Gyász: elhunyt a Vasas ötszörös bajnoka, aki bent tartotta a Fradit
Nyolcvannégy éves korában elhunyt Sárosi László, 46-szoros magyar válogatott labdarúgó, a Vasas ötszörös magyar bajnok játékosa. Erről a család barátja, Nyári József értesítette a Nemzeti Sportot.
Az utóbb időben Németországban élő Sárosi egészsége az utolsó időszakban rohamosan romlott, szombat kora délután távozott közülünk. Temetéséről később gondoskodnak.
Sárosi ifjú éveiben a Törekvésben szerepelt, innen lett ifjúsági válogatott. 1949 és 1966 között 316 NB I-es mérkőzésen lépett pályára a Vasasban, amellyel ötször is bajnoki címet ünnepelhetett, 1958-ban pedig a BEK elődöntőjébe jutott. A válogatottban 1956 és 1965 között 46-szor játszott, kétszer szerepelt világbajnokságon (1958, 1962). 1962-ben ötödik helyezést ért el a csapattal. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmes lett.
Edzőként irányította többek között a Debrecent, a Haladást, a Volánt és az MTK-VM-et is. Emlékezetes, hogy az általában komolyabb célokért küzdő Ferencváros 1985-ben a kiesés elkerüléséért harcolt, amikor Sárosit kinevezték vezetőedzőnek. A szakember bent tartotta a rekordbajnokot, amelynél ezért azóta is szívesen emlékeznek rá.
Sárosinak – aki nem rokona a méltán híres Sárosi fivéreknek – talán legnagyobb edzői sikere az 1974-es utánpótlás Eb volt, amelyen kapitányként aranyérmet szerzett a magyar válogatottal.
SÁROSI LÁSZLÓ – NÉVJEGY
Született: 1932. 02. 27., Budapest
Elhunyt: 2016. 04. 02.
Posztja: balszélső, majd balhátvéd
NB I-ben mérkőzés/gól: 316/25
Válogatottság/gól: 46/0
Klubjai játékosként: Törekvés (1946–49), Vasas (1949–66)
Legnagyobb sikerei: 5x magyar bajnok (1957, 1961, 1962, 1965, 1966), 1x Magyar Kupa-győztes (1955), 3x Közép-Európa-kupa-győztes (1956, 1957, 1962), BEK-elődöntős (1958), Eb-bronzérmes (1964), vb-negyeddöntős (1962)
Csapatai edzőként: Debrecen (1968), Fősped Szállítók (1969–71), ifjúsági és utánpótlás szövetségi kapitány (1971–74), Haladás (1974–79), Volán (1979–81), MTK-VM (1981–83), Vácszentlászló (1984-85), Ferencváros (1985), al-Naszr (kuvaiti, 1985–86), Szeged (1986–87), Volán (1987–88), Haladás (1990–91), BKV Előre (1993–95)
Legnagyobb sikerei: utánpótlás Eb 1. hely (1974), NB I 5. hely (Haladás, 1976–77); bajnoki cím a másodosztályban: MTK-VM (1982), Szeged (1986), Volán (1987), Haladás (1991)
A Nemzeti Sport munkatársa, Budai Miklós 2004-es írásával emlékezünk Sárosi Lászlóra.
(nso.hu)
7 hozzászólás a(z) Gyász: elhunyt a Vasas ötszörös bajnoka, aki bent tartotta a Fradit bejegyzéshez
Hozzászólás a(z) YSE bejegyzéshez Kilépés a válaszból
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
http://www.mlsz.hu/blog/2016/04/02/elhunyt-sarosi-laszlo/
Heten maradtak, akik együtt játszottak Puskásékkal a válogatottban:
Faragó és Fazekas kapusok, Berendi és Kovács III. fedezetek, Raduly, Tóth II. és Fenyvesi csatárok.
Rákóczi László még, ő egyszer volt válogatott, 1950-bnn, a Honvédból. Februárban volt 90 éves. Szerintem Rudas Feri bácsi idei elvesztésével ő a válogatottak korelnöke.
Sárosi Lászlót pedig Isten nyugosztalja, megköszönve azt a tűzoltást, amivel Vasas-legenda létére örökre beírta magát fradista szíveinkbe.
Ami számomra érdekes és főleg tanulságos, hogy azokban az években mindenki tudta, hogy Kádár elvtárs kedvenc csapata volt a Vasas. Még sem haragudtunk rájuk, mégsem szitkozódott senki, amikor 1985 tavaszán, piros-kék legendaként leült a Fradi kispadjára, hogy megmentsen minket attól a szégyentől, ami 2006-ban bekövetkezett, igaz nem a pályán, hanem az íróasztal sötét árnyékában hozott döntés következtében. Amiben a pletykák (?) szerint egy másik Vasas ikonnak is benne volt a keze. Két korszak, két totál ellentétes világ.
Nyugodjon békében Laci bácsi, mi Fradisták örök hálával emlékezünk.
Lehet, hogy én vagyok egy idealista hülyegyerek, de én hiszek az öreg minden hájjal megkentek betyárbecsületében és hogy ilyenje a Szőke Sziklának is van, aki nem csak klubjának, hanem a magyar labdarúgásnak is legendája, és ha még ki is mondta, hogy ilyet ő ha tudna, se tenne meg -- tekintettel barátjára, a mi Császárunkra is -, akkor én azt elhiszem neki. Tehát hogy nem a Vasasról szólt a történet, a mi ürügyünkkel, hanem kifejezetten rólunk, azaz ami történt, ellenünk irányult, ha nem is direkt politikai megrendelésre, de kimondatlanul is annak megfelelve, egyfajta kényszerből. Mert ne feledjük, 2006-ban jártunk, amikor nagyjából minden megtörtént lájtos verzióban, amiről azt hittük, hogy ilyen csak az ötvenes évek első felében volt.
Én is hallottam olyan pletykákat -- és máshol olvastam is -- hogy “igen magas (állami) helyről” jelezték az óhajukat ez ügyben a szövetségnél.
Viszont ez az az információ, amelyet -- némileg a diplomácia nyelvét használva -- “sem megerősíteni sem megcáfolni” nem fognak.
Mindenesetre Helmeczy doki ebben a történetben is benne volt két hosszúlépés között, pont, mint amikor haveri kutyákkal kellett volna kábítószert felfedeztetni az akkori -- és épp a szabolcsi kiskirály-pénzügyminiszter ügyeinek nyilvánosságra hozatalán dolgozó -- hírtévések kocsijában.
Kicsi a világ, ahogy szokás mondani, no.