Feljegyzések a fotelból – Gyorsan felejtsük el!

Legszívesebben csupán egy mondatot szentelnék a Kisvárda elleni győzelmünkre. Vagy talán annyit sem, mert a megszerzett három ponton kívül csak frázisokat tudnék pufogtatni, annak meg nincs túl sok értelme. Ráadásul egy olyan góllal nyertünk, amit egy ideig biztosan mutogatni fognak, hiszen kimeríti a paródia összes fogalmát. Ezzel azonban el is tűnt a Paks elleni utolsó 3 perc “szerencsétlensége”, a sors valamiért úgy rendeltetett, hogy amit akkor elvett, most visszaadja. Pedig a kezdő sípszó előtt látva a Kisvárda összeállítását, mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy egy ilyen szerencsés góllal tudjuk csak behúzni a három pontot. Bódog Tamás eleve lemondott a pontszerzés lehetőségéről, hat olyan játékost állított csatasorba, akik eddig alig, vagy egyáltalán nem léptek pályára NB I-s meccsen. Úgy gondolta, a kiesés elleni küzdelemben nem a Fraditól kell pontot csenni, a sorsuk a következő fordulókban fog eldőlni, ezért sziesztára küldte szinte az egész eddigi kezdőjét. Rebrov mester is rotált Szihnyevics és Skvarka foglalta el Zubkov és Boli helyét, lehetőséget adva a két játékosnak, hogy bizonyítsák, “valamilyen” szinten tudják pótolni az alapjátékosokat. Hátul is volt két változás, de azok nem okoztak meglepetést, már többször álltunk fel a Lovre-Blazic-Botka-Civic négyessel. Nyugalmasan is indult a mérkőzés, járattuk a labdát jobbról balra, majd a változatosság kedvéért balról jobbra, hol Lovre, hol Civic próbálta meghúzni a széleket, de ezekről 10-15 perc után már kiderült, hogy teljesen reménytelen vállalkozások. Olyan szenvedés volt nézni, mint ahogy szenvedés írni is róla. Ha jól rémlik talán a negyvenedik perc tájékán találtuk el először a kaput, mely arra volt jó, hogy észrevettük, a várdai kapus is a pályán van.

Rebrov irányítása alatt is voltak gyengébb meccseink, de a “prímet” a tegnapi produkció viszi. Értem én a mester nyilatkozatát, tényleg sűrű a program, de nem lebecsülve egyetlen ellenfelet sem, de ezt a Kisvárdát hajnalban kikelve az ágyból, úgy, hogy még a reggeli kávét is elvonjuk a fiúktól, simán verni kellett volna több góllal. Helyette Minca kapus ügyetlensége kellett ahhoz, hogy megszerezzük a három pontot, mely 9 pont előny ide vagy oda, nagyon kellett. Bár közel a célfotó, de arra sem számíthatunk állandóan, hogy az “üldöző” Videoton sem gondolja komolyan, hogy behozhassa a hátrányát. Persze az is könnyen megtörténhet, hogy ma hazai pályán elhasalnak a lilák ellen és akkor már csak egy pont kell a hátralévő négy mérkőzésen.

Attól valamelyest megszépülne a tegnapi szenvedésünk, bár a kesernyés íz ott csücsülne a nyelvünk hegyén. Ami most egy kicsit el is vette az étvágyunkat, és tartok tőle, ha ilyen “formában” visszük végig az utolsó négy fordulót, évek múltával a harmincegyes szám könnyen a feledés homályába fog veszni. Mert bár a fő célt elértük, de nem lesz mire jó szívvel emlékezni.

Azt meg nagyon nem szabadna hagyni.

Van még négy forduló, négy “komolyabb” ellenféllel, és látva az előző mérkőzések széteső játékát, most úgy érzem, lesznek még gondjaink. Remélem tévedek és akkor a tegnapi teljesítményt is gyorsan el lehet majd feledni.

Amit nem lesz nehéz, mert Minca kapus Oscar-díjas alakításán kívül, mást úgy sem lehet felidézni.

7 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Gyorsan felejtsük el! bejegyzéshez

  • Most vettem először a bátorságot, hogy írjak pár sort, mert a Kisvárda elleni meccs mély nyomot hagyott a lelkemen. 75 éve csak zöld-fehérben látom a világot, de most majdnem ideg összeomlást kaptam. Többször átéltem már, hogy kikaptunk, mert jobb volt az ellenfél, de akkor is szerettük a mieinket. Most -- és már sokadszor -- nem a szerethető Fradi “játszott”. Vásároltunk közepes képességű játékosokat, akik Fradi szív nélkül, szuper közönség előtt élvezik a gyönyörű stadiont. Ez rendben is van. De mi van velünk, a hű Fradistákkal. A színházi előadás csak abban különbözik a foci meccstől, hogy az arénába nem kell öltönybe menni, de a fő cél mindkét esetben a közönség szórakoztatása. A színészek a rendező utasítása alapján játszanak, a fociban a vezető edző dolgozza ki a követendő taktikát, s ezt kell végrehajtani. A defenzív focit, mint taktikát nem a játékosok találták ki, mert ha így lenne, akkor egy ilyen határozott edző, mint most a mienk, már rég elzavarta volna a teljes védelmet. Persze a játékosok örülnek, mert kevesebbet kell futniuk, kevés a rontott átadás, nagy a labda birtoklási százalék. Ez nem méltó a Ferencvároshoz. Szomorú, hogy ezzel a játékkal is 10-12 ponttal nyerjük a bajnokságot. Rebrov pedig sértődötten nyilatkozik a TV-ben, ha megkérdezik: miért nem támadó szellemben játszanak? Válasz: ez nem a Barcelóna.
    Korom miatt ebben a járványos időszakban nem engednek be a hazai mérkőzésekre, de talán jobb is, mert ha infarktust kapok, legalább a család gyorsan tud intézkedni.
    Eltelt két nap, már alig várom az örömfocit játszó Frencvárost.

    • Tisztelt BP jàték on

      Köszönöm egy idôsebb korabeli “bàcsinak”, hogy a nézetét ilyen ôszintén és egyenesen megfogalmazta.

      A jelenlegi védôlàncos fociban a gyengébb csapat is megverheti (kontràk stb.) egy erôsebb csapatot, ha az a nyìlt késbe rohan és ott merészelne, ahol a jòzan ész diktàl.

      Ez a taktika meg a sajàt elképzeléseink fedése, takaràsa, hogy megcsaljuk az ellenfelet, akit tévtàmadàsokkal bolondìtunk és aztàn hàtàba döfünk, amikor az el van foglalva ezekkel a kamutàmadàsokkal, melyek a semmibôl indulnak és a semmibe is vésznek.

      Valòjàban azonban magunkat csapjuk be. Nem a “mi” jàtékunkat jàtszuk és nem a mi akaratunk érvényesül a pàlyàn, hanem az megy, amit az ellenfél megenged.

      Az alkalmazàsi képességet nevezik majd màr taktikànak és nem a szép tàmadàsok szövésének a mûvészetét.

      Ez a stilus a tehetséges emberekre valò ràerôltetett tehetetlenség. és a tehetetlen embereknek meg az a kibeszélés, hogy ôk tehetetségesek, mert ùgy jàtszankak, mint az elôbbiek.

      A tehetségesség és a tehetetlenség hatàrainak az összemosàsa.

      Azonban hûek maradnànak a szurkolòk, ha gyengébb csapatoktòl azért kapnànk ki, mert mi nem alkalmaznànk a védôlànc-technikàt ?

      Nem pàrtolnànak el azokhoz a csapatokhoz, akik eredményesebbek lennének (és nem ragaszkodnànak csökönyessen a “sajàt” stilusukhoz ?)

      Kihalòfélben lennének azok az emberek, akik még tudjàk mi az a “Fradi-szìv” ?

  • Sajnos nem könnyû egy 11 ember ellen védekezô csapat ellen gyôzni.

    Az “eredményfoci” meg eredmény olyan csapat ellen, amely csakis az eredményért jàtszik (“nem kikapni, minden àron).

    Talàn Ti jobban tudjàtok, de a jelenlegi fociban (melyet kisérletezésnek és mòdinak neveznék) csakis olyan focit jàtszhatunk, amelyet meg enged nekünk.

    Ezek a védôlàncok meg olyan ellentétesek minden szabadabb és merészebb felfogàssal szemben, mind a fegyenc làncai a szabadsàg szàrnyaival.

    Ezek a védôlàncok meg telehintik a pàlyàt, ùgy, hogy még a legtehetségesebb làb is belebicsaklik.

  • Sajnos megint a leghűségesebb, legkitartóbb, legáldozatkészebb szurkolói réteg torkán nyomták le ezt a nézhetetlen, nem is tudom én mit? Ott szenvedünk a tűző napon, és ezzel vagyunk megtisztelve. Mélyen megrendítő, hogy egy Fradi, ahol mindig is a szívvel-lélekkel való játéknak volt a legnagyobb becsülete, itt tart. Ha sikerül is ezzel a célfutballal a bajnoki cím, nem lehet felhőtlenül örülni neki.
    De most félre bú; megyek és megnézem az év legszórakoztatóbb bajnoki mérkőzését. Igen, most vasárnap este 9 óra van, és beülök a TV elé a Videoton -- Újpest meccsre, bú felejteni. Győz az Újpest? -- karnyújtásnyira a bajnoki címünk! Győz a Videoton? -- még közelebb a kieséshez az Újpest! Döntetlen? -- olyan, mintha kettős vereség lenne …

  • Rövid a szurkolói emlékezet! Csak a szépre emlékezünk. Én mondjuk emlékszem amikor Doll mesternél úgy fordultunk a hajrára, hogy pont előnyünk volt. Majd sorban hullattuk a pontokat és csak ezüst lett belőle. Azért tudomásul kell venni, ha ennyire defenzív csapat ellen játszunk és a az elején nem jön a gyors gól, akkor egyre nehezebb. A jó csapatok titka, hogy szar játékkal is behúzzák a meccseket.

  • Már többször is kifejtettem, mire gondolok. Az a gond, hogy Rebrov mindig csak a pillanatnyi dologra koncentrál, ami nem lenne baj, de az, hogy nincsen jövőképe, az igen. Jó ideje szertefoszlott a rendkívül erős kispad legendája, többeket elengedtünk (még ha kölcsönbe is, például Bőle Lukácsot), Szánthóék nem kerülnek kispadra sem, miközben Szignyevicsekkel, Skvarkákkal vagyunk tele. Ők szerintem nem Fradi szintű játékosok. Jórészt ugyanaz a 15 játszik, legfeljebb eltiltás, vagy sérülés esetén változik valami. Nincs a többiek tudatos beépítése, terhelése, az a célfutball, amit Rebrov játszat a csapattal, nézhetetlen, és csak most jönnek az erősebb ellenfelek! Félek, ez a játék nem lesz elég! Rebrov célfutballja elsősorban az elvárásoknak való megfelelésből adódik, mindig az éppen aktuális feladatot akarja minimálisan teljesíteni, és egyetlen lépéssel sem lát vagy gondolkozik előre, a jövő neki nem létezik. Félő, hogy ez előbb-utóbb kevés lesz, mert ha egy Kisvárda, vagy Paks ellen szenvedünk, akkor mi lesz egy rangosabb ellenfél ellen? (Akár már itthon is…) Remélem, nem lesz igazam!… Hajrá Fradi!

  • Már idejét sem tudom, hogy mikor írtam itt utoljára.
    Kedves szurkoló társaim remélem nem baj ha egy kis privát bevezetővel kezdem.
    Egy évtized után 2020-ban úgy döntöttem, hogy hazajövök, aminek a legjobban azért örültem , mert a Kisfiammal újra együtt lehetek és 5 év után találtam valakit akit érzelmileg és lelkileg is teljes mértékben megbízhatok. Yse -- Imre, és Lalolib elnézést ,de az Ő nevét hirtelen nem tudom idézni és mások is sokszor adtak nekem erőt a legnehezebb időkben. Szóval itthon vagyok majd 3 hónap után a vírus miatt már dolgozni sem tudok jelenleg , de az egészség és a szeretet mindennél fontosabb, tudom, hogy ezen is túl leszek / leszünk, nem panaszkodom, nem vár az a típus. És akkor térjünk vissza a ” focira” és a szeretett csapatunkra.
    Örülök, hogy címvédés minden bizonnyal sikerülni fog, de amióta Rebrov felfrissülést ígért a 2 hónapos szünet óta nem nagyon látok pozitív pillanatokat. És , hogy Ő is beleszürkült ebbe a kifogásokat kereső világba egyszerűen nem tudom felfogni. Ezek az elkényeztetett terhelést nem bíró labdarúgók akik ezért a semmiért hatalmas pénzeket kapnak ennyit tudnak nyújtani és ráadásul erőnléti edző figyelő meg ki tudja még ki vigyáz rájuk, és még Rebrov is adja a bolondot… Van egy rakat játékos és még egy Kisvárda ellen -- elnézést A várdai szurkolóktól -- a komplett b csapatnak is 2-3 góllal is kellett volna nyernie. De legalább ne keresne kifogásokat. Lehet, hogy én vagyok tudatlan, de ez a nyugati top ligában miért nem köszön vissza??? Biztos nézett néhány Csank Jani videót a youtube-on. Remélem ezt a Szignevics Skvarka srácot elzavarják ezt a többi padozó is tudja.
    Szóval újra itt hosszú idő után, jó volt újra írni, mégha nem is ilyen visszatérésről álmodtam.

    Hajrá Fradi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ