Egyetértek szurkolòtí rsaimal, hogy egy olyan csapat ellen, amely nem elég “öngyilkos” nagyon nehéz és fôleg nem lehet lí tví nyosan jí tszani.
Erre a helyzetre Gera Zoltí n esete egy jò példa. Mit tegyen egy Laczkò ellen, aki rí ngatja, lökdösi és mindent megpròbí l csiní lni vele és még rí adí sul azt is elví rja tôle, hogy jò képet ví gjon hozzí . (pacsizni).
Nem nyìlt harc. Nem lovagias kií llí s, hanem hí tbantí madí s, amit nehezen viselek el és ami sajnos olyan csapatok fegyvertí raiban megtalí lhatò, ahol valòjí ban élet-halí l harc folyik.
Egy kicsit zavartak az imitt-amott felhangzò füttyek a pí lyí n.
Azok a szurkolòk vajon hogy jí tszaní nak egy olyan csapat ellen, amely az egész meccsen í t csak a kontrí kra épìti a csapatjí tékí t.
Vagyis meddig lehet tönkretenni egy mí s csapat jí tékí t, ùgy hogy ne a sají t jí tékí t is tönkreteszi egy csapat ?
A Fradi mégis megpròbí lkozott — kontrí k ide vagy oda — a végén egy pí r tí madí sokkal, hogy legalí bb kielégìtse azokat a fütyülô szurkolòkat.
A magamfajta, az egészségi állapota miatt fotelszurkolóvá visszaminősült öregúrnak nehéz hozzászólni az olyan meccshez, amit nem közvetít a TV, és csak a különböző honlapok élő szöveges tudósításait tudta figyelemmel követni. Az történt végülis, amitől féltem, bár annak a jobbfajta forgatókönyvével. A csabaiak valóságos »Maginot-vonalat« építettek ki, ott védekeztek kézzel-lábbal-könyökkel, néha szó szerint csíptek-rúgtak (tán még haraptak is), amin nehéz volt áttörni. S a »sporik« sem álltak a helyzet magaslatán, ha igaz… Ráadásul ehhez csatlakozott a „derby-kór”, azaz hogy az Újpest elleni győzelem után lazább lett tudata alatt a csapat. De szerencsére páncélosaink, a Böde-13 típusú tank segítségével egyszer át tudtak jutni az ellenfél védelmén.
Komolyra fordítva a szót: szerencsére Doll megtanította a csapatot rossz játékkal is nyerni. Egyetértek azokkal, kik szerint tavaly ebből még döntetlen, tavalyelőtt esetleg vereség lett volna.
De nemsokára már senkit sem fog érdekelni, hogy hogyan győztünk. Van egy csodálatos sorozatunk, (illetve vannak sorozataink), és egyébként még élnek Göre Gábor bíró úr jókívánságai.
Segítséget szeretnék kérni Tőletek/Önöktől, hogy akár nyílt színen, akár privát email-címek használatával, de kapcsolatba kerülhessek Lakat T. Károllyal !
Előre is köszönöm a segítséget !
A tegnapi meccsről csak annyit, hogy Doll nyilatkozott arról, félretervezhették az edzésmunkát, ami miatt tompább, fáradtabb volt a csapat. Azaz ő és a stáb a hibás. 9 meccsenként egyszer belefér egy gyengébb produkció.
Természetesen mi nem adhatjuk ki mások email címét. Azt javaslom, hogy írjon egy levelet az info@tempofradi.hu címre, melyben röviden leírja a kérését, amit mi továbbítunk Lakat T. Károlynak.
Utána már csak Önökön múlik a folytatás. 🙂
Értékes, tanulságos és szerencsés győzelem – javarészt rossz játékkal. Értékes, mert ebben a formában ez ellen a Békéscsaba ellen nagyon lehet örülni a 3 pontnak, 1 évvel ezelőtt ilyen meccseken döntetlent játszottunk itthon. Tanulságos, mert Doll mester látta mi történik, a második félidei gyenge játék nem most először fordul elő – Doll mester le fogja vonni a következtetéseket. Szerencsés győzelem, hiszen Böde Dani gólja igazán kivételesen szerencsés körülmények között esett, a második félidőben pedig az átemelést követően Dibusz már verve volt, ott is mákunk volt, hogy mellé ment a labda.
…
Ugyanakkor egyetértek a tisztelt rovatszerzővel és a korábban hozzászólókkal is -- a Békéscsaba tette a dolgát, amire képes volt, minden erővel és minden eszközt bevetett -- amire tehetségéből tellett. Szerencsére helyzeteket nem nagyon tudott kialakítani ellenünk…
…
De éppen ezért, mert ezt a csapatot,a mi FRADinkat hibáival együtt szeretjük, fellélegezhetünk, hogy ezen is túl vagyunk! Ennél jobb fog jönni!! Hajrá Fradi!!!
A Ferencváros jelenleg nagyon sikeres csillagállásban dolgozik a dobogó legfelső fokáért. A tegnapi játék kínszenvedéseinek okát valahogy senki sem látja, vagy én vagyok túl naív és laikus a focihoz. Az FTC jelenleg olyan szinten áll, hogy nem csak győzni megy, hanem játszani is szeretne. Ehhez egy erős, magabiztos, siker tudattal rendelkező csapatnak kell lenni. De milyenek az ellenfelek? Az életük a tét. A zöld fű számukra nem játéktér. Csak csatatér életre halálra. A gyenge csapatok már csak ilyenek. Békéscsaba, a múlt héten az Újpest. És ha valakit pánikroham kap el, akkor az mindenre képes. A tegnapi meccsen lett volna taktika, folyamatosak voltak a támadások. A részünkről. Hogy mit csinált az ellenfél? Rúgott, karmolt, harapott, lökött, taszajtott stb. Én magam nem tudom, hogy Böde vagy Seszták helyében mikor vesztettem volna el a fejem és visszafordultomban húztam volna be egyet annak, aki hátulról leránt, belém könyököl, jól meglök. Ronda taktika ez, és nincs ellenszere, ha a bírónak nincs szeme a látásra, nincs füle a hallásra ( vajon miért kiabálják, hogy hülye vagy, hülye vagy??). Bűn nehéz kiemelkedni egy alapvetően barbarikus kultúrájú masszából. Ma az NB1- et szerintem ez jellemzi. Tisztelet egy- két kivételnek. Persze vannak olyan csapatok, akik még ebben is alulmúlják önmaguk. A Honvéd, a mostani fejét vesztett Újpest és az ominózus vihar sarki tatárhorda tegnap.
Én is vártam személy szerint a nagy arányú győzelmet, és várnom is kell még egy darabig. Talán nem is egy alsóházi csapat ellen fog ez megtörténni, mert nagyot fordult a játék az utóbbi években. Ma a csapatok döntő többsége elrontani akarja a játékot, és még egy-két kapott gól után is a kontrákra, pontosabban a tisztes vereségre utazik, mert ennyit tudnak. Mi pedig néha képesek vagyunk azonnal felvenni az ő sebességüket, ahogy tegnap is, amiből következik egy látványos szenvedés. Nincs gond, minden szezonba vannak ilyen meccsek, és így is igaz lett a jóslatunk, mármint, hogy egy kezünkön megtudtuk számolni a gólokat (igaz van aki félidőnként gondolta:) ). Visszakanyarodva az eredi gondolatomhoz, talán akkor fogunk egy látványos sok gólos győzelmet aratni, ha valaki focizni akar ellenünk, és ilyen csapat nagyon kevés van. így viszont szinte lehetetlen fejlődni, ilyenkor törvényszerű a visszaesés, pedig a nemzetközi porondra elengedhetetlen lenne, hogy játszani akaró ellenfelekkel találkozzunk.
Sajna kevés öngyilkos csapat van a mennyeiben, akik felvállalják ellenünk a támadó játékot. Előbb, vagy utóbb így is megszalad a kés. Remélem még ősszel.
Amúgy Dollnak sajna nagyon igaza van abban, hogy a bajnokságunk nem készít fel a nemzetközi porondra.
Ez a játékvezető hogyan kerülhetett az NBI-es keretbe? A mérkőzés színvonalát is alulmúlta! Most tényleg csak a három pontnak lehetett örülni… Hajrá Fradi!
Egyetértek szurkolòtí rsaimal, hogy egy olyan csapat ellen, amely nem elég “öngyilkos” nagyon nehéz és fôleg nem lehet lí tví nyosan jí tszani.
Erre a helyzetre Gera Zoltí n esete egy jò példa. Mit tegyen egy Laczkò ellen, aki rí ngatja, lökdösi és mindent megpròbí l csiní lni vele és még rí adí sul azt is elví rja tôle, hogy jò képet ví gjon hozzí . (pacsizni).
Nem nyìlt harc. Nem lovagias kií llí s, hanem hí tbantí madí s, amit nehezen viselek el és ami sajnos olyan csapatok fegyvertí raiban megtalí lhatò, ahol valòjí ban élet-halí l harc folyik.
Egy kicsit zavartak az imitt-amott felhangzò füttyek a pí lyí n.
Azok a szurkolòk vajon hogy jí tszaní nak egy olyan csapat ellen, amely az egész meccsen í t csak a kontrí kra épìti a csapatjí tékí t.
Vagyis meddig lehet tönkretenni egy mí s csapat jí tékí t, ùgy hogy ne a sají t jí tékí t is tönkreteszi egy csapat ?
A Fradi mégis megpròbí lkozott — kontrí k ide vagy oda — a végén egy pí r tí madí sokkal, hogy legalí bb kielégìtse azokat a fütyülô szurkolòkat.
Szerintem tapsot megérdemeltek volna.
A magamfajta, az egészségi állapota miatt fotelszurkolóvá visszaminősült öregúrnak nehéz hozzászólni az olyan meccshez, amit nem közvetít a TV, és csak a különböző honlapok élő szöveges tudósításait tudta figyelemmel követni. Az történt végülis, amitől féltem, bár annak a jobbfajta forgatókönyvével. A csabaiak valóságos »Maginot-vonalat« építettek ki, ott védekeztek kézzel-lábbal-könyökkel, néha szó szerint csíptek-rúgtak (tán még haraptak is), amin nehéz volt áttörni. S a »sporik« sem álltak a helyzet magaslatán, ha igaz… Ráadásul ehhez csatlakozott a „derby-kór”, azaz hogy az Újpest elleni győzelem után lazább lett tudata alatt a csapat. De szerencsére páncélosaink, a Böde-13 típusú tank segítségével egyszer át tudtak jutni az ellenfél védelmén.
Komolyra fordítva a szót: szerencsére Doll megtanította a csapatot rossz játékkal is nyerni. Egyetértek azokkal, kik szerint tavaly ebből még döntetlen, tavalyelőtt esetleg vereség lett volna.
De nemsokára már senkit sem fog érdekelni, hogy hogyan győztünk. Van egy csodálatos sorozatunk, (illetve vannak sorozataink), és egyébként még élnek Göre Gábor bíró úr jókívánságai.
Kedves Szerkesztők ! Kedves Lalolib !
Segítséget szeretnék kérni Tőletek/Önöktől, hogy akár nyílt színen, akár privát email-címek használatával, de kapcsolatba kerülhessek Lakat T. Károllyal !
Előre is köszönöm a segítséget !
A tegnapi meccsről csak annyit, hogy Doll nyilatkozott arról, félretervezhették az edzésmunkát, ami miatt tompább, fáradtabb volt a csapat. Azaz ő és a stáb a hibás. 9 meccsenként egyszer belefér egy gyengébb produkció.
Kedves Olvasónk!
Természetesen mi nem adhatjuk ki mások email címét. Azt javaslom, hogy írjon egy levelet az info@tempofradi.hu címre, melyben röviden leírja a kérését, amit mi továbbítunk Lakat T. Károlynak.
Utána már csak Önökön múlik a folytatás. 🙂
Köszönöm szépen ! Ezt fogom tenni.
Értékes, tanulságos és szerencsés győzelem – javarészt rossz játékkal. Értékes, mert ebben a formában ez ellen a Békéscsaba ellen nagyon lehet örülni a 3 pontnak, 1 évvel ezelőtt ilyen meccseken döntetlent játszottunk itthon. Tanulságos, mert Doll mester látta mi történik, a második félidei gyenge játék nem most először fordul elő – Doll mester le fogja vonni a következtetéseket. Szerencsés győzelem, hiszen Böde Dani gólja igazán kivételesen szerencsés körülmények között esett, a második félidőben pedig az átemelést követően Dibusz már verve volt, ott is mákunk volt, hogy mellé ment a labda.
…
Ugyanakkor egyetértek a tisztelt rovatszerzővel és a korábban hozzászólókkal is -- a Békéscsaba tette a dolgát, amire képes volt, minden erővel és minden eszközt bevetett -- amire tehetségéből tellett. Szerencsére helyzeteket nem nagyon tudott kialakítani ellenünk…
…
De éppen ezért, mert ezt a csapatot,a mi FRADinkat hibáival együtt szeretjük, fellélegezhetünk, hogy ezen is túl vagyunk! Ennél jobb fog jönni!! Hajrá Fradi!!!
A Ferencváros jelenleg nagyon sikeres csillagállásban dolgozik a dobogó legfelső fokáért. A tegnapi játék kínszenvedéseinek okát valahogy senki sem látja, vagy én vagyok túl naív és laikus a focihoz. Az FTC jelenleg olyan szinten áll, hogy nem csak győzni megy, hanem játszani is szeretne. Ehhez egy erős, magabiztos, siker tudattal rendelkező csapatnak kell lenni. De milyenek az ellenfelek? Az életük a tét. A zöld fű számukra nem játéktér. Csak csatatér életre halálra. A gyenge csapatok már csak ilyenek. Békéscsaba, a múlt héten az Újpest. És ha valakit pánikroham kap el, akkor az mindenre képes. A tegnapi meccsen lett volna taktika, folyamatosak voltak a támadások. A részünkről. Hogy mit csinált az ellenfél? Rúgott, karmolt, harapott, lökött, taszajtott stb. Én magam nem tudom, hogy Böde vagy Seszták helyében mikor vesztettem volna el a fejem és visszafordultomban húztam volna be egyet annak, aki hátulról leránt, belém könyököl, jól meglök. Ronda taktika ez, és nincs ellenszere, ha a bírónak nincs szeme a látásra, nincs füle a hallásra ( vajon miért kiabálják, hogy hülye vagy, hülye vagy??). Bűn nehéz kiemelkedni egy alapvetően barbarikus kultúrájú masszából. Ma az NB1- et szerintem ez jellemzi. Tisztelet egy- két kivételnek. Persze vannak olyan csapatok, akik még ebben is alulmúlják önmaguk. A Honvéd, a mostani fejét vesztett Újpest és az ominózus vihar sarki tatárhorda tegnap.
Én is vártam személy szerint a nagy arányú győzelmet, és várnom is kell még egy darabig. Talán nem is egy alsóházi csapat ellen fog ez megtörténni, mert nagyot fordult a játék az utóbbi években. Ma a csapatok döntő többsége elrontani akarja a játékot, és még egy-két kapott gól után is a kontrákra, pontosabban a tisztes vereségre utazik, mert ennyit tudnak. Mi pedig néha képesek vagyunk azonnal felvenni az ő sebességüket, ahogy tegnap is, amiből következik egy látványos szenvedés. Nincs gond, minden szezonba vannak ilyen meccsek, és így is igaz lett a jóslatunk, mármint, hogy egy kezünkön megtudtuk számolni a gólokat (igaz van aki félidőnként gondolta:) ). Visszakanyarodva az eredi gondolatomhoz, talán akkor fogunk egy látványos sok gólos győzelmet aratni, ha valaki focizni akar ellenünk, és ilyen csapat nagyon kevés van. így viszont szinte lehetetlen fejlődni, ilyenkor törvényszerű a visszaesés, pedig a nemzetközi porondra elengedhetetlen lenne, hogy játszani akaró ellenfelekkel találkozzunk.
Sajna kevés öngyilkos csapat van a mennyeiben, akik felvállalják ellenünk a támadó játékot. Előbb, vagy utóbb így is megszalad a kés. Remélem még ősszel.
Amúgy Dollnak sajna nagyon igaza van abban, hogy a bajnokságunk nem készít fel a nemzetközi porondra.
Ez a játékvezető hogyan kerülhetett az NBI-es keretbe? A mérkőzés színvonalát is alulmúlta! Most tényleg csak a három pontnak lehetett örülni… Hajrá Fradi!