Feljegyzések a fotelból – Könnyed vasárnapi ujjgyakorlat

Harminckettő. Azt hittem néhány nappal tovább fog tartani az örömködés, de úgy látszik, a megszokás tényleg nagy úr tud lenni a konyhában. Pedig a triplázás nem egy hétköznapi elfoglaltság, legyen bármilyen dicsőséges is labdarúgásunk múltja, ez eddig csak egyszer sikerült, annak is közel száz éve. De visszagondolva az elmúlt három évre, valójában mindhárom bajnoki címünk tükör sima és könnyed volt. És persze profi, nagyon profi. Valójában komolynak nevezhető vetélytárs még akkor sem akadt, ha volt rá önként jelentkező, aki évente tett hitet arra, hogy majd jövőre igenis megszorongatják a Fradit. Melyre rátett egy lapáttal a média is, tegnap délután a mérkőzés kommentátora is elejtett egy szösszenetet, miszerint ha az idei szezont nézzük, akkor a Fradi kicsivel jobb volt mint a Fehérvár. Tényleg egy kicsivel, jelenleg 22 ponttal és egy BL csoportkörrel. Az persze tény, hogy a kicsi fogalmát is többféleképpen lehet értelmezni, hiszen egy bébi elefánt egy ideig elfér anyja gondoskodó hasa alatt, de ha egy egérke találkozik vele, az éppenséggel nem nevezné kicsikémnek. Valami hasonló történt tegnap délután is, a szavakban mindig nagyon lelkes fehérvári alakulat a tervezés szintjén megpróbált belepiszkálni az ünnepi hangulatba, de a kísérlet elég balul sült el. Pedig még sorfalat is álltak a bevonuláskor (nekem elég bizarr és hiteltelen), hátha ezzel szereznek egy kis szimpátiát, hátra a “nemesnek” látszó cselekedet után a bajnokcsapat megkönyörül rajtuk és lehetőségük lesz a pályán is bizonyítani azt, amit a szavak szintjén oly sűrűn emlegetni szoktak. Hát, ez biza nem jött össze. Pedig Rebrov mester meg is kavarta a kezdőt, hiszen a lilák elleni kezdőből csak négyen maradtak. Mielőtt bárki is rosszra gondol, a mester nem a hegycsúcsról nézett le a völgybe, hanem csak gyakorolt egy játékrendszert, amit már alkalmaztunk egy-két BL csoportmeccsen, de az ősszel volt, azóta változások is történtek a hátsó alakzatba, így az újakat is meg kellett nézni, vajon az ebben a rendszerben hogyan állják a “sarat”.

Erre meg a Fehérvár megfelelőnek látszott. Már előre közölték, hogy itt bizony bajnokverés lesz és még akkor sem fognak kétségbeesni, ha a Fradi lövi az első gólt, mert a csapatuk olyan elszánt és kemény (azért nem egy Rolling Stone), hogy biztosan fordítani fognak. Hogy mi lett a vége Rebrov mester élesben kivitelezett gyakorlatának? Finoman fogalmazva egy könnyed ujjgyakorlat, ahol szándékosan átadtuk a területet a hazaiaknak de úgy, hogy közben egyetlen pillanatig sem volt kérdés, hogy kinél van a tudás és a győzelem. Utólag visszagondolva, ez talán még megalázóbb volt annál, ha mondjuk nyerünk négy-öt góllal. Volt talán 10 perc a szépítő góljuk után amikor egy kicsit melegebb lett a pite, mely szinte semmit sem változtatott az összképen, legfeljebb a hazaiak bebeszélhetik maguknak, hogy “legalább” egy pontot megérdemeltek volna.

Tőlem bele is írhatják a “hogyan tudjuk megelőzni a Ferencvárost” című mára már háromkötetesre duzzadó reménykönyvükbe, de a tényeken semmit sem fog változtatni. Jelen pillanatban oly messze vannak tőlünk, mint Makó lovag Jeruzsálemtől, aki minden áron el akart jutni a keresztesek seregébe, de út közben egy kissé felöntött a garatra, majd mély álmából felébredve azt hitte, hogy már a Szentföldön van, pedig csak egy hajón volt, mely nem is Jeruzsálem felé tartott. Szabics Imi csapata is így járt, ők nem italt, hanem hangzatos szavakat öntöttek a garatra, de megígérték, jövőre már nem fognak eltévedni.

Ami meg Rebrov mester húzását illeti, megint bejött. Pedig amikor megláttam a kezdőt annak ellenére, hogy a talaj lazítására számítottam (főleg a két napos “tűzszünet” kihirdetése után), de meglepett az ötvédős kezdő, benne Wingoval és Mmaeevel, a két “új” fiúval, akik a Botka-Dvali-Heister hármassal 80 percig megoldhatatlan feladatot jelentett a fehérvári támadók számára. Az öt védő előtt Somalia és Laidouni szedegette össze a labdákat, elől meg főleg Zubkov megindulásai jelentettek állandó veszélyt. Azzal, hogy védekezéskor a két szélsőhátvéddel teljesen lezártuk Dárdai és Petrjak elől a területet arra kényszerítettük a hazaiakat, hogy középen próbálkozzanak, azt meg a három belső védő kristálytisztán megoldotta, kiemelve Mmaee-t, aki talán a legjobb meccsét hozta…de ez most nem teljesen igaz, mert a Dózsa ellen is ezt írtam. A teljes hátsó zárlat meg azt eredményezte, hogy a Fehérvár számára egyetlen lehetőség maradt: átlövéssel próbálkozni. Amit lelkesen meg is tettek, bár annak eredményességét még az elvakult hazai drukkerek (ha vannak ilyenek) sem méltatnák.

Az első gólunkat én sem méltatnám, amikor Zubkov letámadta a hazai kapust (amiért dicséret jár!), majd a hazai hálóőr lányos zavarában odapöccentette a lasztit csatárunk elé akinek csak be kellett belsőzni, olyan hangosan felnevettem, hogy szerkesztőtársamnak okoztam egy kis fülcsengést (Covid-szokás szerint skype). A második gólhoz már taps járt, ahogy a saját térfelünkön labdát szereztünk, ahogy Isael megindult két hazai játékos között és ahogy indította Zubkovot és aki ahogy átlöbbölte a lasztit a kifutó Kovács fölött, az mestermunka volt. Az valójában le is zárta az addig is zárt meccset, Rebrov mester cserélt is párat (talán négyet), tovább gyarapítva a gyakorlat tanulságainak listáját. Az ország “nikójának” szépítő találata után egy kicsi zavar támadt ugyan, és igazságtalanok lennénk ha nem írnám le, a végén még az egyenlítésre is volt esélyük, de valójában az sem változtatott volna semmit az összképen.

Jelenleg a Fehérvár elég messze van a Fraditól, bár a fejlődésük töretlen, 2019-ben és 2020-ban “csak” 13 pont volt a két csapat között, most meg két fordulóval a vége előtt már 22. Ehhez jön még, hogy 2019-ben 61, 2020-ban 63 pontot hoztak össze, most meg ötvenet, melyből lehet még 56, de ezek a számok inkább lejtmenetet mutatnak, mint fejlődést. De ez legyen az ő gondjuk, de nekünk szurkolóknak is kell egy kis örömködés, ha már nem ünnepelhettünk a csapattal.

Van még két forduló, van még két ujjgyakorlat. Rebrov mester vakargathatja nagyon okos “buksiját”, hogy vajon milyen taktikai variációkat találjon ki a Mezőkövesd és a Honvéd ellen.

Valami hasznos dologgal mégis csak el kell ütni a hátralévő 180 percet.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  • Azt valószínűnek tartottam, hogy Rebrov kísérletezni fog a hátralévő meccseken, így nem is nagyon csodálkoztam az összeállításon. Némi gondolkodás után rájöttem, hogy ez a felállás, olyan mint a kerítőháló ‒ a népi halászathoz nem értők számára elmondom, hogy ez egy mozgó csapda, melynek két szára messze előrenyúlik, és mivel a halak nem tudnak hátrafelé úszni, bennrekednek. A benzinkutasok ugyan tudnak hátrafelé futni, de az csak azt eredményezte, hogy messze a kapunktól passzolgattak, amit mi békésen hagytunk. De ezzel nem okoztak nekünk problémát, az átlövéseik zöme pedig inkább légvédelmi tűzhöz hasonlított. Mire kapcsoltak, hogy ez így nem jó semmire, már késő volt, csal a szépítésre futotta. (Szabics figyelmét fel kéne hívni, hogy a labdarúgó mérkőzések időtartama hivatalosan 90 perc…) Egyébként Imike javára szóljon, hogy a korábbihoz képest sokkal kevésbé voltak durvák. De hogy ez tekintve segítőit, a Juhász-Torghelle párost, így marad-e, abban nem vagyok biztos.
    Ami a védelmünket illeti, a közvetítésben is elhangzott, hogy bármilyen összetételben is játszik, hibátlan.
    De szerintem az igazi nagyot Zubkov játszotta. Az első gólt annak észrevétele eredményezte, hogy észrevette: Kovács ‒ szemben az általános kapusszokással ‒ szereti előbb megtolni a labdát, hogy jobban „lábhoz álljon”, ezért Zubi a hazaadás pillanatában már vágtában elindult, és éppen a legjobb pillanatban ért oda. A második gól előtt pedig éppen úgy tolta meg a labdát, hogy a kapust kifutásra biztassa. Azt hitte szegény feje, hogy eléri, ám helyette elegánsan átemelte fölötte a labdát Zubi…
    Azt hiszem, ez a vereség demoralizálóbb volt, mint egy sima négyes lett volna.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső