Feljegyzések a fotelból – Élen zárjuk az évet!

fotelszurkolo-29Mivel a kereskedelemben dolgozom, vasárnap meg bronzos nap, í­gy ahhoz, hogy időben teljesí­teni tudjam a “kötelező” penzumot, reggel már öt órakor kibújtam az ágyból. Ahogy kissé bágyadtan ácsorogtam a kávéfőzőt szuggerálva az járt a fejembe, hogy vajon a játékosok milyen lelkiállapotban léphettek pályára a számunkra oly “kedves” Dózsa stadionban, a Vasas ellen. Vajon mennyi plusz adhatott a Videoton elleni győzelem, és főleg az a tudat, hogy a Haladás megtette azt a szí­vességet, hogy nem csak minket vert meg, hanem a fő riválisunkat is, ezzel a győzelem azt jelentette volna, hogy három pont előnnyel telelhetünk a tabella élén. Ezt néhány hónappal ezelőtt, amikor 7 ponttal kullogtunk a Videoton mögött, talán a legvérmesebb Fradi szurkolók sem hitték. Köztük voltam én is, hiszen a szezon eleje a legrosszabb rémálmainkat hozta elő, de szerencsére augusztusban olyan játékosok kerültek a keretbe akikkel egy szinte tökéletes 10 meccses szériát produkáltunk. Ez még akkor is igaz, ha több olyan győztes meccsünk is volt, amikor szenvedtünk, küszködtünk, daráltunk, de nyertünk. A hazai meccsekkel általában nem volt gond, de mikor kimozdultunk a Szentélyből és felhúztuk azt a kissé “furcsa” szí­nű idegenbeli mezt, többnyire szenvedtünk…és nyertünk. Ahogy tegnap este is, ezzel igazán széppé téve az évzárást.

Úgy indí­tottuk a Vasas elleni 90 percet, ahogy a Videoton ellen abbahagytuk. Már az első perc végén Paintsil szeretett volna egy “másolatot” készí­teni a góljáról, megforgatta a Vasas jobb oldalát (most Szivacski helyettesí­tette Fiolát), remekül tekert is a bal felső sarok felé, de Kamenár megnyúlt keze még bele tudott pöckölni. A piros-kék hí­vők vettek egy nagy lélegzetet – ezt megúszták. Tévedtek, mert jött a szöglet, amit Varga remekül kanyarí­tott középre, Lovre Balázs “taní­tómesterét” másolva, megfogadva annak tanácsát – “lőjjél gólt!” -, magasra felugorva, egy kissé félfordulatból, tökéletes í­vben bólintott a hálóba! Második perc és már vezetünk, meg van az alaphang, erre lehet épí­tkezni, nyomás alatt kell tartani a Vasast és ki fog szakadni a gólzsák – gondoltuk egy kissé banálisan, csak azt felejtettük el, hogy idegenben játszunk, és ilyenkor elég hamar belealszunk a meccsbe.

Ami be is következett, igaz nem egyből, ahhoz 20 percnek el kellett telnie. Addig nem volt semmi gond, a pálya közepét úgy uraltuk mint a Videoton ellen, és a Vasas egyetlen ellenszerét a beí­veléseket (a Videoton is ezzel operált) sorra kifejeltük, melyből általában meg is tudtunk indulni…legalábbis 20 percen át. Utána jött a “pihi”, a biztonsági játék, a hátul adogatás, miközben a Vasas egyre inkább bátrabb lett. Lőttek is kapufát, mellette volt még egy helyzetük, amit Pavlov az oldalhálóba vágott, majd egy újabb kaput eltaláló lövés, amit Dibusz remek vetődéssel hárí­tott. No-no, feszengtem, ez nagyon nem OK, nehogy már kiénekeljék a szánkból a sajtból.

A szünetben Doll cserélt is, a jobboldalon több labdát eladó Lovre Gergő helyett Pedroso jött, Botka visszament a “helyére”, de ettől még nem változott meg a játék képe. Egy ideig még egymás hibáiból éltek a csapatok, majd ahogy fogyott az idő, a Vasas egyre bátrabban lépett fel. Bár Lovre Balázs végleg lezárhatta volna a meccset, de a helyzet kimaradt. Próbált nyomni a Vasas, az utolsó negyedórára a kelleténél jobban beszorultunk, cikázott egy kissé az idegrendszerem – ne hogy már a végén elbaltázzuk!

Lassan vánszorogtak a percek, bár komolyabb helyzetük nem volt, de a vak tyúk is talál szemet tartja a közmondást, jött is Ferenczi Pista, a maga negyven valahány évével, tán őt szánták vak tyúknak? Vidéki vagyok, de azt tudom, hogy Budán is csak egyszer volt kutyavásár. Pista beállí­tása inkább mosolyt csalt az arcomra, néhány pillanat erejéig eltüntetve a ráncokat. Lelkesen futott be a pályára, gondolom ezt szánták a végleges búcsúnak, készült a nagy show-ra, ha már a többieknek nem sikerült egy jó í­zűt fejelni, majd akkor az “öreg” megnyújtja a lábait, megpróbálja megfáradt testét felemelni a földről és stukkolni egyet, ezzel lekopizva az egy évvel korábbi produkcióját. Nem jött össze, a labdát is csak távolról látta, persze ha felvette a szemüvegét.

Az igazi csattanó a végére maradt, nem a vak tyúk által, a második gólunk egy kottából í­ródott, egy csodás Mozart szonáta csendült fel a Megyeri úton, egy kifejelt labdát Paintsil szelí­dí­tett meg, balra nézett, oda ahol neki kellett volna megiramodni, de most a másik “kicsi” állt rajtra készen, hogy megkomponálja az A-dúr szonátát. Jött is labda mértani pontossággal, Gorriarán meg olyan hanyag és zseniális mozdulattal tolta el a rá rontó Kamenár mellett a labdát, hogy a pöttyös egyből örömtáncot lejtett és alig várta, hogy a hálóba landolhasson.

Ezzel keretet adtunk a győzelemnek. Gól az elején, gól a végén. Volt már ilyen, Pakson is í­gy hoztuk be a három pontot, lassan ezt a védjegy hivatal is lajstromba veszi. Ezzel pedig megtörtént az, amit néhány hónappal ezelőtt még viccnek gondoltunk (föntebb már í­rtam, de még mindig alig hiszem el!), három pont előnnyel zárjuk az évet. Remek kis ajándék a Fradisták karácsonyfája alá, jó érzés í­gy várni a szeretet ünnepét, jó érzés lesz tavasszal nekivágni az utolsó etapnak. Amit megfogadtam, továbbra is tartom, egy bizonyos szép, kerek számot nem í­rom le addig, amí­g az nem fog bekopogni az ajtónkon.

Egy biztos. Nagyon várjuk…nagyon, de nagyon.

Ma a kereskedelemben bronzvasárnap, de mi, Fradisták, az aranyvasárnapot sokkal, de sokkal jobban szeretjük. Idén ráadásul együtt ünnepel a Szentestével, a csapat már gondoskodott arról, hogy az egyik legszebb ajándék ott pihenjen a fa alatt.

Áldott és boldog karácsonyt!

17 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Élen zárjuk az évet! bejegyzéshez

  • Kedves lalolib és kedves szurkolòtí rsak !

    Nektek is íldí sos, boldog, örömökben kimerìthetetlen Karí csonyi Ünnepeket kiví nok és BUÉK-at küldök mindannyiatoknak.

    Rakjunk jò sok fehér gömböket a karí csonyfí ra, hiszen mindig visszatérôen, karí csonyszerûen jôjjenek a bajnoksí gokat megnyerô évek, csapatok és jí tékosok.

    Kiví nok most 30 égô gyertyí t a fí ra.

  • Ha ezzel a bűn rossz futballal amit ősszel nyújtottunk bajnokságot lehet nyerni, akkor megeszem a kalapomat.

  • Ismeretlenül is barátom, Lalolib!
    Megkedveltelek, mert a sok magát Fradistának nevező károgóval szemben Te mindig reálisan, a történteket precí­zen, a látottakat reálisan leí­rva tudattad a fotelszurkolókkal a hétvégi produkciót. Én, -- aki minden meccsen a helyszí­nen rekedtségig szurkolva éltem át a végére sikersztorivá nemesülő eseményeket -- minden héten nagyon vártam az értékelésedet, melyek megerősí­tettek, hogy jól láttam, amit láttam. Várom a tavaszi folytatást, melynek végén -- a reményeim szerint már korábban bebiztosí­tott -- sikerünket Balmazújvárosban ünnepelhetjük. Addig is boldog Karácsonyt és zöld-fehér sikerekben gazdag új esztendőt kí­vánok Neked, és minden (nem divat) szurkolónak! CSAK A ZÖLDEK ! HAJRÁ FRADI !

    • Köszönöm a szavaidat Vince. Hazai meccseken a barátaimmal mi is mindig ott vagyunk a Szentélyben (egyre bővülő “táborral”), tavasszal bármikor össze is futhatunk: C4 szektor, büfével szembeni “vasoszlop” környéke. 🙂

  • Most ne elégedetlenkedjünk nagyon. Első hely, 3 pont előny, 76,3%-os teljesí­tmény.
    Kár a Kupáért, de a 60-as évek nagy Fradija egyszer sem nyert …
    Szurkolok a harmadik csillagért; van rá esély.
    Nemzetközi szinten három dolog kell az előrelépéshez (szerintem):
    1. Paintsil szintű játékosok igazolása -- legalább három.
    2. A keret meghatározó zömének megtartása, hogy ne akkor ismerkedjenek egymással…
    3. Olyan zakatolás a tavasz 14 pillanatában, mint a Videoton ellen volt a Szentélyben.

  • Egyetértek többekkel, hogy miért kell tesco gazdaságos üzemmódban játszani, amikor máshogy is tudunk..
    Ez nálam edzőkérdés..
    De örüljünk az első helynek.. A csatát megnyertük de a háborúnak még messze a vége..

  • Érthetetlen számomra ez a hétről-hétre változó forma, motiváció, hozzáállás. Hoztuk a szombathelyi formát egy még gyengébb csapat ellen. 1:0 után nagy semmi. Szerencsére van egy Paintsil és egy Gorriarán is a csapatban, akik végig küzdik a 90 percet. Ha Lovrencsics Balázs helyett Moutarit cseréli be Doll mester, akkor lehet, hogy hamarabb bebiztosí­tjuk a győzelmet. Priskin becserélését nem értettem, de abban bí­zom, hogy biztosí­tani akarták számára a búcsút… Gratulálok az első helyhez, szép téli álmot kí­vánok, hogy azután tavasszal megmutassuk az igazi arcunkat!
    Hajrá Fradi!

  • Én sem hiszem el hogy itt állunk. A Vasas ellen gyakorlatilag azt csináltunk amit akartunk. Hiányoltam is a 4-5 gólos győzelmet. 2 lett. Mindegy, a pontszám számí­t. Sokszor kritizáltunk, nem tudom ilyenkor mi a helyes. Örüljünk ? Igen! Felejtsünk el minden rosszat? Nem! Szép sorozattal élen vagyunk. De kedves Orosz Pali és Doll! Elég egy olyan rossz sorozat, amilyenben most a Vidi van, és máris nem olyan szép a helyzet. Most van idő feltöltődni, gyengéket (Priskin stb) felhozni vagy lecserélni. Reménykedjünk a 3 csillagban? Naná! Hiszen a zöld szí­n mindig reményt jelent. Hajrá Fradi! Kellemes Karácsonyt!

  • 1967-ben valamikor októberben ünnepeltük a 20.-at, ilyenkor már túl voltunk a Liverpool elleni odavágón, a Stadioban 1:0-ra nyertünk, aztán Karácsonyra ARANYLABDA, majd a köv. év elején, jan.9.-én bokáig érő hóban idegenben megint legyőztük 1:0-ra a vörösöket. Aztán meg sem álltunk a VVK döntőig.
    1968. dec. 15-én Győrött “behúztuk” a 21.-et is. (fiatalabbak számára egy kis info: akkoriban nálunk tavaszi-őszi rendszerben zajlott a bajnokság)
    1975 nov. végén egyetlen vereséggel és három döntetlennel, no meg 11 győzelemmel zártuk az őszt, a Dalnoki-féle csikócsapat fél évvel korábban KEK-ezüstérmes, fél évvel később magyar bajnok és kupagyőztes lett.
    1995-ben, Mikulás-napján ugyan 4:0-ra kikaptunk az Ajaxtól, de 5 pontot szereztünk a BL-főtáblán. Valószí­nűleg örökre MAGYAR CSÚCS marad… Szóbanforgó évben a bajnoki cí­m mellé Magyar Kupa-győzelem, a köv. évben megint bajnoki cí­m.
    A máről csak annyit: GYÖNYÖRŠ° a TÁBLÁZAT 1.SORA !!!

  • lalolib barátomat én teljesen megértem, egy logisztikai bázis vezetőjeként csak késő este, felvételről láttam a meccset, de láttam és elsők vagyunk!
    Kitartás Fotelszurkoló! Nemsokára mindenki megvesz mindent az ünnepekre, vagy elküldi csomagban a szeretteinek. Te is én is túl leszünk a hajtós hétköznapokon. A Zöld-fehér Karácsony mindjárt itt van. Aztán a kikelettel a tavaszi hadjárat is elindul és Isten segí­tségével a 3. csillag is felkerül a szent mezre.

  • Lalolib!
    Köszönjük az őszi szezon,meccsenkénti helyzetértékeléseidet! Jövőre,veled,ugyanitt!
    Ami az utolsó felvonást illeti! Tényleg elől vagyunk,í­gy telelünk!Az első meccsek alapján a realitás nekem a 4-5. hely volt! VOLT!! Kishitű voltam,bevallom. Ami a játékot illeti, döcögve, köhögve,de jöttek az eredmények.Amit akarunk,mindig:- győzni, jó játékkal,3-4-5 góllal,20000 ember előtt.Na és persze bajnokok lenni, ama bizonyos sokadszor, és egyedüliként annyiszor!
    Sok sikert , Kellemes Karácsonyi Ünnepeket,valamint Boldog Új Évet minden Fradistának.

  • Kedves Lalolib!
    Köszönet a fáradhatatlan beszámolókért, a jó í­rásokért. Úgy tűnik, klasszisok nem csak a pályán lehetnek, ha a Fradiról van szó, a lelátón is. Ami a lelátót illeti, az arénánk és a csapatunk is, és minden zöld-fehér békésen várhatja a karácsonyt és készülhet a tavaszra, hogyha lehet, akkor véglegesen és visszafordí­thatatlanul magunk mögé kényszerí­tsük azt, ami a Ferencváros háta mögé való: az összes magyar futball klubot.

    Kitartás a vasárnapokra! Magunknak az kí­vánom, hogy még legalább ötven évig olvasgassunk Lalolib beszámolókat győztes Ferencváros mérkőzésekről. Boldog Karácsonyt! Hajrá Fradi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ