Feljegyzések a fotelból – Könnyed győzelem
11 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Könnyed győzelem bejegyzéshez
Hozzászólás a(z) lacimadár bejegyzéshez Kilépés a válaszból
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
04.20.17:00 TV:M4Sport
04.24.20:00 TV:M4Sport MK elődöntő
04.28.17:45 TV:M4Sport
05.05.18:30 TV:M4Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
FOTELSZURKOLÓ
Igaza van mindenkinek, aki az eredmények mellett a látványos játékot hiányolja, de ide el is kellett jutni! Az itt kommentelők többsége nem tini, tehát kéretik visszaemlékezni a közelmúltra, amikor gyalázatos módon kizártak az NB I-ből, még nagyobb gyalázatra csak 3 év múlva tudtunk visszakecmeregni (amikor már rajtunk kívül Keletről senki sem akart feljutni), emlékezzünk, amikor megjegyezhetetlen nevű trinidadi, jamaicai stb. “zsenikkel vergődtünk reménytelenül a középmezőny és a kiesés között, amikor egy MÁLTAI (!!!) csatár volt a legnagyobb sztárunk … szóval, ehhez képest most sírunk, hogy egy 800 m-es síkfutó versenyen 300 m után csak 150 m-rel vezetünk, de nem futunk elég szépen … 😛
Valóban langyos kis meccs volt. A diósgyőriek megtették azt a szívességet, hogy hamarosan megfogyatkoztak, így valójában csak az volt a kérdés, hogy mikor kapnak gólt. (Megjegyzem, ebben a naptári évben Bödéről két ember állítottak ki, mindkettőt ugyanazért: egyedül tört kapura és lerántották. Ez amúgy óriási hülyeség is a részükről, mert egyrészt ott a kapus, aki még menthet, másrészt pedig a vétkest kiállítják. Azt nem értettem, és értem most sem az ismétlés után, hogy Tamás miért csodálkozott a piros lapon.)
Viszont taktikai szempontból volt a meccsnek egy érdekessége, a második gól előtti szögletnél. Mindenki ott gyömöszölődött a tizenhatoson belül, kivéve Dilavert és Lamahot, akik úgy ácsorogtak kívül, mint akik véletlenül kerültek a pályára. Aztán Haraszti hátraküldte a labdát Dilavernek – gondolom, sokan szidták érte, – aki átpasszolta csoki-belgánknak, ő viszont minden további nélkül belőtte. Kész, pont.
Őszintén szólva nem értem, miért nem alkalmazzák ezt a megoldást többször. Utoljára emlékezetem szerint 15 éve, 2000 őszén történt, a Springer szobor előtti kapunál, hogy Lipcsei hátraküldte a labdát Vén Zolinak, aki minden további nélkül – emlékezetem szerint messzebbről, mint most Lamah – bevágta a hálóba.
Egyébként azért ne legyen nagyobb bajunk, mint hogy rossz játékkal győzünk. (Seszták is valami ilyet mondott, aki egyébként egyre jobb formába lendül). Szóval további hasonló jókat (illetve ennél jobbakat) kívánok.
Amúgy szerintem a 12 csapatos NB I memhogy jobb nem lett, de még sokkal rosszabb, mint a régi volt. Sok csapat egyszerűen feladja a focit, és remeg, nehogy gólt kapjon.
Elírtam a nevet. Persze Vén GÁBOR volt.
Két kérdés merül fel egybôl: mi a fontosabb, a cél vagy az oda vezető út. Mert megnyugvással dől hátra a zöld- fehér szívvel született szúrkoló Doll mesterrel együtt, miszerint ma sem tört meg az a folyamat, aminek több, mint egy éve részesei vagyunk. Hála Istennek. De erről szól- e igazán a foci? Csupán a pontok begyűjtéséről? Talán jó lenne egy kis küzdés, öröm. Szóval olyan jutalomjátékszerű érzet, hogy jutalom és öröm, hogy a Fradi mezt húzhatom a szívem főlé, és öröm a footballozás, és kihívás, és emberpróba. Mert levegőt tudok venni a konyhában is, és eléldegélhetek így. Mielőtt hibáztatnék bárkit is, előfurakszik a második kérdés, van- e akkor tudatossága a mai embernek, hogy föltalálja a tűzet, ha nincs rá szükség. Hogy küzdjön, ha nincs rá szükség. Mert a mai magyar NBI nem küzdést fejlesztő, embertpróbáló közeg. Hiába mond bármit is a riporter, ez a mezőny fényévekre van attól a footballvehemenciától, ami jó érzéssel töltene el. A lustácska játék -- azt gondolom -- az egész footballtársadalom hibája. Szerencsére Doll agilisabb személyiség ennél és látszik, hogy a csapatát nem ehhez a mezőnyhöz igazítja. Nem véletlen a 15 pontnyi különbség. Persze az is igaz, hogy Doll mesternék még van igazítani valója. Hála Istennek teszi is ezt.
Kedves Róbert!
A tegnapi meccset szerkesztőtársammal, skype-n keresztül néztük. Kb. a második félidő közepén, miközben békésen kortyolgattuk a söreinket, pont azokról a gondolatokról beszélgettünk, amit felvetettél. Bennünk is kettősség játszódott le, örültünk a biztos győzelemnek, mégis valami nagyon hiányzott.
Nagyon nehéz erről egy ilyen győzelmi sorozatot után beszélni, de tény, hogy a mai NB1 mezőnye nagyon gyenge, melyből a Fradi magasan kitűnik, de sajnos ez nem nagyon fogja elővinni a magyar labdarúgást.
A tegnapi elég magas nézőszám is azt bizonyítja, hogy a szurkolókat sem érdekli már más csapat, csak a Fradi. Ez persze tradíció, de azt is jelenti, hogy ha valaki focira emlékeztető dolgokat akar látni, akkor annak Fradi meccsre kell járnia.
Ezért lenne jó, ha a csapat a tegnapinál jobban ki tudná szolgálni a közönséget. Mert szerintem itt már nem csak a győzelemről és a kötelező 3 pont megszerzéséről van szó.
Kedves Lalolib!
Emlékezz rá, amikor először erőltettem a témát: a sok gól, a látványos játék és a közönségszórakoztató foci hiányát! Többen azt mondták, hogy örüljünk, mert ilyen fölényünk régen volt már, meg, hogy ez legyen a legnagyobb bajunk, stb.
De már egy ideje Te is és mások is feszegetik, hogy ez így meggyőző és örömteli, de unalmas… Nem beszélve arról, hogy lehetetlen a nemzetközi mezőny irányába mutató fejlődést elérni ezzel a stabil, de közepes vehemenciájú játékkal. Ez az én bajom is.
Persze jobb ezen egy-egy újabb győzelem és több, mint egy évnyi veretlenség közepette morfondírozni:)) Bízom Thomas Dollban , a stábban és a fiúkban, mert van bennük ambíció!
A Vasas ellen majd meg lesz a látványos játék és a sok gól is! Ebben bízom! Hajrá Fradi!!
Tipikusan a félig tele, félig üres pohár esete. Ha onnan nézzük, amit Imre bátyánk fogalmazott meg, mi szerint mindig teljesítünk egy szintet és mindig hozzuk a megfelelő eredményt(ehhez társul 13 meccsnyi veretlenség és 15 pontos előny, plusz egy-egy jobb egyéni alakítás) akkor rég lehettünk ilyen elégedettek. Haladunk a 29. felé, égen-földön nem látni hazai riválist, mi kell még?
Ha viszont a már Lalolib által is hiányolt kitömést nézem, az sem lenne rossz azért egyszer… A játék pedig elég esetleges, néha lassú és körülményes, a BL-ben pedig ez kevés lenne.
Ezért gondolom, hogy Dollék is erre fogják építeni előbb-utóbb a motivációs fókuszt: a nemzetközi középmezőny szintjéhez.
Ma annak örültem, hogy simán hoztuk a meccset utolsó legyőzőnk otthonában, Sestákban tényleg egyre több örömünk lehet, Ramirez újra remek gólpasszt adott(az ütés nekem sem tetszett…) Lamah újra szép találatot jegyez, Böde kiállíttatta a védőjét, Dibusz pedig érintetlen hálójával hallgattatta el a borsodiakat! Ez sem kevés!
A legfontosabb dolog -- a bajnoki cím mellett és azt követőn -- a nemzetközi kupában történő indulás 2016-ban! Ezért mindent meg kell tenni! Bízom a Fradi vezetésében, Doll mesterben! Ismét szükséges egy nagyon jó téli felkészülés és meghatározott posztokra nagyon jó, minőségi igazolások KELLENEK! Ha megint nem lesz 2016-ban nemzetközi kupaszereplés, az nem csak a Fradinak lesz tragikus, hanem az egész magyar foci leértékelődik, vele együtt a Fradi bajnoki fölénye sem fog sokat érni… De bízom a Fradiban, a csapatban, és mindenekelőtt a szakmai vezetésben, hogy 2016-ban már nemzetközi kupameccseken, teher alatt fog nőni a zöld-fehér pálma!! Hajrá Fradi!!!
Hoztuk, amit kellett. Tegyük a szívünkre a kezünket: másképp is lehetett volna, ha Ramirezt kiállítják az ostoba ütéséért -- láttunk már ilyenért ilyet. Az ilyesmiről sürgősen le kell szokni. Más kérdés, hogy lehet, akkor pörgősebbre vesszük, mert esetleg arra is kényszerülünk.
Igazad van, Ramirez butaságot csinált, de Kitl és Lipták is megúszta. Ha az előbbi Gera elleni belépője után sárgát kap, akkor az 55. percben mehet zuhanyozni. Lipták bunkóságát (szebb jelzőt nem találtam) csak az összefoglalóban vettem észre. Nézzétek meg a 61 .percet: a földön fekvő játékosunkba rúg bele!!!
Lamah meg külön dicséretet érdemel, főleg a második félidőben focizott remekül. No meg az elsőben ő jegyezte azt a passzt, ami után következett Dani lerántása és a kiállítás.