Hol vagytok, ti régi játszótársak….?

Van abban valami szí­vszorí­tó, amikor fiatal emberek idő előtt hagyják el ezt a furcsa világot…

Nehéz megélni, hogy kortársaink vagy történelemmé válnak – közben nem vesszük észre, hogy mi magunk is – vagy váratlanul átlépnek egy másik, ismeretlen dimenzióba.

Akikről szó lesz, nyugdí­jasok vagy ahhoz közeledők lennének. Ha lennének. Lassan lesz belőlük egy válogatott csapat. Odaát.

Zsiborás Gábor

Zsiborás Gábor

Az 1-es mezt Zsiborás Gábor (1957-1993) viseli. Negyven év sem adatott neki. A húszéves nyurga srác 77-ben Hajdú József helyére került a Fradi kapujába, 12 évig védett- sokat versengve másokkal-a zöldeknél. Különös módon egy Vasas elleni meccse az első, amit őriz az emlékezet – szinte semmi sem sikerült neki. Tekintsük-e í­gy utólag jelnek?

Világéletében csatár akart lenni. Már a grundról is í­gy került az imádott Fradiba. Saját bevallása szerint kipróbálták középcsatárként, hátvédként, de még balszélsőként is. Akkori mestere, Rózsa Lajos – ha lehet – ennél még bizonytalanabb volt. Volt úgy, hogy tí­z nap leforgása alatt kétszer kapott kapusmezt, egyszer pedig a 11-est, a balszélsőét.

A kapuskodás végül már az utolsó variáció maradt, amikor Rózsa í­gy szólt hozzá:” Látnád magad Gábor, milyen esetlenül nyargalsz a pályán, kérés nélkül a kapuba somfordálnál…” – ez hatott!

A bemutatkozás 1977-ben mindjárt egy rangadón: A Honvéd ellen. “Tí­zen nyugtattak, százan bí­ztattak” – í­gy elmékezett vissza később. Állí­tása szerint ő volt a legsápadtabb a pályára lépő 22 játékos közül. De a nagy drukk az első bravúrnál elmúlott. Kozma ugrott ki egyedül a védők közül, egyedül vezette rá a labdát. Zsiborás kimozdult, lengette a karját (“sorompózott”), ezzel megzavarta a rutinos csatárt és jobb lábbal védett.

Ekkor hangott el először a lelátóról: “Szép volt Zsazsa!”

Volt aztán “Zsibi” meg “Zsé” is, végül kikötöttek a Zsigánál. Ez lett a beceneve. A rangadót 2:1-re megnyerték. A Honvéd góljában mégiscsak benne volt Kozma, akinek a kapufára tolt lövése Zsiborás hátáról pattant a kapuba.

Három rangadó következik, aztán két évre visszakerül a fakóba. Onnan megint a Népstadionban tér vissza, egy Vasas elleni 1:1-el. 8-as osztályzatot kap és megszilárdul a helye a Fradiban.

A válogatottban négyszer játszott (Finnország, Görögország, az NSZK és NDK ellen) , az első és utolsó fellépése közt csaknem 10 év telt el…

408 alkalommal szerepelt a Fradi szí­neiben, majd 1989-től 117 bajnokin az MTK-VM-ben. A sors iróniája, hogy bemutatkozása kék-fehérben éppen az Üllői úti Fradi elleni örökrangadón volt. Az ott lévők számára felejthetetlen élmény, ahogyan a többezres Fradi szurkolótábor az ellenfél kapusát ünnepelte: Zsiborás Gabi – Zsiborás Gabi.

Egyszeres magyar bajnok (1980-81 és kupagyőztes (1978).

1993-ban az oroszok elleni válogatott meccsre készülődött, amikor összeesett a pályán. Többé nem tért magához a kómából. Élt 36 évet.

Fodor Imre

Fodor Imre

Fodor Imre – “Foci”. (1963-1999)

167 centi de csupaszí­v jobbszélső. Pillanatok alatt a hányatott sorsú MTK-VM szurkolóinak egyik kedvencévé vált a csibészes mosolyú csatár. ízig-vérig fradista családból származik, és bár maga Újpest drukker, 1972-ben, kilencesztendősen a kék-fehérek játékosa lesz. Csak hajszál hí­jja volt, hogy nem a KSI-ben kezdte. A sportorvos ugyanis éppen szabadságon volt aznap amikor odament. 16 évesen mutatkozik be az NB I-ben, az SBTC ellen. Biztos csapattag azonban csak jó három évvel később, 1979-ben lesz a Hungária körúton, miután egy NSZK-beli ifi tornán a legjobb játékosnak választják. Az első gólját ugyanabban a szezonban a Tatabányának lövi. AZ NB II-ből is az utánpótlás válogatott tagja. Hobbyja a zenélés.

1986-ig hű maradt az MTK-VM-hez. 109 bajnoki mérkőzésen 27-szer volt eredményes. Innen 5 évre a Honvédhoz igazol, ahol pályafutása csúcsára ér. 1986-ban, ’88-ban, ’89-ben és ’91-ben bajnok lesz, 89-ben tagja az MNK győztes kispesti csapatnak. Piros-fehérben 126 bajnoki meccsen játszik és 34 gólt lő.

A Honvédból jut be a válogatottba is. Hat alkalommal húzhatja fel a cí­meres mezt.

1991-ben egy rövid kitérő Siófokra. 25 mérkőzés erejéig, amibe belefér 7 bajnoki gól.

Majd a következő évben beteljesül édesapja vágya: Fia a Fradiban kap lehetőséget és mindjárt bajnoki cí­met is szerez (+12 gólt). Ez a negyedik aranyérem a vitrinjében. 30 évesen azonban már az utolsó.

Levezetésként egy-egy évet eltölt, sorrendben a svájci St. Gallenben, a Videoton Parmalat FC-ben, majd a Dreher sörgyár és a BKV Előre csapatában. A két utolsót már játékosedzőként viszi. Kispadról a Dunakeszivel és a Hatvannal próbál szerencsét.

1999. április 9-én reggel csapata, az FC Hatvan edzésére indult. Néhány játékosával az M3-as autópálya kivezető szakaszánál találkozott. Fodor kocsijából még a benzinkút előtt kifogyott a benzin és a teli kannával a kocsi felé igyekezett vissza, mikor felkéredzkedett egy teherautóra. Nem szállt be a kocsiba, hanem a lábtartón állva utazott. Útközben egyensúlyát veszí­tve a jármű alá zuhant és azonnal életét veszí­tette.

36 éves volt.

Pusztai László

Pusztai László

Pusztai László. (1946-1987)

Vérbeli jobbszélső. Az egyik utolsó azok közül, akik a vonal mellett játszottak. A hetvenes évek Fradija elképzelhetetlen volt nélküle. Pályafutása zenitjén a Pusztai-Nyilasi-Magyar csatársor ontotta a gólokat. Ahogy nehéz elképzelni, mi lett volna a Dózsából Tóth András nélkül, úgy valószí­nű, hogy Nyilasi sikere és eredményessége is elválaszthatatlan Pusztai játékától, beadásaitól és gólpasszaitól. Én magam ritkán — vagyis inkább soha — nem mentem meccsre a Fradiért, í­gy Pusztait csak a kettős rangadókon vagy a válogatottban láthattam. Illetve akkor, ha a Telesport véletlenszerűen adott összefoglalót egy vagy két meccsről. Azt hiszem, nem kérdés, hogy a zöld-fehérek támadójátéka rögtön megérezte a hiányát. Szerencsétlenségére, mire igazán eljött a cí­mbeli nagy korszak, Pusztai már kiöregedett, ráadásul ezen a poszton csak másodhegedűs lehetett a válogatottban Fazekas mögött. De azt a szöglettel felérő bedobását a szovjetek elleni VB-selejtezőn, amivel Kereki fejére varázsolta a labdát, soha nem felejtem el! Mint ahogy azt sem, ahogy az Üllői úton a labdával ráatapad az oldalvonalra, aztán szinte a szögletzászlóig szalad, és beadja középre. Ahol már várja Nyí­l, hogy bólintson.

1981-ben megkapta a jutalmát: idegenlégiósként kiszerződhetett az Eisenstadthoz. Két évet lenyomott még az osztrák bajnokságban, majd visszavonult. 1987-ben, júliusban jött a döbbenet. Az M7-es nyári csúcsforgalmában egy defektet kapott autó átrepült a szembe jövő sávba, és becsapódott Pusztaiékba. Ő is, felesége is azonnal meghalt. A másik autóban ülő vezető és három lengyel stopposa úgyszintén. A tragédia önmagában is megrázó, de csak néhány órával utána derült ki, hogy az egykori jobbszélső is az áldozatok között volt. Pusztai Laci nincs többé. Azt viszont máig nem értem, hogy a neve — érdemtelenül — miért csak a megszállott focitörténészek számára mond valamit….

Dr. Lakat Károly

Dr. Lakat Károly

Dr. Lakat Károly (1920-1988)

„Zöld fű felett, kék ég alatt, legjobb edző dr. Lakat!”

A magyar edzői kar három legnagyobb neve a Sebes-Bukovi korszak után:
Baróti Lajos – Illovszky Rudolf – dr. Lakat Károly.

Karcsi bácsi játékosként védekező fedezetet játszott a legendás Sárosi György dr. mellett a 40-es évek Fradijában.

Épp az ellenfél támadását zavarta, amikor Lázár rászólt: „Mit csinál, Lakat? Eddig mi támadtunk, most ők jönnek.” — Bizony, más idők voltak azok.

Amikor megalakult a nagy Honvéd, Bozsik személyesen jött el hozzá, hogy játsszon mellette is védekező fedezetet. Nem vállalta: fradista volt és maradt.

Tatabányán kezdte a komolyabb edzősködést 1957-ben. Ide a következő 25-30 évben még sokszor visszatért, í­gy aztán Grosics Gyula éppúgy játékosa volt, mint a pályája végén a bányászokhoz szerződő Göröcs János, de dolgozott még a fiatal Kiprich-hel is.

A 60-as években volt a csúcson, ekkor nyert olimpiát 64-ben (Palotai, Gelei, Bene, Novák) és 68-ban (Dunai II., Fazekas, Menczel, Nagy Laci) a focicsapattal.

A VVK-győzelem után került a Fradihoz, amivel bajnokságot nyert, és még egyszer eljutott a csapattal az akkor már EVK-nak nevezett kupa döntőjébe.

Géczi — Novák, Mátrai, Páncsics — Juhász, Szűcs — Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Katona: kb. ez volt a legjobb Fradi a keze alatt. (Kispad: Karába, Fenyvesi dr… csekélység.)

Később is akadtak egyedi eredményei: a ’70-es években a Honvéddal megverték az Intert a San Siróban, a Tatabányával a 80-as évek elején 22 000 néző előtt győzték le a Realt.

Voltak aztán furcsa szokásai, pl. csak vonattal járt Tatabányára, bármikor is edzősködött ott, és mindig haza is utazott az esti mérkőzés után, néha a postavonattal.

Másik érdekes szokása: a legnagyobb menőkkel volt a legkí­méletlenebb mindig, Alberttől Göröcsön át Csapóig és Nyilasiig sokan kaptak tőle hideget-meleget.
„Ha a főkolompost megfogod, a többi magától megy utána” — mondogatta.

Hogy miért csak ’79-ben lett kapitány? Messze túl a fénykorán… Finoman szólva: nagyon nem szerette a kommunistákat — és ezt a véleményét markánsan hangoztatta is.

Szepesivel viszont nagyon jó viszonyban volt, hát Gyuri kijárta neki a rég megérdemelt posztot. Pályája egyik legnagyobb kudarca lett belőle: ekkor kaptunk ki pl. az USA-tól 2-0-ra…

Pályája legvégén épp a kieséstől mentette meg a Tatabányát. A Fradi ellen játszottak Pesten. Amikor Lakat kijött, az Üllői úti törzsközönség felállva, vastapssal, „Karcsi bácsi, Karcsi bácsi” skandálással köszöntötte őt, az ellenfél edzőjét, amí­g a helyére nem ért….

Ekkor azért elsí­rta magát ez a rettenetesen kemény kis ember….

Sem előtte, sem azóta nem történt ilyen a Fradi-pályán. 1988. december 3-án hunyt el.

Az örülünkvincent.blog.hu szerzőpárosának (szempontpuska, medvegyev) í­rása.

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

OLDALAK
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ