Feljegyzések a fotelból: Elfújta a szél

Szerda délután készülődve az esti mérkőzésre egy kissé tanácstalanul toporogtam a ruhásszekrény előtt. Azon morfondíroztam, hogy vajon jobbról balra, vagy balról jobbra haladva aggasszam magamra a ruhákat, melynek az lett a vége, hogy Stanból Panná váltam és mikor odaértem az ajtóhoz, egy kis gondot jelentett kituszkolni magam rajta. De ahogy kitettem a lábam, a metsző szél úgy hasított keresztül rajtam, hogy a csontjaim legbelső zugai arra kértek, inkább forduljak vissza. Közben előállt a “taxi”, benne a kalocsai légió, onnan meg már nem volt visszaút. Laudetur barátom azzal fogadott, hogy az ülésmelegítő bekapcsolva, és jobban teszem, ha útközben beszippantom a meleget, mert a meccs közben szükségem lesz rá. A társaktól pillanatok alatt javaslatokat is kaptam, hogyan és főleg mivel próbáljam összegyűjteni a meleget, hozzátéve, hogy annak idő előtti kiengedésétől azért eltekintenek. A jókedv a metsző szél ellenére megvolt, bár mikor két óra múlva (ha nincs waze, talán még mindig kóválygunk a hétköznapi pesti dugóban) kikászálódtunk az autóból és a mozdony füstje helyett a szél ereje csapott meg, fel is tettem magamban a kérdést: kell ez nekem? Hétköznap, hideg, fél nyolcas kezdés, két óra haza, majd holnap reggel munka…és még “jegyzetelnem” is kell, ha már a Kisvárda elleni kissé nyögdelősre sikeredett három pontról igazoltan (Novák Dezső Emléktorna, Tapolca) távol maradtam. De hideg ide vagy oda, mégis csak a Honvéd az ellenfél, mely manapság már csak a 106 éves közös múlt miatt számít rangadónak. Aztán egyből felrémlett, hogy ősszel sem bírtunk el velük, sőt utoljára két éve “végeztük” ki őket tisztességesen, ha jól rémlik egy ötöst rámolva be a kapujukba. Csak nehogy elfújja a szél – ötlött fel bennem miközben elsőre a “vénám” is befagyott, meg kellett egy kicsit melegíteni a kezem, hogy második próbálkozásra zöldet kapjak a belépéshez. Néhány pillanat erejéig felvillantak a legendás film képkockái, Scarlett reménytelen harca a boldogságért és bár legszívesebben beültem volna egy meleg moziba újból megcsodálva Margaret Mitchell történetét, de beérve az agorába, beszippantva annak semmihez sem hasonlítható zöld-fehér illatát, onnan már nem volt visszaút. Ott a helyünk. Legyen hideg, “üvöltsön a szél”, nincs menekvés.

Az előzetes nyilatkozatokból tudtuk, hogy Rebrov mester felkészült az anti-foci ellen, a Honvéd felállása eleve azt sejtette, hogy rohamásót is magukkal hoznak és árkokat ásva, a kapujuk előtt próbálják féken tartani a támadó négyesünket. Csupán egyetlen helyen változott a falállásunk, a Civic helyett Heister kezdett. Támadáááás! – adta ki a vezényszót az előttem ülő öblös hangú szurkolótársam, mire a mellett üllő halkan megjegyezte: – Mást lehetne játszani, még el sem kezdődött és már tizenegyen vannak hátul! Jót derültünk a megjegyzésen, majd ahogy ténylegesen elkezdődött a játék, és láttuk, hogy a Honvéd nem csak a kezdés előtt marad a saját térfelén, hanem 90 perces parkolást terveztek, csak az volt a kérdés, hogy vajon feltudjuk-e törni.

Sajnos, nem sikerült.

Pedig Boli már a negyedik perc környékén megváltoztathatta volna a meccs előre megtervezett kimenetét, de gyengén gurított el a kapus mellett és Batik még a gólvonalról ki tudta vágni a labdát. Majd egy negyedóra eredménytelen gyömöszölés után (jobb szót nem találtam) újra a középcsatárunk veszélyeztetett, egy felpörgetett labdát zúdított centikkel a kapu fölé. Utána Sigér került egy kissé vitatható körülmények között a gyepre, a sípszó elmaradt (nehogy már két egymásutáni meccsen büntetőt kapjunk!), miközben egyszer-kétszer a Honvéd is eljutott a kapunkig, de túl nagy kockázat egyik támadásukban sem volt. Talán nem is gondolták komolyan, hogy gólt tudnak lőni, inkább megszokásból próbálták hol Lanzafame, hol meg Moutari felé ívelgetni a labdát.

Gól nélkül le is pörgött az első negyvenöt perc és azon kívül, hogy egyre-jobban támadott a hideg, a szünetben kortyolgatott forró teán kívül másra nem nagyon lehet visszaemlékezni. Támadtunk, támadgattunk, irányítottuk a játékot, jókat passzolgattunk, de az előttünk álló “kőfal” ledöntése elég reménytelennek látszott. Főleg úgy, hogy szélsőjátékunk nem volt, Zubkov folyamatosan Boli mellett tanyázott, Tokmac-nak meg talán egyszer sikerült a védőfal mögé kerülni. A két szélsőhátvédünk sem tudta hatékonyan támogatni a csatárokat, ráadásul Isael is egy kissé tompább volt a szokottnál.

A második 45 perc még nyomasztóbb volt mint az első. A Honvéd végképp eldöntötte, hogy számára az egy pont óriási siker, ezért még mélyebben húzódva vissza próbálta “ölni” a focit. Volt egy jelenet a félidő közepén, amikor Lanzafame közel fél percig terelgette a labdát, de nem a kaput vette célba, hanem az üres területet felé vette az irányt, ezzel is időt adva a védőinek a pihenésre. Mi meg hiába nyomtunk, és bár voltak lehetőségeink, a gólt bizony szerda este elfújta a szél. Van ilyen, amikor semmi nem jön össze, amikor a felállt védekezés ellen szinte reménytelen felvenni a harcot. Szerencsére a benzinkút sem tudott győzni, így a különbség megmaradt és bár igazán melegítő érzés lett volna begyűjteni a három pontot, a “világ vége” nem jött el.

Csak a győzelmet fújta el a szél.

2 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból: Elfújta a szél bejegyzéshez

  • Úgy gondolom összességében nem játszottunk rosszul, de a cserékkel nem tudok egyetérteni, mert a csatárok közül Boli volt a legaktívabb. Benne volt a legtöbb esély a gólszerzésre. Nem véletlenül volt mérges, amikor lecserélték. Viszont Zubkov és Tokmac szinte semmit nem tett hozzá a játékhoz, ezért őket kellett volna lecserélni. De Heister cseréjét sem értem. Én inkább a középpályát erősítettem volna. Úgy néz ki Zubkovnak bérelt helye van. Kár, hogy elszalasztottuk az előny növelési lehetőségünket.

  • Ami sikerült sebesség nélkül Kisvárdán, az most nem ment…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 05.27. 20:00 Újpest–FTC (Tv: M4Sport)
Következik: 05.31. 21:05 PFLA-FTC (M4Sport)
Következik: 06.07. 21:05 FTC-DVTK (TV:M4Sport)
EL-csoportkör 2019
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
HOST