztesben is nagyot csalódtam, sokkal többet várok tőle, bár szomorú, hogy egy “nyugdíjasnak” kellene életet lehelni a csapatba!
A tizenegyes pedig sajnos egyértelműen jogtalan volt, de a 3 pont nagyon kellett, remélem a végén nem ez lesz a döntő. Ki fog itt gólt lőni?…
Teljesen egyetértek Veled, hogy végre észre kellene venni a játékosaink “szenvednek” ezeken a posztokon! Az sem mellékes, hogy mi szurkolók is…
Simic mozgása biztató volt, de Pölöskeyvel tulajdonképpen egyszer sem értették meg egymást. Nagyon szembetűnő volt, pont a 11-es pont magasságában ültem…
Végre játszott Hakola, de érthetetlen, hogy miért nem középről osztogatta a labdákat, ő képes rá, gyorsan tud ritmust váltani, cselezni, ráadásul kreatív is…
A legjobban engem az bosszantott -- a kritikán aluli játék mellett -- ,hogy a szögletekhez komótosan, sétált oda Junior is, Hakola is, mintha ez az 1-0 milyen remek eredmény lenne és egyáltalán nem lenne sürgős. Sokszor ez volt látható a labdakihozataloknál is. Mindezekből kiindulva, azt hiszem egyértelmű, milyen kérdéseket vet ez fel….!
Igazad van, ritka pocsék játékkal győztünk. 58 év szurkolói tapasztalata alapján, mondom, kevés ehhez hasonlót láttam. DE győztünk. Ami ilyen pocsék játék mellett ritkán fordult elő. Ám a magam részéről a tizit nem látom annyira ajándéknak, bár az igaz, hogy sokkal egyértelműbbeket sem fújtak be nekünk. Se mostanában, se régebben, se nagyon régen.
A jövő szempontjából biztató volt a Simic-gyerek mozgása. Ha összeszokik a társakkal, jóval hatékonyabb lesz, és sok örömünk lehet még benne.
Az előző meccshez nem szóltam hozzá -- nem volt lelkierőm. így utólag megjegyzem, hogy ha 1:1 után nem rohamoznak olyan fejvesztetten a győzelemért, az egy pont még meg lett volna. De amikor láttam a TV-ben, megjegyeztem úgy saját magamnak, hogy ha elvesztik a labdát, ebből még baj lehet…
Amúgy remélem, hogy a következő falat “emészthetőbb lesz” -- illetve nem a mi torkunkon fog megakadni.
“Amúgy” nekem is a napi meccs utáni reggelimhez tartozik a “fotelszurkoló”. Szeretem a stílusát és a körülményekhez képest higgadt hangvételét. Még akkor is, ha “annyi meccsemlék van”, ahányan láttuk.
Kedves “(bal)sorstársaim”!
Ez a meccs jól illeszkedik az ötlettelen, meccsenkénti 1(!) gólos átlagot SEM produkáló idei csapatról kialakult lesújtó képhez. Rengeteg negatív jelzőt elkoptattunk már a reménytelentől a szánalmason át a borzalomig, de valóban elfogytak a jelzők. A 3 pont fontos volt, de még fontosabb lesz az, hogy igazi MINŐSÉGET jelentő igazolásokkal kikerüljünk végre abból az apátiából, amelybe az egész magyar futballal együtt észrevétlenül süllyedt a Ferencváros is.
Az lehetetlen, hogy az a Fradi, amely Közép-Európa legeredményesebb futballklubjaként tett szert elismertségre világszerte, az eltűnjön a süllyesztőben. Egy minimál minőség alá tilos lenne süllyedni, mert amíg a siker újabb sikereket generál, addig a lélektelen semmi tovább zülleszt.
Erkölcs, Erő, Egyetértés.. Vajon hányan vannak tisztában azzal, hogy ez mit is jelent!? Mire kötelez a tradíció, a 28 bajnoki cím, 20 MK győzelem, VVK siker, Aranylabda, Ezüstcípő, KK győzelmek, BL részvétel stb.,stb.. Nagy volt az FTC, lesz-e újra nagy? Ez itt a kérdés!
Kedves Balaginho!
Bár szombaton aránylag hamar hazaértünk (21 óra környékén), de akkor még annyira fel voltam dúlva, hogy úgy éreztem, ha egyből hozzáfogok az íráshoz, egy “elgurult gyógyszeres vagdalkozásai” címet adhattam volna a jegyzetemnek.
Inkább vártam másnap hajnalig az írással. Jóleső érzéssel töltött el, hogy vártad a fotelszurkoló jegyzetét.
Kedves Imre bátyám! Néha jó az “öreg” szem a háznál! Mindenki a lábat figyelte és nem vette észre, hogy Pölöskeyt nem csak lökték kézzel, de fogták is a mezét és húzták visszafelé. Persze a Vasas hátvéd volt olyan gyenge, hogy nem nagyon tudta visszahúzni Pölőt, de ettől a szabálytalanság megtörtént.
Puhl Sándor talán még sem volt véletlenül annyiszor megválasztva a világ legjobb bírójának.
Az is jó, hogy nem mondhatják, ajándék büntetővel győztünk. Persze ettől még nagyon rosszul játszottunk.
Kedves Lalolib!
Tegnap nem tudtam megvárni az írásodat, mert megint nagyon ingerülten értem haza, ezért a véleményemet Karcsi meccsbeszámolójához írtam. Azt hiszem, mindenben egyetértettünk ezúttal is.
“… annyi meccsemlék van, ahányan látták…” Úgy látszik, csak én figyeltem arra, hogy Pölőt föllökték…
szóról szóra egyetértek veled, és én sajnos Lisztesben is nagyot csalódtam, sokkal többet várok tőle, bár szomorú, hogy egy “nyugdíjasnak” kellene életet lehelni a csapatba!
A tizenegyes pedig sajnos egyértelműen jogtalan volt, de a 3 pont nagyon kellett, remélem a végén nem ez lesz a döntő. Ki fog itt gólt lőni?…
Teljesen egyetértek Veled, hogy végre észre kellene venni a játékosaink “szenvednek” ezeken a posztokon! Az sem mellékes, hogy mi szurkolók is…
Simic mozgása biztató volt, de Pölöskeyvel tulajdonképpen egyszer sem értették meg egymást. Nagyon szembetűnő volt, pont a 11-es pont magasságában ültem…
Végre játszott Hakola, de érthetetlen, hogy miért nem középről osztogatta a labdákat, ő képes rá, gyorsan tud ritmust váltani, cselezni, ráadásul kreatív is…
A legjobban engem az bosszantott -- a kritikán aluli játék mellett -- ,hogy a szögletekhez komótosan, sétált oda Junior is, Hakola is, mintha ez az 1-0 milyen remek eredmény lenne és egyáltalán nem lenne sürgős. Sokszor ez volt látható a labdakihozataloknál is. Mindezekből kiindulva, azt hiszem egyértelmű, milyen kérdéseket vet ez fel….!
Bentmaradtunk. Ha nyáron nem igazolunk, továbbra is egy szürke csapat leszünk egy nagyon gyenge NB I-ben.
Igazad van, ritka pocsék játékkal győztünk. 58 év szurkolói tapasztalata alapján, mondom, kevés ehhez hasonlót láttam. DE győztünk. Ami ilyen pocsék játék mellett ritkán fordult elő. Ám a magam részéről a tizit nem látom annyira ajándéknak, bár az igaz, hogy sokkal egyértelműbbeket sem fújtak be nekünk. Se mostanában, se régebben, se nagyon régen.
A jövő szempontjából biztató volt a Simic-gyerek mozgása. Ha összeszokik a társakkal, jóval hatékonyabb lesz, és sok örömünk lehet még benne.
Az előző meccshez nem szóltam hozzá -- nem volt lelkierőm. így utólag megjegyzem, hogy ha 1:1 után nem rohamoznak olyan fejvesztetten a győzelemért, az egy pont még meg lett volna. De amikor láttam a TV-ben, megjegyeztem úgy saját magamnak, hogy ha elvesztik a labdát, ebből még baj lehet…
Amúgy remélem, hogy a következő falat “emészthetőbb lesz” -- illetve nem a mi torkunkon fog megakadni.