Feljegyzések a fotelból – Egy félidő foci, egy félidő “b…”

9 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Egy félidő foci, egy félidő “b…” bejegyzéshez

  • Ez egy Lakat T. Kí roly-i idôszak elôtti meccsnek tûnt.

    Mink lôttünk gòlt, most ôk tí madjanak.

    Mi lehzotuk az elsô félidô gyôzelmét. Most ôk pròbí lkozzanak a mí sodik félidôben.

    Ez még a 10-es és 20-as évekre jellemzô Volt, amikor az elsô és a mí sodik félidôt ùgy kezelték és értékelték, minhta nem is egy meccs lett volna.

  • Hát igen, MÁR MEGINT elmaradt a 10:0.
    Azért az sok mindenről árulkodik, hogy a Nemzeti Sport FRADI-gáláról í­r a tudósí­tása cí­mében.

  • A második félidei játékunk miatt nem vagyunk képesek a nemzetközi porondon semmire. És csak annyit kellene tenni, hogy széthajtjuk az ellenfelet, három-négy gólos előny után is.
    A 12 csapatos bajnokságot vissza kellene alakí­tani a 2004 és az azt megelőző időkre. Felsőház és alsóház, a 22 fordulós alapszakasz után. Csak úgy növelhető a teljesí­tmény, ha jobban meg kell küzdeni a sikerért.
    Az első két forduló után azt mondom: az ilyen MTK, Diósgyőr, Puskás és Kisvárda szintű csapatokkal történő meccsek csak visszafejlesztenek. Még akkor is, ha majd ellenünk az Üllői úton betolják a buszt, és a számukra az év mérkőzését játszva, kihúzzák egy döntetlennel.

  • Annyira, de annyira a Doll-korszak terméke volt ez. Remek első félidő, de aztán nemhogy ne akadályozná meg, hogy leüljünk, hanem még szerkezetileg is úgy nyúl bele a csapatba, hogy visszaálljunk avagy ne tudjunk, ne is akarjunk támadni -- amiből még soha nem jöttünk ki jól (nemzetközi szinten hányszor megélhettük már a gyakorlati megvalósulását, értelmét és kidolgozottságát ennek a “beállunk, aztán majd lesz valami”-jellegű taktikának) -, miközben látható, milyen támadópotenciálunk van, magyar szinten legalábbis, de csak egész véletlenül épí­tünk rá.
    Sokszor úgy érzem, bármiféle pozití­v dolog itt csak Doll ellenében vagy legalábbis tőle függetlenül történik: ha nincs meg a tűz, nincs pszichésen rendben a csapat, akkor nem tud vele mit kezdeni, ha van tűz, de lankadni kezd, akkor tétlenül szemléli, vagy még önt is rá egy vödör vizet.
    Nem csoda, hogy a szurkolók nem tudnak túllépni a sokadik nemzetközi kudarcon, én se, mert kicsiben ugyanazok a dolgok köszönnek vissza: ha tudunk dominálni, oké, de ha nem, nincs más terv; ha dominancia nélkül előnybe jutunk, nem tudjuk megtartani, ha még csak előnybe se jutunk, akkor abból előbb-utóbb hátrány lesz, abból meg látványosan görcsös összezuhanás; ha pedig minden klappol, akkor simán belekényelmesedünk, és azért remeg utána a léc.
    S eközben “remekül” kirajzolódik az igazolások sorsának sormintája: vagy semmit nem érnek, és télre már jegeljük is őket, hogy jövő ilyenkorra már csak a rossz emlékek között maradjanak meg, vagy beválnak, és mire igazából bizonyí­taniuk kellene, már el is csaklizzák tőlünk, mert a bizonyí­tás lehetőségét már egy évvel korábban, szinte a repülőtérről beesve kellett volna abszolválniuk. Koncepciótlan, terméketlen, még rövid távúnak is alig mondható ad hoc ide-oda kapkodás, ami elég a hazai szemétdombon a kiskakaskodásra, aztán slussz.
    Ez persze nem a két 4-1 mérlege (hogy kapott gól nélkül miért nem tudunk meccset kihúzni, az is egy jó kérdés), hanem a lassan öt évé, benne az ember minden csalódottságával és szkepszisével. Jó sok tegnapihoz hasonló első félidő kellene hozzá, hogy lelkiállapotom, hangulatom más világlátást és mondanivalót interpretáljon.

  • Újfent egyetértek egy csomó mindennel. Az örökrangadó szó már csak mí­tosz. Igaz semelyik másik bajnokságban nincs olyan hogy egy csapat több másik csapat ellen játszon derbyt,örökrangadót stb. Pl Spanyolban is a Real-Barca a rangadó, a Real-Atleti “csak” helyi. Nálunk is a Dózsa elleni meccs a lényeg,azt nézzük meg először a naptárban. Ebben valószí­nűleg közrejátszott az is hogy a MTK az utóbbi 20 évben elég sokszor járta meg az Nb 2-t. Komoly tétre menő meccseket alig játszottunk.
    A meccsről csak annyit hogy az eredmény teljesen rendben van. A 2. félidő játéka egy komolyabb csapat ellen megbosszullja magát. Örülök a kreatí­v játéknak,ebből is látszik,hogy ha a játékosok el vannak engedve akkor potenciálisan van ebben a csapatban valami. Viszont 2 meccs alatt 2 játékosunk sérül le,nem hiszem hogy ezt bí­rói szinten engedni kellene. Emlékszem, Puhlt fél évre eltiltották mert nem állí­tott ki egy játékost aki olyan sérülést okozott amivel meccsekre kiesett valaki.
    És most mondok egy nagyon furcsát: én Finnbogassont és Petrjakot elküldeném. Előbbit azért mert nem látom a helyét a csapatban,szerintem még ide is gyenge. Az átigazolási időszakban hamarabb találna másik csapatot. Petrjakot pedig azért mert “túl jó ide”. Tudom hülyén hangzik,de ha túl jó,akkor Doll őt fogja játszatni. Viszont valószí­nűleg megvenni úgysem fogjuk tudni,a bérét sem fogjuk tudni állni,ergo valaki olyasvalaki helyén játszik akivel hosszabb távon számolhatnánk. Jelenleg csak az értékét növeljük amit úgysem mi kamatoztatnánk ( emlékszünk Páncél Józsi esetére).Én legalábbis í­gy gondolkodnék.
    Összegezve 2 meccs 6 pont 8-2 gólkülönbség,eddig nincs ok a hazai nyavalyg
    ásra,nemzetközileg persze más tészta. Hajrá Fradi!

  • Az első félidő hibátlan volt, a másodikot meg tudjuk…
    sajnos Doll-nál nem először fordul elő az ilyen, többek közt emiatt nem tudunk előrelépni…

Hozzászólás a(z) Nagy Lí szlò - lackòmackò bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ