Feljegyzések a fotelból – Egypontos ajándék

fotelszurkolo_newNem kedvelem a Debrecen elleni meccseket. 12 évvel ezelőtt, egy május végi borzalom úgy égett a csontjaimba és olyan mély sebet ejtett, hogy utána 6 évig még az Üllői úti felüljárót is elkerültem. Nehéz volt feledni azt a pénteki napot, de ahogy mondani szokás, az idő végül is minden sebet begyógyí­t. A bajnoki lebonyolí­tási rend miatt talán nem törvényszerű, de ha május, akkor Debrecen. És nem csak 2003. május 30.-a, amikor elvesztettük a bajokságot és sokan a hitünket is, hanem szinte napra pontosan egy évre rá egy újabb bajnoki döntő a Loki ellen, ahol már nem hibáztak Geráék, igaz a 28. bajnoki cí­münkhöz (de régen volt már!) kellett az ellenfelek botlása is. 11 évvel később, a III. Szentélyünkben nem a bajnoki cí­m volt a tét (talán majd jövőre), sőt ha jól belegondolunk az izgalmakat száműzhettük is volna. A bajnoki cí­m eldőlt, kupadöntősként biztos a kora nyári kupaindulás, az meg, hogy másodikok vagy harmadikok vagyunk, statisztikailag fontos, de érzelmileg nekünk csak a végső diadal adhat megnyugvást. Ennek fényében eléggé nyugodtan készülődtem a 81. Ferencváros-Debrecen bajnoki rangadóra, magamban talán csak annyi feltételt szabtam, hogy játsszunk egy jót és lehetőleg folytassuk a veretlenségi sorozatunkat. Az eredménytől függetlenül a barátaimmal úgyis jól fogjuk érezni magunkat. A végén mégis “fancsali” mosoly ült az arcunkra. Szeretek ajándékozni, de nem egy pontot…és főleg nem a Lokinak.

A három pontot mi rontottuk el, két perccel a vége előtt nem szabad ilyen buta gólt kapni. Fölösleges volt a szabálytalanság és Dibusz sem állt a helyzet magaslatán. Kisszögletből, egy válogatott kapusnak talán mégsem illik gólt lőni, ráadásul ismerve a pöttöm debreceni csatárt (a nevét csak azért nem í­rom le, mert egyrészt az egész meccsen csak hisztizett, a gólja után meg előjött az igazi énje, mellyel joggal került fel a Fradi szurkolók fekete listájára), várható volt, hogy megpróbálja kapura húzni. Bejött neki, ezzel szereztek egy pontot, mi meg elvesztettünk kettőt. Talán nem fog hiányozni a végelszámolásnál, mert statisztika ide vagy oda, azért el kell csí­pnünk a második helyet.

Tanulságai azért voltak a tegnapi napnak. Nem csak az, hogy vajon Dibusz milyen állapotban van, hiszen a pécsiek második gólja is hárí­tható lett volna, hanem az is, hogy a nyári átigazolási szezonban nagyon fel kell kötni azt a bizonyos ruhadarabot, ha eredményesen akarunk szerepelni az Európa Liga selejtezőjében és ha 12 év után újra bajnoki cí­met akarunk ünnepelni. Dénes “mentségére” annyi felhozható, hogy az egész tavaszi szezonban alig volt védeni valója, tegnap is néhány szöglet és oldalról bejövő szabadrúgáson kí­vül mást nem kellett hárí­tania. Voltak szakaszok, amikor kifejezetten unatkozott, hiszen percekig nem jártak a kapuja felé debreceni játékosok. Akik főleg azzal múlatták az időt, hogy kipróbálják, vajon mennyire puha a Fradi Aréna új gyepszőnyege. Hullottak mint a legyek, fájdalmas arccal omlottak a gyepre, majd mikor jött a 911, olyan gyorsan felépültek mint Micimackó amikor elébe tettek egy csupor mézet.

Undorí­tó volt amit a pályán labdarúgás cí­mszó alatt műveltek. Talán nem szabadna használnom ezt a szót, de mégis megteszem. És nem a debreceniek miatt, hanem a magyar labdarúgás védelme miatt. Ha az ország egyik legjobb csapata, ahogy magukat hí­vják (jogosan), a 2000-s évek rekordbajnoka ilyen játékfelfogásban lép pályára, az a foci halála is egyben. Amihez a bí­rói ötös lelkesen asszisztált is, helyenként szinte provokálva a tűrőképességünket. Sajnos az a bizonyos cérna elég sűrűn elszakadt, legalább újabb pogácsapénzt lehet begyűjtenie majd a fegyelmi bizottságnak.

Mielőtt azt a látszatot kelteném, hogy mindenki hibás, csak mi nem, térjünk vissza saját csapatunk gondjaihoz és a nyári átigazolási reményekhez. Amí­g az alapcsapattal tudtunk felállni, nem volt semmi gond. Sorra jöttek a győzelmek, látni lehetett mit akarunk játszani. A gondok onnantól datálódnak, mikor kiesett egy fontos láncszem. Természetesen Hajnalra gondolok, akit megpróbált már Busai (ő is megsérült), Csukics, Gyömbér és Nagy Dominik is helyettesí­teni, de sajnos egyik megoldás sem jött be. És nem azért mert az előbb emlí­tett játékosok annyira rosszak lennének, hanem mert teljesen mást játszanak. Csukics még megpróbált “Hajnalként” játszani, de a buta és teljesen fölösleges kezezése után törvényszerű volt csere, főleg azért, mert a vendégek mindent el is követtek annak érdekében, hogy a bí­ró állí­tsa ki a középpályásunkat. Ráadásul ha nincs egy Hajnal szintű társ, akkor bizony Gerzson játéka is halványabb.

A másik gond, mely szinte az egész tavaszi teljesí­tményünket végig kí­séri, a rossz helyzetkihasználás. Ha az előbb “bántottam” egy kicsit Dibuszt, akkor ugyanez a bántás jár a csatároknak is, mert ha tegnap a 88. percben már vezetünk 3:0-ra (vezethettünk volna), akkor ki a fenét érdekelt volna a pöttömke gólja? A helyzetek kimaradtak, ráadásul a a második félidőben már annyira felment mindenki vérnyomása, hogy az utolsó 20 percben már nem is alakult ki folyamatos játék.

Nyernünk kellett volna, mert jobbak voltunk, mert mi helyenként focizni is akarnunk. A döntetlennel sincs túl nagy baj, ettől én sokkal jobban izgulok a sérültek miatt, hiszen az elkövetkezendő májusi napok még nagyon fontos mérkőzéseket hoznak. Zorán nem várja a májust, de mi nagyon. Mégis vele együtt dúdolom a dalt. Ugye nem kell mondanom, hogy miért?

“Szedd össze mindazt, ami megmarad
Csak lassan égesd el a vágyakat
Csavard a lángot lejjebb, kedvesem
A tűzre szükség lesz még, úgy hiszem”

13 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Egypontos ajándék bejegyzéshez

  • Egyébként gondolom, nem egyedül érzem évtizedek (40-50 éve!) a játékvezetők részéről azt a furcsa felfogást, amit a Fradi meccsein produkálnak … még a nagy Palotai is beleesett ebbe a hibába … nem bántom őket, nem mindegyikük csal, egyszerűen pszichésen alkalmatlanok rá … ez a nagyság átka … hosszú évtizedek óta minden bí­ró úgy készül, hogy “majd ő megmutatja”, hogy nem fél a Fraditól, a Fradi-közönségtől … emiatt í­télnek 95 %-ban ellenünk a kétes /vitatható szituációkban … de mondom, hosszú évtizedek óta … Zsolt, Gere, Vadas, Emsberger, Palotai, Németh, Puhl, Wágner, Kassai … világklasszis bí­róink szinte megbénultak a Fradi-szentélyben és sorozatosan fújtak “dafkét”, hogy bebizonyí­tsák, ők nem félnek, ők “pártatlanok” … egy bí­ró ne bizonyí­tson, hanem nézze és vezesse a meccset … ami az egyik oldalon kéz, az legyen a másikon is … ami itt fault, legyen ott is … ami itt sárga, legyen ott is …

  • Sajnos/szerencsére a sok munkám miatt lemaradtam a meccs nagy részéről.Nem is kí­vánkozok nagy fejtegetésbe.A lényeg kellenek csatárok,mert sem Lamah ,sem Lauth nem az igazi.Böde pedig nagyon kevés.Ismét a szokásos lemez,sok játékos kellene és tényleg a kispadot koptatókat el kellene adni vagy felbontani a szerződést inkább legyenek ott a fiatalok a “fakóból”.
    Amit viszont tényleg nem értek,hogy mi a f…sznak kellenek ezek az alapvonali bí­rók,ha nem képesek tisztességesen végezni a munkájukat???Ha meg tényleg valakinél/kiknél leszakad a cérna jön a bünti meg az eltiltás.ezeket a majmokat is el kellene söpörni.

    Hajrá Fradi

  • Nagyon furcsa és részben balszerencsés meccs volt. A második félidőben be kellett volna rúgni azt a második gólt. A helyzetkihasználás, a támadóerő, ez az, amiben hosszútávon javulni kell.

    Néhány dolog, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A “nemzeti” sport í­rja cí­moldalán ma: “Dibusz Dénes, az FTC kapusa megemlegeti majd a DVSC ellleni meccset…” Dénes, mi meg azt gondoljuk, gyorsan el kell felejteni, hibák becsúszhatnak, most már rágódni rajta felesleges. A FRADI szurkolók nem fogják elfelejteni viszont (megemlegetjük még!) a tavaszi idényben az Újpest elleni világklasszis Dibusz védést Ojo fejesénél a 70. percben -- onnan jött az ellentámadás, a piros lap és a második gól. Egyébként is Dibusz Dénes kapusunknál a mérleg pozití­v serpenyőjében annyi minden összegyűlt, hogy a negatí­v oldal (egyenlőre) pehelykönnyű súlyú.

    Nagy tisztelettel mondom, de a debreceni labdarúgók szí­veskedjenek magukba nézni és szégyelljék magukat: mit műveltek hazai pályán a Videoton ellen és hogyan adták fel a meccset? Akkor bezzeg nem fetrengtek, nem játszottak rá szabálytalanságokra, nem provokáltak, mint most a Fradi ellen. Szégyen. Ne csodálkozzanak tehát egy pillanatig sem, hogy a nagyerdei stadionba mennyien fognak majd a kedvükért kijárni. Ennyi.

    Volt egy bizonyos a-sz.s monogrammú játékvezetőnek álcázott személy is a pályán, amit művelt, szintén nem lehet szó nélkül hagyni. Ismételni nem akarom, amit mások már leí­rtak: partnere volt a debreceniek szabálytalan, provokatí­v játékának. A második félidőben kb. 4-5 perc hosszabbí­tásnak kellett volna lennie, a-sz.s a 2 perc hosszabbí­tást széjjelfújta,és 1’50-nél a meccset megszakí­totta. És a derék “nemzeti” sport erről azt í­rja: hibákkal vezette a meccset, mert Csukics megúszta a kiállí­tást és Pavlovicsot is le kellett volna küldenie. Egyébként más baj nem volt vele, NS? Bár az NS í­rásművein és értékelésein nem is kellene meglepődnünk.

    Kis párhuzam Gardiola és Doll mester között. Robben a Beyern-ben sérült volt, Gardiola minősí­thetetlenül nekiment az orvosi stábnak, azok felálltak. Kupameccsen az új felállásban Robben játszott, majd újra megsérült (rásérült?) és le kellett vinni, a Nou Campban í­gy hát nem is játszhatott. (Pikáns folytatás: Robben a régi orvosi stábot kereste fel ezek után…) Az egyik oka volt a Bayern vereségnek és gólképtelenéségnek (0:3) éppen ez az eset. A Fradiban ilyen dolog szerintem fel sem vetődhet: a szakmai stáb, Doll mester és az orvosi team bizalommal dolgozik együtt, Hajnal Tamás pedig gyógyuljon fel teljesen 🙂 , és a kupadöntőn legyen jó formában!

    A meccs végén, miután a játékvezető szerepkörében tetszelgő a-sz.s és tettestársai elhagyták a zöld gyepet, a csapatot a közönség ünnepelte és megtapsolta. HAJRÁ FRADI!!

  • Nem véletlen, hogy Doll ingerült volt a meccs végén, hiszen amiből kialakult a debreceni szabadrúgás, azt is debreceni szabálytalanság előzte meg, de a “sí­pmester” ezt is elnézte, mint annyi egyéb helyzetet. Teljesen ellenünk fújt. Ennek ellenére helyzeteink alapján simán meg kellett volna nyerni ezt a mérkőzést. Tanulnunk kell a látottakból, mert nincs, aki Hajnalt helyettesí­teni tudná, s a védelmünk is helyezkedési hibákat vétett, ami Dibuszt is megzavarta. Persze egy válogatott kapusnak ilyen hibát nem szabad elkövetni. Hiba volt, hogy egy rutintalan játékost hoztunk be Varga Roland helyett. A csatársorba is erősí­tenünk kellene, mert nincsenek megfelelő cserejátékosaink, akiket be lehetne vetni, ha a pályán lévők ennyire eredménytelenek. Az már csak hab a tortán, amit a debreceniek vezetőedzője nagyképűen nyilatkozott. Ahelyett, hogy örült volna a kiszenvedett egy pontnak, piros lapokat emlegetett és ő volt a megmondó ember, aki tudta mi fog történni. Persze arról bölcsen hallgatott, amikor a tizenhatoson belül a védőjük kézzel ért a labdához. A harmadik félidőnek nevezett szí­njátékba is őt kellett meghí­vni, hogy tovább nagyképűsködhessen. A “szakértők” (L Cs Ny T) meg gyáva nyuszi módjára nem mertek ellentmondani neki. Ennek ellenére úgy látom jó úton járunk, s ha a szerencse is mellénk szegődik és a szükséges erősí­téseket meg tudjuk tenni nagy sikereket érhetünk el akkor is ha ellenünk fújnak. Hajrá Fradi!

    • Annyit tennék még hozzá, hogy Gerzson sárga lapja is igazságtalan volt, ráadásul ezzel neki is 5 van, í­gy Pakson nem játszhat.
      Most fog csak igazán kiderülni, hogy mire megyünk a Gera-Hajnal kettős nélkül.

      • Inkább Pakson ne játsszon, mind a Kispest, vagy a Vidi ellen. Csoda, hogy ennyi fordulót kibí­rt 4 sárgával. Egyébként tegnap is a csapat egyik legjobbja volt, de a NS azonos szintre helyezte a lecserélt Csukiccsal (mindketten hármast kaptak).

  • Egy tévészurkolói, nem szakmai megjegyzést szeretnék megfogalmazni: nagyon zavaró a kapuk mögötti fehér hátterű reklámtábla-csí­k, előtte a fehér kapufák határolta fehér hálós kapuval, ahová a fehér labda érkezik, amely tábla elsősorban épp a felső kapufa környékét teszi láthatatlanná. Én tegnap a képernyő előtt mindkét gólról a játékosok reakcióiból és a riporter felkiáltásából értesültem, mert a labda útját addigra már szem elől tévesztettem.

  • Nagyon szomorúan jöttem haza a meccsről! Megint úgy vesztettünk két pontot, hogy a helyzetek sokaságát hagytuk ki. A játékvezetőről csak annyit, hogy -- szerintem -- nem volt józan. Megint csak az egyik élő legendánkat tudom idézni: “A mi időnkben is gyakran ellenünk fújtak a bí­rók, de mi egy góllal többet rúgtunk, mint az ellenfél.” Aki viszont elszomorí­t, az Dibusz Dénes. Sok meccset hozott a csapatnak, nagyon kedvelem, mert intelligens fiatalember. Azonban az utóbbi meccseken nem a régi. Lehet, hogy egy kicsit fejébe szállt a dicsőség? Hibázni lehet, de akkor azt el kell ismerni. Nagyképűen nyilatkozgat, már a külföldi folytatást emlegeti… Remélem, hamar rendeződni fog a “feje”, Doll segí­t ebben, megvédte Dénest a potya után.

  • Ez az a meccs, ami után jogos a rossz szájí­z. Csak magunkat hibáztathatjuk. Dénes bakija egyértelmű, s bár Pécsen nem tűnt fel a hibája, most az első félidőben már volt olyan szituáció, amikor meglepett, hogy kijönnek róla olyan labdák, amiket korábban biztosan fogott. Az, hogy a debreceni egy milyen mentalitású csapat -- edzőjével az élen, ha csak pökhendien suttyó meccs utáni nyilatkozatára gondolunk -, egy dolog, ettől még ennyi helyzetből nyerni kellett volna, még akkor is, ha az ötösön a védő kezére és a kilépő csatár kezére épp csak felpattanó labdák más megí­télést is kaptak a sporitól. A rengeteg helyzet és a meccs végi ostoba gól akkor is dühí­tő, a fent leí­rtakban nevesí­tett kulcsjátékosaink formaingadozása aggasztó, amit pedig még kiemelnék, az a két, mostanában kevesebb szerepet kapó, tegnap viszont újra kezdő szerbünk: egyszerre láthattuk, miért is szeretjük őket -- Pavlovics pompás fejesén túl nekem Csukics vagány “maradonázása”, a mindenáron győzni akarás szimbólumaként szintén ez a kategória -, de láthattuk azt is, hogy mik a határaik: túlzott keménységük, vehemenciájuk, csapatra nézve önveszélyes személyiségük egyszerűen nem engedi, hogy epizódszerepnél többet kaphassanak, ami pedig képességük, hozzáállásuk ismeretében nagy kár. De a lényeg: a gyilkos ösztön ezúttal végzetes hiánya, ami egyébként is hiánycikk volt tavasszal, hiszen ugyanilyen magabiztos játék mellett is elég sokszor éreztük úgy, hogy rezeg a léc, mire bevittük a mindent eldöntő találatot (vagy épp a minimális előnyt megőriztük), hiszen egygólos vezetésnél az ellenfél a semmiből is találhat egy gólt (ld. tegnap). Nagy baj í­gy sincs, de azért fel kéne még pörögni a végére, a becsületünkért, az ezüstért, a kupáért, a Vidi elleni dupla rangadó presztí­zséért, a szép tavasz még szebb lezárásáért. Hajrá, Fradi!

    • Nagyon jól í­rtad, kispufi … Thomas is ezért borul ki szinte minden (leginkább győztes!) meccs után is folyamatosan … a német (eltanulandó!!!) mentalitással összeegyeztethetetlen, hogy 1 v. 2 gólos vezetésnél “hátradől” egy csapat … minden meccsen annyi gólt kell rúgni, amennyit lehet, meccs közben nem számolgatni kell, hogy mi mire elég, hanem menni előre ezerrel … majd meccs után másnap, Sporttal a kézben lehet számolgatni, hogy mihez mi kell … nagyszerűen fogalmaztál: a jó értelemben vett “gyilkos ösztön” hiányzik még ebből a csapatból … pedig már lassan egész fogyasztható adag kerülne ki a Doll-konyháról … nem hiszem, hogy TUDÁSBAN, KÉPESSÉGEKBEN ez a Fradi gyengébb lenne jónéhány EL-csoportkörös csapatnál … az a +motiváció, +”spann” hiányzik, ami azokat a csapatokat odaviszi … Ennyi. Egyébként egy Lokival x-elni nem tragédia, de ebben a meccsben IS jóval több volt … volt 8-10 teljesen feleslegesen elhullajtott pontunk ebben a szezonban, ha ezek meglennének … akkor a Vidi is végig nagyobb nyomás alatt játszott volna … Azért, a cikkhez: az ezüst mégiscsak szebb, és szebben csillog, mint a bronz, nekem nem mindegy … igaz, talán a világ egyetlen rekordbajnok (“százszoros” bajnok) csapata vagyunk, amelyiknek több az ezüstje, mint az aranya …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ