“Gerelyem zúg, röppen a diszkosz”
József Attila 1905. április 11-én Budapesten — a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatti ház egyik földszintes, udvari, szoba-konyhás lakásában — született. A lakás ma emlékmúzeum, több mint tíz esztendeje pedig a XX. századi líra világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb alakjának születésnapján ünnepeljük a költészet napját. Időszerű és ideillő, hogy a jeles ünnepre József Attilának a bizonyára kevesek által ismert versével emlékezzünk és emlékeztessünk.
József Attila 1930 körül írta versét „kis Takiról”, aki akkor már a Ferencváros csapatában játszott. A költő egyébként a „város peremének” számító munkáskerületben élte le egész gyermekkorát, és amint a „Magyar Irodalmi Lexikon”-ban olvashatjuk: ez a világ határozta meg döntő mértékben költészetét is.
Nővére, József Jolán öccsének életrajzában (József Attila élete) azt is megírta, hogy: Attila szabályos ferencvárosi srác volt, akinek a zsebe állandóan tömve volt ismeretlen eredetű golyókkal, szögekkel, rongylabdával és a srácság minden egyéb haszontalan kellékével.
József Jolán igen jól ismerte Attila gyermekkorát, nemkülönben későbbi élete sok eseményét.
Ezekről 1947 áprilisában a vele együtt tett szabadszállási út alkalmával beszélgettünk. Itt említjük meg, hogy a „Mama”, Pőcze Borbála szabadszállási parasztcsaládból származott.
József Jolán a többi között elbeszélte, hogy öccse gyakran futballozott a Vásártéren. Arról is említést tett, hogy: Attila sokat sakkozott. Ez az idézet versből is kitűnik.
József Attila 1985-ben töltené be a 80. életévét. Felvetődhet az a gondolat, hogy nem volna-e célszerű az ifjúság körében „József Attila országos sakkversenyt” meghirdetni. Egy ilyen versenysorozat jól szolgálná a sport és az irodalom kapcsolatának ápolását.
Dr. Keresztényi József
(Népsport, 1984. április 6.)
Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Gyönyörű … bár ez sportoldal, ne felejtsük el, hogy a világirodalom egyik legnagyobbja (Dante, Shakespeare, Goethe, Arany, József Attila ….) is “franzstadti” volt … lehet, hogy nem volt “drukker”, de a lelkét megérintette a “Fradizmus”, amint ebből a versből is kitűnik … majd, ha olvasok Byron vagy Shelley verseket az Arsenalról vagy a MU-ról 🙂 jó, tudom, időbeli eltérések … de akkor is … az általam ismert nagyon csekély szeletében a “világirodalomnak” talán egyedül Cortazar említi többször a futballt és az argentinok kedvenc csapatait …. ilyen szinten, mint a magyar költészetben, ez számomra ismeretlen máshol … Ifjú bölcsészek, itt egy ragyogó téma! A sport (a futball, a Ferencváros) a világirodalomban!!! Kiváló diplomamunka lehetne! Azt hiszem, az “öreg” Karinthy (Frigyes) is tett 1-2 említést a Naprendszer legnagyobb klubjáról … Fia, Cini, “ezeréves” Fradista volt, rengeteget írt a Fradiról …