Feljegyzések a fotelból – Félresikerült ajándék

Reggel úgy pattantak ki a szemeim az ágyból, hogy lasszóval alig tudtam visszaparancsolni őket a helyükre. Olyan voltam mint Garfield, aki kinyitotta ugyan a szemét a jó meleg pléd alól, de mikor eszébe jutott, hogy előző nap nem kapta meg kedvenc óriás BigMac szendvicsét, inkább magára húzta a takarót és megpróbálta egy régi szép emlék (ami nem egy, hanem kettő BigMac a tányérján) kíséretében álomba ringatnia magát. Hét órát mutatott a vekker, vasárnap lévén egyetlen kakukk sem jelezte, hogy fel kéne kelni, kakasok meg már régen nem portyáznak a városban, a szomszéd egy kissé hangosra sikeredett kutyáját sem húzták fel a provokáló macskák, ezek tudatában meg miért is keljek ki az ágyból? A kávé bársonyos illata még csábító lehetne, de ha már kibotorkálok a konyhába és gondosan kiválasztom a reggeli kávékapszulámat (ez már szertartásnak is nevezhető), utána már nincs mentség, teljesíteni kell a napi penzumot és valamit össze kell lapátolni a tegnapi derbiről, amit már csak a neve és a görögtüzek idéznek a múltból. Mert azon kívül láttunk egy tetszetős Fradi gólt, majd a végén egy odaajándékozott Újpest találatot, közte meg hát…de erről inkább egy kicsit később. Most inkább azt kéne eldöntenem, hogy visszavackolok-e az ágyba, és miközben a fejemre húzom a takarót azon morfondírozok, hogy miért is nem örülök legalább annak a tényleg, hogy már 9 ponttal vezetjük a bajnokságot. Végül is leküzdettem az ágy vonzását, talán jobb minél hamarabb túl lenni a dolgon, jöjjön aminek jönnie kell még akkor is, ha valószínűleg a mondókámmal sokan nem fognak egyet érteni. Még az elején bevallom, annak örülnék a legjobban, mert akkor tényleg el kell mennem a látszerészhez egy új szemüveg ürügyén.

Azzal indult, hogy már a kezdő kijelölése szíven ütött. Örültem Dani kezdőbe jelölésének, de bánkódtam Lanza miatt. Valójában egyiket sem értettem, mert Dani sokunk szívünk csücske és a múltheti három pontot érő gólja sorsszerűnek hatott, nálam a jelenlegi Rebrovi taktikában csak epizódszereplős, aki akkor jön, ha ég a ház, amikor a buszokból lassan kifogy az energia és kell egy 100 kilós vagyok…ahhoz, hogy valahogy begyömöszöljünk egy gólocskát. Lanza kihagyása meg üzenetérték is lehet, nem kell egyszerre a csapatba két olyan játékos, aki fazont is tud adni a játéknak és aki emellett még arra is képes, hogy egy-egy váratlanul húzással gólt szerezzen. Már a kezdő is elárulta a haditervet, biztonságos védekezés, aztán egyszer talán találunk egy gólt, amit utána sikeresen kibekkelünk.

A terv első része be is jött, jól is kezdtük a meccset, a baloldali szárnyunkat Gorriaránnal (továbbiakban Nando, így rövidebb) és Petrjakkal tökéletesen uraltuk, a nagyszerű formát mutató kettőst Heister is jól segítette. A gólunkat is ők hozták össze, Nando pazar labdát varázsolt Petrjaknak, aki nemes egyszerűséggel hagyta faképnél a védőjét, ballal beadta, ami Vargát találta az ötésfeles magányába, és ha már ott volt, akkor még arra is volt ideje, hogy átvegye, igazítson a labdán, nehogy a varrás részét találja el (OK, ilyen labdával már régóta nem játszanak), majd az előtte a gyepet vizslató kapus és védő fölött bombázott a hálóba. Alig telt el tíz perc és máris vezetünk! Kell ennél több? Kellett volna…vagy jó lehet volna…vagy reménykedtünk benne – mindegy is, csak nyerjünk több góllal, mert ez az Újpest az elmúlt évek leggyengébb változata, olyan hús nélküli BigMac, amit Garfield is inkább kivinne Ubul kutyának.

Az első félidővel még nem is volt gond. Bár a gólon kívül csak Daninak volt egy fejese, Varga Rolinak egy szabadrúgása, mégsem voltam annyira elégedetlen. A lilák a kapunkat sem találták el, hátul a Frimpong-Dvali kettős remekül működött, és ha a Nando-Petrjak kettős lábához került a labda, akkor még focit is láttunk, de ezeket leszámítva lassan, esemény és izgalom nélkül teltek a percek. A szurkolók egymást szórakoztatták, hol zöld, hol meg lila füst próbálta eltakarni a játéktéren történteket, melyek csak a nevében emlékeztettek a derbikre.

“A Ferencváros most kezdi igazolni a várakozásokat, amelyeket a bajnoki rajtnál fűztek hívei az idei szerepléshez. A Fradi újra formában van, kiváló gárdája, mindjobban beidegzett játékrendje egyaránt kiemeli a bajnoki mezőnyből. Az átmeneti zavarokkal küszködő Újpest csak rövid időre tudta vitássá tenni a rangadó sorsát.” – ezeket a sorokat nem a ma reggeli híradásokból “loptam”, ezek a mondatok 1940-t idézik, egy emlékezetes derbit ahol Sárosi Gyurka vezetésével a Megyeri úton egy ötöst rámoltunk a lilák kapujába. Ott is volt 1-0, a Fradi akkor is sokkal jobb játékerőt képviselt, még sem állt nyugalmi állapotba a második 45 percre. Tovább, tovább és tovább űzte a lilákat, mert a foci lényege mégis csak a gól és a szórakoztatás.

Melyből a második 45 percben nem kaptunk semmit. Szó szerint semmit. Egy nulla volt (így is, úgy is), helyzet és akció nélkül (a végén azért Tomcat eldönthette volna a meccset), visszaállva egy biztonságosnak vélt játékra, mely eddig általában meghozta a célt. Ez lett volna Rebrov ötödik 1-0-s győzelme! De most a végén elfogyott a szerencsénk, vagy inkább úgy gondoltuk (pontosabb Lovre érezhette így), hogy talán még sem kéne 11 pontos előnnyel vezetni, plusz a derék újpesti legények olyan becsülettel jöttek előre a második félidőben, plusz ott van szegény Simon is aki annyit, de annyit szenvedett már, hát adjunk neki egy ajándékot, hátha négy méterről nem hibázza el Dibusz kapuját.

Most jön az a rész, amit az elején egy esetleges látszerésszel való találkozással zártam. Mert nekem nagyon nem tetszett amit láttam. Ez a fajta célfoci nem jön be. Főleg annak fényében nem, hogy a játékosállomány talán (?) másra lenne hivatott. Mert nem gond ha egy heves iramú, parázs derbin ikszelünk. De úgy, hogy a játékosállomány alapján gólokkal kellett volna nyernünk, az egy kicsit kínos. Főleg az, hogy a gólok nem azért maradtak el mert kihagytunk egy szakajtó helyzetet, hanem azért, mert nem is akartuk a szakajtót előhozni a spájzból. Hátul még megvoltunk (leszámítva Lovrét, aki továbbra sem hátvéd), a Frimpong-Dvali kettős tényleg nagy munkát végzett, ráadásul szinte hibátlanul. Csak hát ha nekik kell ennyit dolgozni, akkor mit csinált a két szűrő? Valójában semmit…vagyis területet védett. Hol jobbra, hol balra tolódott, de azon kívül emlékszik valaki a Sígér-Haratin kettősre? Jól elvoltak a pálya közepén, miközben a támadásban egyetlen pillanatra sem vettek részt. Azt egyedül Nando-ra hagyták, aki remekül is játszott, de egyedül azért ő sem képes csodákra. Lanza padozását már nem is próbálom megérteni, ahogy Leo becserélését sem, de ez már tényleg nem az én tisztem.

Nekem csak a vasárnap reggeli dohogás maradt, mert simán nyerhettünk volna úgy is, hogy a végén még ajándékozunk egy gólt a liláknak. Persze így sincs tragédia (illik egy kis jóval zárni a végét), köszönet a benzinkút újabb buktájának. 9 pont így is tetemes, jövő héten ahhoz a Lokihoz megyünk, aki simán kapott egy hármast Kisvárdán. Azért jó lenne közeledvén a harmadik csillaghoz olyan játékot is produkálni, amire évek múltán is emlékezni fogunk. Nem úgy, hogy tudod, amikor sorra hoztuk az egygólos, nyögvenyelős győzelmeket. Hanem úgy, ahogy 1992 tavaszán tette a Nyilasi legénység.

Mert az közel harminc év után is a szemünk előtt lebeg.

13 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Félresikerült ajándék bejegyzéshez

  • Sajnos az elöttem szólók már mindent leírtak és mire eljutottam a neten a “fotel”ig, korábban én is kifejtettem aggodalmaimat a kommentjeimben. Nem is fogok sem a mérkőzésel, sem a bicskanyitogató edzői nyilatkozattal foglalkozni, csak egy kérdés : olyan sok -- a csapatunkat buzdító -- rigmusunk van (volt), miért kell kb. 45 pecig alpári stílusban a makikkal foglalkoznunk?

  • Vajon hány ponttal kellene vezetnünk a táblázatot, hogy ELÉGEDETTEK legyünk?
    Női kézi: SZUPER, vízilabda: a LEGJOBB úton a 23 felé. ffi kézi.alakul!

  • Volt egy jelenet, ami után elkapcsoltam a meccsről: Varga Roli adott be szögletet, a Dózsa-védők kifejelték és tökéletesen jött kapásra egyik középpályásunknak (Haratyin volt talán?) -- aki lövés helyett lekezelte és hátrapasszolta a kezdőkörig.
    Na akkor mondtam azt, hogy erre én nem vagyok tovább kíváncsi.

  • A rebrovi edzői filozófia idegen a Fraditól! Az meg külön égő, hogy a harmatgyenge Újpest ellen sem sikerült, ezzel az alamuszi második félidővel kihúzni kapott gól nélkül. Többek véleményével ellentétben Dvali és Haratyin eddig nem győzött meg semmiről. Petrjak pedig csalja a focit mérkőzések óta. Ennyit a keleti szláv kontingensről. Szinyevics jól mozgott a Honvéd ellen; most meg csereként sem jött szóba. Nyilván azért, mert idegenben játszunk, ahol 1:0 után ki kell bekkelni a mérkőzést (kb. ez a rebrovi filozófia; az MTK és Kisvárda ellen otthon sem volt szabad többre törekedni a második félidőben!).
    Ahogy tudtam szívből örülni Böde Dani góljának a Honvéd ellen, úgy nem fogok tudni szívből örülni a nyámnyila ellenfelek botlásai és körbeverései miatt elért harmadik csillagnak. Mert már csak elveszthetjük; ott tartunk.

  • Régen nem szóltam itt hozzá, csak nyeltem. De ez már nem megy le a torkomon.
    Amikor Rebrov az első meccseit játszotta a Fradival, és körvonalazódott, hogy miben hisz, leírtam: ő a Lobanovszkij-iskola követője, ahol a szigorú, zárt védekezés mellett nem volt klasszikus center, csak két villámgyors szélső, akiknek előre lőtték a labdákat. És ha gólt szerzett Blohin vagy Onyiscsenkó, illetve később Sevcsenkó és Rebrov, jött a bekkelés… Élvezhetetlen, gusztustalan fociöléssel.
    Rebrov az első évben kijuttatta ezzel a játékszisztémával a Kijevet a nemzetközi porondra, aztán a következő évben elbuktak. Ekkor távozott a Dinamótól.
    Az a baj, hogy hiába hozott rengeteg külföldit, a csapat nem Fradi-stílusban játszik, ráadásul az egygólos győzelmeket is csak kiszenvedjük, élvezhetetlen játékkal. Tegnap a harmatgyengye Újpest ellen nem gólkülönbséget javítottunk, hanem a taktika részeként visszaálltunk, különösen a második félidőben, magunkra húzva a lilákat. Meg is lett az eredménye.
    És most jön a Loki, idegenben, ahol eddig sem igazán teljesítettünk. És ha nem nyerjük meg a rangadókat, akkor kevés lehet a kilencpontos előny is!
    Rossz az összeállítás. A Dibuszra visszajátszott labdák szinte mind ellenfélhez kerülnek, Lovre nem jobbhátvéd, Heister gyakran elől ragad, nincs az emberén (tegnap is), Haratin légüres térben mozog, Sigér szürke, Petrjak már hónapok óta alibizik. A cserék érthetetlenek, egyszóval -- remélem, Rebrov nem okoz még több bajt, talán végre megérti, mi is az a Fradi! És nem nyilatkozik ilyen bicskanyitogató dolgokat, mint most!

  • Engem a mutatott játék mellett, az is felháborít, hogy azt nyilatkozta Rebrov “megérdemelték az egyik pontot”. Egyetlen kaput eltaláló lövésük volt és ez alapján megérdemelték? Bizony ilyen felfogással még a bajnoki címünk is veszélyben van, nemhogy a nemzetközi kupában való helytállás. Doll idejében idehoztunk minden a német bajnokságban kiselejtezett játékost. Most elvileg értékes játékosokat hoztunk, de mégsem látszik a játékunkon, sőt még az eddig jól teljesítő Sigér is csak árnyéka volt önmagának. Azt megértem, hogy a biztonságos védekezés az elsődleges, de ez a hátul való adogatás előreirányuló ütempasszok nélkül semmit sem ér: Nincs igazi irányító középpályásunk. Nando erre önmagában kevés, bár jól játszik, de el-eltűnik időnként. Kharatin a támadó játékhoz semmit nem tud hozzátenni. Ez a játék nem közönség szórakoztató, nem beszélve arról, hogy valóban hiányzik a fradi szív, amely át tudni lendíteni a holtpontokon. Ha ez már a Rebrov féle csapat, akkor megint csalódnunk kell.

  • Sziasztok!A tegnap esti Rebrovi célfoci csődöt mondott az utolsó utáni percben!Az szerintem nem taktika,hogy rúgjunk egyet aztán bekkeljünk!Mert a góllövéssel silányan állunk,meccsenként egy.Ez kevés az üdvösséghez,este ez a tézis is bebizonyosodott!Ami a játékot illeti,az első félidő nézhető volt, a lila majmócák hozták a semmit!Másodikban meg jött a taktika,a Rebrovi,semmi extra csak teljen a 45 perc,hogy a 48.-ba gólt kapjunk!Bocs hogy ezt írom,de Haratin-ban csalódtam,semmi extra,még a labdával is alig találkozott!Támadóink,hol van Mikalaj Szihnyevics?Miért nem kap lehetőséget?Nem értem Rebrovot,talán rotációzik? Mert ha igen,akkor szarul csinálja!Valami hiányzik innen? Esetleg a FRADI-szív!? Sokakban nem látom az akarat legkisebb jelét sem.Most ezt látom,sajnos.Ne legyen igazam!Azért 9 ponttal megyünk,és meg kell hogy legyen a 30.-ik bajnoki cím és a harmadik csillag! Hajrá FRADI!

  • Sok újat nem tudok hozzátenni az előttem szólokhoz, és ez így van jól , hiszen sokat látott értelmes vélemény írok vannak itt. Ez nem NSO… 😀
    De1-2 mondatot én is szeretnék hozzáfűzni.
    Megint jött egy rakat igazolás, lényegében csak külföldiek ,de ez van , viszont az bánt , hogy ez még magyar szinten sem jön ki szintkülönbség alapján.
    Álmom, szándékosan írtam ezt a szót, hogy majd mindenkit 2-3 góllal verjünk , és tán akkor lehet reménykedni a nemzetközi szereplésben.
    Mert itt már nincs olyan összetartó erő ,mint 25-35-45 évvel ezelőtt,amikor a tudás különbséget kompenzálta a szív és az egység.

    Hajrá Fradi

  • Azzal kezdem, hogy nem 1 pontot szereztünk, hanem 30 mp-cel a vége előtt vesztettünk 2 nagyon fontos pontot.
    Én nem vagyok eléget, sajnos Rebrov az!
    Fontos tudni a következőket:
    a) támadás a legjobb védekezés,
    b) miért hátra felé adogat a csapat -főleg Lovrencsics- a félpályáig felérünk utána a labda Dibusznál köt ki, előre rúgja általában idegenhez,
    c) Lovrencsics mit csinált a gól előtt, soha nem a saját kapum irányába rúgom a labdát főleg nem a vége előtti percben,
    d) egygólos előny az NB I.-ben is kevés, nemzetközi szinten meg pláne,
    e) az összeállítást nem kell felforgatni -- győztes lejövő csapaton NE VÁLTOZTASS! pl.: Kispest elleni.
    Köszönet a besegítő csapatoknak sajnos a lehetőséggel nem élünk!

    A bajnokságot azért a hibák kijavítása esetén megnyerjük!!!

    • Lovrencsics nem jobbhátvéd! A csapatkapitányi karszalag pedig zavaróan hat rá. Dibusz lábbal borzasztó, ezért érthetetlen, hogy állandóan neki adják hátra a labdát. Az embernek az az érzése, hogy égetni akarják. (Egy régi kapusunk mesélte, hogy a balhátvédünket úgy égette, hogy mindig a rossz lábához dobta a labdát.)

  • Voltak akik már Rebrov érkezésekor elkezdték temetni a focit, pontosabban a támadó focit. Én tegnapig hittem benne, hittem abba, hogy edző is meg tud újulni és nem csak egy játékrendszert ismer, ami sokak szerint a hőn áhított EL/BL csoportkörök alapja. Igen kapott gól nélkül lehozott stratégia lehetne egy lépcsőfok az előre lépésbe, de erre felkészülni csak emészthetetlen focival lehetne az NBI-ben. Mert itt még hírmondója sincs azoknak a csapatoknak és játékuknak, akik évek óta haza zavarnak bennünket az európai futball porondról, azokról nem is beszélve akiken még a szokásos első körös kiesésünk után át kéne verekednünk magunkat. Ráadásul így ebben a formában még ebben a langymeleg felkészülési és első két fordulós meccseinken sem sikerült előre lépnünk, mert csak attól nem kaptunk gólt, akivel nem rugatunk, vagy olyan bénák voltak, mint a Honvéd csatárai.

    Rebrov, ha nem tud megújulni egy emészthetetlen unalmas játékot erőltet ránk, ami abszolút nem a Fradi hagyományira emlékeztető stílus, ebben a formában nem passzol az edző és a csapat. Lehet felállni HAT védekező játékossal, úgy hogy a két szélső védőt át sem engedem a félpályán, de csak is egy nálunk sokkal jobb játékerőt képező csapat ellen, ahol az lehet a taktika, mint az áforosoknak, kihúzni kapott gól nélkül és majd csak rúgunk, vagy rugatnak velünk egyet. De nem itthon, mert ez sehova sem vezet, ezzel nem lehet a nemzetközi porondra felkészülni

    Nincs az edző aki Lanzának nem találna helyet a csapatában ezen a szinten és nem centerbe. Ilyen lehetősége, játékos állománya talán még Dollnak sem volt
    egyik évben sem, főleg nem a tavasz elején.

    Van egy régi bölcselet: Legjobb védekezés a támadás.

    Természetesen ez ma már mást jelent, mint amikor először elhangzott, de alapjába véve ma sem jent mást, mint úgy felépíteni a csapatot, hogy minál többen barátságban legyenek a labdával és minden esetben felvállalni az egy az egy elleni párharcokat.

    Na úgy látom Rebrovnál ők kockázati tényezők, ő sallangmentes katonákat szereti, gyalogokkal pedig nem lehet még a sakkban sem győzni állandóan, főleg ha a fociban a sakkal ellentétben akár két vezér is lehet.

  • Szándékosan nem írtam a múlt heti Kispest elleni meccs után,mert adtam Rebrovnak némi türelmet,mivel el lett mondva hogy a tavaszi Fradi lesz az ő csapata. Hát….
    Elégedett vagyok meg nem is. Úgy látom, hogy az igazolások ( legalábbis amennyit eddig láttunk belőle) jól sikerültek, értem ez alatt hogy legalábbis olyan szintű játékosok jöttek mint a bent lévők és biztosan jobbak a Koch, Georgievic, Rui Pedro , Finbogasson stb szintnél. Lesz alternatívája Rebrovnak az biztos. És itt érkezünk el oda ami nem tetszik. Ha már a Vidi volt olyan béna hogy 2 meccset is elbukik, mi a francért nem tudjuk lezárni a bajnokságot? Hogy esetleg tudnánk jobban koncentrálni a kupára? Begyakorolni figurákat tét nélkül? Beépíteni játékosokat,fiatalokat stb? Na nem . Nyeregetünk 1 góllal, vagy mint a makik ellen kiderült néha nem. Valljuk be őszintén, a Honvéd ellen is bennünk volt a kapott gól? Nem tetszik ez a taktika, lehet hogy megnyerjük a bajnokságot, de azt a Vidi bukdácsolásának köszönhetjük. Ez nemzetközi szinten kevés. És most nyilatkozhat akárki akármit, sajnos mi szurkolók már Doll idejében is megmondtuk. Jó lenne komolyan venni a kritikákat. Hajrá Fradi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 08.22.19:00 EL PLAY-OFF FK Suduva-FTC (TV:M4)
Következik: 08.25.18:00 Puskás-FTC (TV:M4)
Következik: 08.29.20:00 EL PLAY-OFF FTC-FK Suduva (TV:M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST