“Hirös” város edzőbuktatói

menny_pokolAzt minden focikedvelő tudja, hogy nem könnyű az edzők élete. Bibliai hasonlattal élve: menny és pokol. Ez mindig így volt és valószínűleg ez a hagyomány soha nem fog megszakadni addig, amíg 22 ember kergeti a labdát és ennek eredményét több millió szurkoló vérmérséklete szerint még kommentálja is. A békésebb országokban elég ha fehér zsebkendőt lobogtatnak, de számos helyen az edzőbuktatásnak több válfaja ismert.

Mondhatnánk rá, az edzők élete már csak ilyen, de igazán csak az tudja aki valaha át is élte. A mennybe menni sem nehéz, elég néhány megnyert mérkőzés és a szurkolók már a vállukon viszik körbe az edzőt, de ahhoz, hogy onnan repüljön egy óriásit, még az sem kell, hogy a szurkolók elfáradjanak, vagy megunják a folyamatos cipelést. Néhány vereség, vagy az ügyeletes sztár kihagyása és az addigi ünneplés átmegy egy olyan dimenzióba, amit most nem nagyon akarok még részletezni sem.

De vajon mi van akkor, ha a játékosok unják meg az edzőt? Röviden és magyarosan fogalmazva: kiutálják. Tudom, nagyon nem szép a szó, és talán még a játékosoknak is lehet igazuk. A demokráciában még létezik a sztrájk, de hát a foci mégsem egy állami cég, ahol a munkabeszüntetéssel pillanatok alatt meglehet bénítani egy országot. Itt kérem szerződések kötelezik a játékosokat, hogy nekik bizony pályára kell lépniük, ha tetszik az edző, ha nem. Itt nincs szakszervezet és érdekvédelem (vagyis talán van, de hogy minek azt már senki sem tudja), ehelyett a játékosok egy speciális eszközhöz folyamodnak.

Úgy lépnek pályára, hogy fittyet hánynak minden józan észnek, sutba dobnak minden sporterkölcsi tézist és mindent elkövetnek, hogy olyan teljesítménnyel ajándékozzák meg a szakmai stábot és a közönséget, hogy ezek után egy magára valamit is adó edző kulturáltan veszi a kalapját és távozik. Épp úgy, ahogy az esti ellenfelünknél történt a „hirös” városban, Kecskeméten. Magát az esetet nem kommentálom, bár vannak információim, hiszen mégis csak közel élek a városhoz, de mivel lemondás következménye sokkal jobban érdekel, inkább azzal foglalkoznék.

Amikor meghallottam a hírt, egyből az jutott eszembe: vajon Szivics mester miért nem tudott várni még egy meccset? Mennyivel könnyebb dolgunk lenne, ha a játékosoknak még egy „bosszús” mérkőzést kellene produkálniuk ahhoz, hogy az edző távozzon. Tudom, a játékosok tudták mit csinálnak, hiszen a magyar kupában úgy sem lenne hosszú távon esélyük, ezért „hozták meg az áldozatot” a szégyenteljes vereséggel.

Ettől függetlenül azért a kisördög el kezdett motoszkálni bennem és pillanatok alatt olyan összeesküvés elméletet gyártottam, hogy Mel Gibson és Julia Roberts is csak tágra nyílt szemekkel pislogna ha meghallaná. Hiszen az már nyílt titok, hogy Szivics mester nagy Fradista (persze nem ő lenne az első ilyen), és Berki igazgató úr is kinyilatkozta, hogy Davison mester állása a hátralévő mérkőzések eredményétől függ, így aki gonoszkodni akar, az nagyon könnyen összerakja az elemeket. Átgondolva, ez a puzzle csak néhány elemes, így talán én is megbirkózom a feladattal, de mivel bevallottan nem szeretem az apró papírdarabkák egymáshoz illesztését, így ezt a puzzle-t elteszem a mérkőzés végére.
Mert akkor sok minden kiderül. Egyrészt a „hirös” város edzőbuktató játékosairól, hogy valójában visszazuhantak-e a három évvel ezelőtti szintjükhöz, vagy hirtelen feltámadnak és olyan játékkal rukkolnak elő, mely majd az ellenfél csapatánál fog elindítani egy „hirösnek” éppen nem nevezhető edzőbuktatást.

A gondom az, hogy az a bizonyos ellenfél zöld-fehér mezben és Fradi címerrel a szív fölött fog pályára lépni egy kényes szituációban. Mert mi van akkor, ha kikapunk (elnézést kérek még a feltételezésért is), vajon ki fogja lemosni a játékosokról azt, amit Szivics mester a kupa kiesés után a saját játékosaira rakott? Vajon mi van akkor ha nyerünk, vajon ki fogja lemosni Szivics mesterről azt, hogy a „leendő” csapatának súgott? Még aznap közellenség lesz Kecskeméten, ahol még mindig fájnak a szurkolói vállak a sok cipeléstől.

Tudom, butaság az egész, és nincs is értelme itt találgatni. Nyerni kell este, ahogy a hátralévő mérkőzéseken is. És akkor vajon mi lesz Szivics mesterrel, a „hirös” várossal, Bobby Davisonnal és a Fradival?

Azt talán még Mel Gibson és Julia Roberts sem tudja, pedig ők a film végére megoldották a rejtélyt.

– lalolib –

2 hozzászólás a(z) “Hirös” város edzőbuktatói bejegyzéshez

  • Azért remélem, hogy nem lesz Bobby buktatás, mert nyerni kell minden áron!

  • Láttam én már karón varjút… pl. az 1970-es évek-ben…
    De nem akarok vészmadár lenni.
    Amúgy Szivics mester távozását nekem már megjósolták a “túzhöz” közelebb lévő személyek augusztusban. Azon csodálkozom, hogy nem előbb dobta be a törülközőt. De igazán várhatott volna egy hetet…

Hozzászólás a(z) santiago bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 10.19.19:30 FTC-Újpest (TV:M4sport)
Következik: 10.24.18:55 EL csoportkör CSZKA Moszkva-FTC (TV:Sport1)
Következik: 10.27.17:15 MOL Fehérvár-FTC (TV:M4sport)
Következik: MK 10.27. 12:30 BKV Előre-FTC (TV: -)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső Utánpótlás Emléktornák
FACEBOOK:
HOST