Hírfolyam

Ma ünnepli 63. születésnapját a Ferencvárosi labdarúgás legendás játékosa, edzője, NYILASI TIBOR. Játékosként, amíg eljutott a Ferencváros első csapatáig, neki is végig kellett járni az utat: grundok, Víziváros, Medve utcai iskola, majd a jó szemű apuka jóvoltából, az Úttörőstadion következett, ahol az első edzésen tizenhetet dekázott és máris maradhatott. A Ferencvároshoz 1970-ben került, Kertész Jánosnak, az akkori ifi csapat edzőjének a jóvoltából, aki rendszeresen látogatta az Úttörőstadion csapatának az edzéseit, mérkőzéseit. Tehetségére nagyon hamar felfigyeltek, hiszen Sebes Guszti bácsi egy tévényilatkozatban a 70-es elején meg is említette a nevét, mint egy olyan tehetségét, akiről még biztos, hogy hallani fogunk a jövőben...
Játékosként 383 mérkőzés és 220 gól, edzőként 254 mérkőzés. Közel 20 évet töltött el a Fradiban, összesen nyert 3 bajnoki címet és hatszor volt magyar kupagyőztes. Játéka, egyénisége nemzedékek számára egyet jelentett a Fradizmussal.
Boldog születésnapot Nyíl!
Bővebben játékosi és edzői pályafutásáról:
http://www.tempofradi.hu/nyilasi-tibor-40
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Tempó Fradi megosztotta Egy futballfüggő naplójából bejegyzését. ... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Labdarúgásunk története átélt két világháborút, nyilas és kommunista diktatúrát, rendszerváltást. Ezek közül ma arra az időre emlékezünk, mely sokáig a létünket veszélyeztette. 1950-től elvették a nevünket, színünket, címerünket, először ÉDOSZ majd Kinizsi lettünk. Amit elvettek, azt az 1956-s forradalom és szabadságharc adta vissza. 1956 telén már Ferencváros néven szerepeltünk a jugoszláv túrán, de Magyarországon 1957. január 13-án, egy felkészülési mérkőzésen feszült újra a játékosokon a csikós zöld-fehér mez. ... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

1968. január 9. - Labdarúgásunk történetének egyik legendás győzelme:
“Akkor csattant fel először a taps a stadionban, amikor Varga Zoltán mesteri módon hátrasarkalta a labdát és Katona fölé lőtte. Másodszor pedig a mérkőzés befejezésekor, amikor önfeledten, boldogan levonult a pályáról a ferencvárosi tizenegy…Ezen a hideg, januári estén emlékezetes, nagy futballcsatát nyert meg a Ferencváros. Olyan ellenfelet győzött le oroszlánbarlangbájában, amelyik az angol bajnokság egyik várományosa, és sok nagy nemzetközi sikerrel is büszkélkedik. Az volt az ember érzése, hogy az egykori híres ferencvárosi szív támadt fel a játékosokban, máskülönben nem tudták volna leküzdeni a sok hátrányt. – Jó játék volt, a Ferencváros megérdemelte a győzelmet. – Ennyit mondott lakonikus rövidséggel a Liverpool edzője. Lakat Károly így értékelt a győzelmet: – Nagyképűség volna tőlem, ha azt mondanám, hogy számítottunk a győzelemre…Tudtam, hogy csak akkor van halvány reményünk, ha lelkileg is megfelelő módon tudom készíteni a fiúkat. Úgy látszik, ez sikerült, hiszen csak ilyen önfeláldozó, lelkes, odaadó játék tette lehetővé ezt a szép eredményt. Minden tekintetben, de főleg taktikai fegyelemből jelesre vizsgáztak játékosaink, mindenki nagyon igyekezett. Páncsics és Novák egészen kiválóan játszott...Az angol lapok “Szomorú búcsú” címmel kommentálták a mérkőzést. Megállapították, hogy erőnlétben, taktikai téren felülmúlták a Liverpool-t, a zöld-fehér játékosok tökéletes urai voltak a labdának, és a síkos, hóval borított talajon is biztosan mozogtak. Magyar rapszódiát láthattak és egy gólt, mely elcsendesítette az Armfield stadion közönségét.”
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

"A remény mosolyogva lépi át az új év küszöbét, miközben azt suttogja: ez az év boldogabb lesz". ... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Áldott és boldog karácsonyt!
"In puncto Franzstadt, muszáj nagy dicséretet leadni. Éveken át tartott, míg a vezetés és a csapat megszerezte. Sok rázkódás érte, kint-bent ellenségek ölték és gyöngítették; de az a nagyra hivatott egylet vaskézzel kormányozva, túlélt minden apró vagy nagy bajt, s ma, amikor ezt a hatalmas utat megteszi, — mindenek érzése vele van. És így esik, hogy télvíz idején; amikor máskülönben pihennek a football népei, — most ezrek várják az egyes újságházak előtt a híreket; sport-utcai harc fejlődik és a főváros közönsége egy új utcai képpel lesz gazdagabb. Olyan ez, mint mikor falun először robog keresztül az autó. A falu népe kicsődül, lélegzet vesztve bámulja a nagy csodát. Aztán lassanként hozzászokik. Beleilleszkedik az új kép az életébe és megy tovább az utain. Most még nézi az utca népe a nagy csodát, ahogy sok ezernyi sportember szereti a Ferencvárost és várja annak híreit." (1911)
Mindörökké Ferencváros!
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Ma ünnepli 68. születésnapját BRANIKOVITS LÁSZÓ, akit ifi korában "Flóri-hasonmásnak" neveztek, és aki pályafutása során sikerrel tört ki ebből a skatulyából és eredményes pályafutással tette le a védjegyét.
"– Nagyon szépen indult a pályafutásom. Az első meccsemet a nagycsapatnál sohasem felejtem el. Kairóban dobott a mélyvízbe Lakat Karcsi bácsi, még nem voltam tizennyolc éves sem. Varga Zoli és Albert Flóri mellett játszani egy zöldfülű kissrácnak, az körülbelül olyan csodának számított, mintha egy vitorlázórepülőt váratlanul űrhajósként lőnek ki. Ezután jöttek a sikerek. A Fradival három bajnokságot nyertem, hittel mondom, hogy 1967/68-ban a miénk volt toronymagasan a legjobb hazai csapat. Annál az 1967-es Ferencvárosnál azóta sem láttam magyar pályán, de külföldön is csak ritkán, jobb klubcsapatot. Egy liverpooli kupamérkőzés után – ahol a győztes gólt én szereztem – úgy tűnt, nem is lesz soha problémám és pályafutásom a Fradiban fejezem be."
326 alkalommal lépett a pályára zöld-fehérben és 146 gólt szerzett. Háromszor volt magyar bajnok és háromszor magyar kupagyőztes. 1981-től az FTC örökös bajnoka.
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

1968. december 15.: Ferencváros 21. bajnoki címe!
“Forró, ütemes taps csattant fel Győrött a nézőtéren, amikor a Ferencváros győzelmével véget ért az év utolsó bajnoki mérkőzése. Azok is ünnepelték a bajnokcsapatot, akik számára közömbös volt, hogy melyik együttes lesz 1968 bajnoka. Szeretettel köszöntötték a vendégeket az ETO hívei is, akik pedig szívesebben láttak volna győri győzelmet. A Ferencváros megvédte bajnokságát! Nagy bravúr, elismerésre méltó tett. A zöld-fehér együttes sok nehézséget küzdött le, amíg eljutott az aranyéremig. Lakat dr. év közben néha bizony kesergett: a csapat nem egyszer mérsékelten játszott, előfordult széthúzás is. Egy időben, főleg tavasszal, úgy festett, hogy a Ferencváros az Újpesti Dózsa és a Vasas mögé szorul. De az Üllői úton nem adták fel a harcot, egy pillanatra sem. A bajnokság szünetében nagy volt az elhatározás, a fogadkozás, amely végül is nagy akaratot, küzdőképességet, szorgalmat szült, s minden tervszerű szakmamunkával párosult. És, hogy a bajnokcsapat hajrája száz százalékos volt, abban az olimpia utáni összefogás, megértés játszott döntő szerepet. Ekkor a szó igaz értelmében egységbe kovácsolódott a csapat. Mindenki egyért, egy mindenkiért – ez volt a jelszó! Ennek a szellemében őrizte meg a Ferencváros április 7-e óta tartó veretlenségét! A válogatott Albert, Novák, Rákosi, Páncsics, Szűcs, Fenyvesi dr. tapasztaltsága párosult az olimpia válogatott Juhász harcosságával, Branikovits tehetségével, Havasi keménységével. Úgy nyert bajnokságot a gárda, hogy közben Mezei, Meggyesi, Bálint, Horváth Á., Kapitány és Végh személyében újoncot is avatott. S, hogy az aranyérem a Ferencvárosé lett, abban nagy érdemeket szerzett a klub egykori válogatott fedezete, Lakat Károly dr. mesteredző. Csupaszív ember, sokoldalú pedagógus, alapos ismerője szakmájának. Lakat feljutott eddigi pályafutásának legmagasabb csúcsára: edzője volt annak a nemzeti tizenegynek, amely Tokió után Mexicóban is megvédte az aranyérmet, s annak a Ferencvárosnak, amelytől 1967 után, 1968-ban sem lehetett elhódítani a bajnoki címet. Gratulálunk és köszöntjük a bajnokcsapatot, vezetőivel együtt.” (Népsport)
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

"Nyújtsd mindig a legtöbbet! Ne elégedj meg azzal, ami vagy! Próbálj meg az lenni, ami lehetnél!"
1932. december 12-én született a Ferencváros legendás hátvédje, majd később edzője, DALNOKI JENŐ. Játékosként 440 alkalommal lépett a pályára a Ferencváros színeiben és 21 gólt szerzett. Kétszeres magyar bajnok, tagja volt az 1965-ben VVK-t nyert csapatnak. 1952-ben első Fradi játékosként nyert olimpiai bajnoki aranyérmet. Edzőként is legendássá vált, nevéhez fűződik az 1975/76-s "csikócsapat", mely bajnoki címet szerzett. 398 alkalommal ült a kispadján, mellyel vezeti a Fradi edzők örökranglistáját. A bajnoki cím mellett három magyar kupagyőzelmet is szerzett. 1975-ben KEK döntőig vezette a csapatot. Nagyon sokunknak Dalnoki Jenő egyet jelent az örökké bennünk élő Fradizmussal.
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

130 éve született RUMBOLD GYULA, a Ferencváros legendás hátvédje, a magyar labdarúgás hőskorának egyik kiemelkedő alakja. Jó ritmusérzék, helyezkedés és finom szerelések jellemezték bámulatos játékintelligenciáját. Az első nemzetközi színvonalon jegyzett hátvédpárunk szellemi vezére. A Boráros téri grundról került az FTC-be, ahol a tízes években meghatározó hátvéd kettőst alkottak Payer Imrével.
"– Az ő utolérhetetlenül finom szerelései, bámulatos játékintelligenciája, helyezkedési érzéke és mindig a kellő pillanatban való beavatkozása a maximuma volt annak, amit egy bekktől elvárhatunk. Rumbold kivételes tudását egész Európa elismerte és amerre a zöld-fehér gárda járt, közfeltűnést keltett ennek a játékosnak a ragyogó tudása."
Malaky Mihály mondta ezeket Rumboldról, és ha valaki, ő ismerte, hiszen egyike volt azoknak, akik “elcsalták” az FTC-be. A 16 éves ifjú hamarosan az egyik biztos pontja lett a csapatnak, annak a gárdának, amely ötször egymás után nyerte a bajnokságot!
A népszerű Runci művésze volt nemcsak a futballnak, hanem az élet vásznon, papíron való ábrázolásnak, megörökítésnek, karikírozásának is. Egy híres karikatúra festménye és egy hajdani Üllői úti plakátja a Fradi futballmúzeumban is látható.
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Ha már 1978-ban és 2017-ben a sorsolás azonos napra "rendelte" a Ferencváros-Videoton mérkőzést, idézzük fel a 39 évvel ezelőtti Fradi győzelmet, beharangozónak, hangolásnak. Akkor sem játszottunk jól (ahogy a szezon eddigi mérkőzésein), de kibrusztoltuk a győzelmet...hátha ma este is sikerül.
Olvassunk bele az 1978-s Népsport tudósításába:
"Érdekes, izgalmakban bővelkedő, nagy iramú, küzdelmes volt a mérkőzés. A Ferencváros az első félidőben sokmozgásos, lendületes, jó összjátékkal sokat rohamozott, s időnként nyomasztó fölényben játszott. Fejes kiállítása után úgy látszott, hogy biztosan megnyeri a mérkőzést a Fradi. De nem így történt, mert a Videoton igazán dicséretes módon harcolt, óriási szívvel küzdött, taktikailag is okosan, szervezetten játszott. Mindenki gondosan fogott embert, s a labda megszerzése után - aki csak tehette - támadott is. A Videoton jó csapatjátékára jellemző, hogy teljesen kiegyenlítetté tudta tenni a játékost, a pályán egyáltalán nem látszott meg, hogy az egyik csapat tíz főre fogyatkozott. A Ferencváros azért tudta csak rendkívül nehezen érvényesíteni emberfölényét, mert szünet után nagyon idegesen, kapkodva játszott, a közönség türelmetlensége átragadt a játékosokra is. Elég sok volt ekkor a pontatlan átadás, a taktikailag sem vizsgázott jelesre a hazai csapat, amely végül a döntetlen színezetű mérkőzésen keservesen, a legnagyobb nehézségek árán harcolta csak ki a győzelmet."
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Labdarúgásunk történetének legsötétebb korszaka az ötvenes évek, amikor a Rákosi-diktatúra elvette a nevünket, címerünket, színeinket. Hat évig tartott a sötét korszak, először ÉDOSZ majd Kinizsi néven "álcázták" a Ferencvárost. De valójában mi vezetett a megszüntetési kísérlethez?
A folyamat első állomása 1948. november 28., a Vasas elleni bajnoki mérkőzésen történtek, a szurkolók "nem népi demokratikus szurkolása", majd a kőkemény MLSZ ítélet amit még a Fradi küldöttségnek sikerült Rákosi Mátyásnál felfüggesztetni, de akkor már mindenki sejtette, ez csak átmenet, a kommunista hatalom már feni a kést...
Mindezekről bővebben szerkesztőségünk összeállításában olvashattok:
http://www.tempofradi.hu/1948-november-28-egy-merkozes-utoelete
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

1920. november 27-én, Győrött született a Ferencvárosi labdarúgás legendás játékosa és edzője, LAKAT KÁROLY doktor, a "Tanár úr". Játékosként 1943-ban mutatkozott be a Fradiban, összesen 307 alkalommal játszott zöld-fehérben és 6 gólt szerzett. Tagja volt minden idők egyik legjobb Ferencvárosi bajnokcsapatának 1948/49-ben.
Edzőként 147 alkalommal ült a Fradi kispadján és kétszer nyert bajnoki címet, valamint a 1967/68-ban VVK döntőig vezette azt a csapatot, melyet egy "másik" generáció tart minden idők egyik legjobb Ferencvárosának.
1964-ben és 1968-ban edzője volt az olimpiát nyert magyar válogatottnak. Rekordnak számít, hogy 1968-ban három játékosa (Albert, Novák, Szűcs) is pályára lépett a világválogatottban.
Szókimondása, polgári életstílusa, őszinteség nem mindig találkozott a vezetőség szemléletével. 1969. decemberében, a Honvéd elleni vereség után távozott szeretett klubjából. 1980 decemberében, a Tatabánya edzőjeként érkezett az Üllői útra, ahol a szurkolók felállva köszöntötték a 60 éves mestert.
"Mondanom sem kell, mennyire meghatódtam - mondta Lakat Tanár úr a mérkőzés után - hiszen idegenben általában másként fogadják az ellenfél edzőjét. Úgy látszik, a ferencvárosi vezetőség és a szurkolótábor nem felejtett el. Azt hiszem zöld-fehér érzelmeimről nekem sem kell sokat beszélnem. Hadd mondjak csak annyit: a régi B-közép lelátójának egyik gerendájából faragott polcot készítettem szobám falára …"
Emlékét a Fradi család szeretetén túl, emléktábla is őrzi a Tizedes utca 3. szám alatti lakás falán, ahol a Tanár úr 1953 és 1988 között élt.
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Ma érdemes Fradi-könyveket rendelni, mert a Black Friday-akció keretében éjfélig minden kötet 40%-os kedvezménnyel kapható az Inverz Media kiadó honlapján:
www.inverzmedia.hu
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

1903. november 22. - Labdarúgásunk történetének első, aranybetűvel írt napja. 114 évvel ezelőtt szereztük meg első bajnoki címünket!
Emlékezzünk erre a dicsőséges napra a korabeli újságok írásaival:

- A döntés megtörtént s bár a bajnoki mérkőzések még nincsenek befejezve, a bajnokság sorsa az FTC.— MTK. mérkőzéssel eldőlt. Győzött az a csapat, amely a bajnokságnak kezdettől fogva legreálisabb jelöltje volt: a Ferencvárosi Torna Club csapata. És ez az eredmény teljesen reális. Nincs az érte küzdök között egy sem, amely tudásával, kitartásával és lelkesedésével úgy megérdemelné a büszke bajnoki címet, mint az FTC. Egymást teljesen megértő játékosok, kik egyénileg mindnyájan kiváló erőt képviselnek, együttesen pedig a legöntudatosabban játszó magyar csapatot alkotják; a sporteszméért és klubjukért lelkesedni tudó és minden áldozatra kész vezetők; a játékosok és a vezetők közötti teljes érzelem- és gondolat-közösség; ezek voltak azok a tényezők, amelyek a csapatot az első helyre emelték.
- A csapat játékmodora eléggé ismeretes a sportközönség előtt. Főereje a támadásban van, amelyet a csatár és halfsor együttesen végez. Különösen a halfsornak helyezkedő képesség dolgában, nincs párja hazánkban.
- A védelemben az oroszlánrész a backekre esik, akik erélyes és rutinos játékosok s csak a legnagyobb veszély esetén juttatnak munkát a kapusnak. Az egész csapat pedig kitartó és gyors futóképességgel rendelkezik; ehhez alkalmazkodik alacsony és pontos passzjátéka, amely rendkívül gyors és kifárasztja a legóvatosabb védelmet is.
- Őszinte örömmel üdvözöljük az FTC.-t szép sikere alkalmával; nem mulaszthatjuk el azonban azt, hogy ez alkalommal meg ne emlékezzünk a csapat kapitányáról, Horváth Ferencről, aki a legnagyobb lelkesedéssel, szakértelemmel és ügyszeretettel vezette csapatját öntudatosan és sikerrel kitűzött céljához: a magyar bajnoksághoz.

A Ferencvárosi Torna Club első bajnokcsapatának tagjai:
Berán József, Borbás Gáspár, Braun Ferenc, Bródy Sándor, Deutsch Béla, Feketeházy Tibor, Gorszky Tivadar, Horn K. Lajos, Kolhanek József, Kovács Géza, Lissauer Lipót, Manglitz Ferenc, Novotny Géza, Oláh Aladár, Pokorny József, Scheibel József, Weinber József, Weisz Ferenc.
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

1966. november 20-n Ózdon nyert a Fradi fölényesen 6-0-re. Azokban az időkben nem volt meglepetés az ilyen arányú győzelem, az ózdi vendégjátékunk nem is emiatt emlékezetes.
Egyrészt a Fradi hat góljából Albert Flórián egymaga ötöt vállalt. Mesterötöst szerezni idegenben nem kis teljesítmény, labdarúgásunk történetében sem volt rá túl sok példa (Takács II.-nek kétszer is sikerült), ettől függetlenül az akkori sajtó nem nagyon gondolta kiemelni. Albert Flórián, a Császár pályafutása alatt egyetlen mérkőzésen, az ózdi találkozón szerzett öt gólt (volt még egy hatos sorozata is a Debrecen ellen), ráadásul “zsinórban, amit utána csak egyetlen játékosunk, Szabó Ferenc tudott megismételni, igaz neki nem “mesteri” a góltermése, hiszen Bálint “megtörte” a sorozatát a Rába ETO elleni 6:1-re megnyert mérkőzésen 1974-ben. Az öt gól mellett Albert még egy büntetőt is kihagyott, de így is káprázatos korának legjobb játékosának teljesítménye.
A találkozó másik emlékezetes pillanata, a ferencvárosi labdarúgás legendás hátvédjének, Dalnoki Jenőnek a búcsúja, aki ezen a mérkőzésen játékosként utoljára húzta fel a zöld-fehér mezt. 16 évig szolgáltat a Ferencvárost, 440 alkalommal lépett a pályára és 21 gólt szerzett. Játékosi pályafutása után edzőként is maradandót alkotott: 398 mérkőzés, a legendás csikócsapattal megnyert bajnoki cím, három kupagyőzelem és az 1975-s KEK döntő.
... TovábbTovább

A Facebookon olvasom tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Aranylabda: 50 éve Albert Flórián volt a világ legjobbja
Hírfolyam
OLDALAK
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ
KATEGÓRIÁK