Horváth László: 80
Horváth a Pápai Kinizsiből, még csatárként került az FTC-hez. 1962-t írtak…
– Celldömölkön, majd később Pápán is a góllövés volt a feladatom. Ennek köszönhetem a ferencvárosi szerződésemet is. 1962-ben, Húsvétkor a Fradi Pápán játszott ellenünk, és nyert 16:1-re. Azt az egy gólt azonban én lőttem. Ezt követően kétszer elhívtak próbajátékra, majd leigazoltak.
Az „Api” becenevet is ennek az átigazolásnak köszönhette… Akkortájt Csanádi Ferenc volt az ifik edzője. Laci nagyon gyorsan haladt a ranglétrán, mert alig hogy az Üllői útra került, nem sokkal később már a „tarcsiban” is szerepelgetett. Az edzéseket azonban az ifjúságiak között végezte, és amikor Feri bácsi egy gyakorlatot akart elmagyarázni tanítványainak, mindig azt mondta:
– Majd az öreg, az Api megmutatja.
Ez az öreg, az Api, Horváth Laci volt. Így ragadt rá a becenév. Persze, csak azért számított öregnek, mert már a tartalékok (Api kilencszeres utánpótlás válogatott is volt) között is kergette a labdát.
Nos, Horváth Api karrierje szépen ívelt a Ferencvárosban, hiszen 1965-ben debütált az NB I-ben, méghozzá Győrött, ahol győzött a Fradi. Apinak szerencséje is volt, mert ekkor kezdődött a Ferencváros nagy sorozata a Vásárvárosok Kupájában. Végigjátszotta a sorozatot és ott volt a döntőben a Juventus ellen is.
A Fradi első csapatában már hátvédként szerepelt, élete pedig az Üllői úti pályán zajlott. A régi klubház egyik emeleti szobájában a Villa Negrának becézett helyen lakott Páncsics Miklóssal, Juhász Pistával. A szép évek, napok azonban lassan elszálltak. Egy mérkőzés nagyot fordított Api pályafutásán.
A világhírű Internazionale ellen játszottak kupameccset, s neki ki kellett kapcsolni a játékból a villámgyors, a kapu előtt életveszélyes Jairt. Kemény, látványos csatát vívtak egymással, többször összecsaptak. Az egyik ilyen összecsapás után az olasz vezetők felugrottak a kispadról, berohantak a bíróhoz, az pedig odament a ferencvárosi védőhöz, s öltözőt mutatott neki. S az a játékvezetői karmozdulat lényegében véve megszabta további pályafutását is. Kikerült az első csapatból, helyére Páncsics Miklós került, ő meg amolyan „fregoliember” lett. Hol játszott, hol nem, ha beállós kellett, odatették, ha jobbhátvéd, akkor arra a posztra, aztán amikor a régi „tulajdonos” felépült, neki megint nem jutott hely.
Amikor 1969-ben a Haladáshoz akart igazolni, elengedték. Szép évet töltött a vasi fővárosban, a balhátvéd poszton ő volt az NB I-es rangelső!
Lakat Károly hívásának azonban nem tudott ellenállni: a Tatabányához igazolt. Nem bánta meg, hiszen kétszer is a KK győztes csapat alapemberének számított.
Öt év múltán „levezetésként” Budafokra ment játszani. Aztán amikor volt ideje, és otthon játszottak a Fradisták, mindig ott ült az Üllői úti lelátón. Máshol játszott, de mindig hazajárt az FTC-hez.
1980-tól többször is oktatta a Ferencváros ifjú labdarúgó palántáit a játék alapjaira utánpótlás edzőként.
(Várkonyi Sándor interjújának és Nagy Béla írásainak felhasználásával)
10 hozzászólás a(z) Horváth László: 80 bejegyzéshez
Hozzászólás a(z) Freka bejegyzéshez Kilépés a válaszból
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Kedves Api!
Születésnapod alkalmából minden szépet és jót kívánok, mindazt amit Te is szeretnél. Az életben sok mindenváltozik,de a Te Fradi szereteted sohasem Azt hiszem, hogy életed kétharmadát a különböző pályákon a,fradi csapatok mellett töltödted el és ez mindennél többet mond!
Szeretettel Karcsi bácsi
Pelé ellen,hol és mikor játszott?
Nekem Api-bá az edzőm volt 1 évig még u-13-ba.Sajnos azóta már nem a csapat edzője de mindig is jó munkát végzett. Mindig mesélt a VVK győzelemről meg, hogy Pelé ellen játszott és most mindent el is olvastam. Nagyon büszke vagyok rá Isten éltessen Api-bá!
Sorry a nehany elirasert, majd -- bar nem szivesen -- erositem a dioptriat !
Szia Paul, orulok, hogy regi fradistakent is megosztottad az emlekeidet, elvezettel olvastam soraidat. A memoriank nyilvan korlatozott, de hat en is vetelkedoket szoktam nyelni a Fradi tortenetebol, szoval ellenoriztem az altalam leirtakat.
Gyakorlatilag horvath Api a New Yorki tura utan lett a stabil balbekk, Jeno mar csak ketszer kerult vissza, az egyik az ozdi bucsumeccse volt.
Volt egy tizes sorozata Apinak, de miutan az Inter ellen kiallitottak, szuksegbol Miki kerult a helyere, s ragyogoan bevalt. Amig Matrai volt a centerhalf, nem is kerult beljebb.
Az emlekezetes elmenetele utan Pancsics mellett Api volt ujraa balbakk, de mar nem a regi stabilitassal, s Havasi ‘ Csoros’ valtotta ot. Api ezert ment ‘haza’ a Haladashoz, majd Tatabanyara.
Lajos egyszer jatszott csak hatul, Ujpesten, de ott nem kellett bekk, 6-3-ra nyertunk kupameccsen !
A tobbi stimmel, tobb evet fogtal at a velemenyeddel, itt a kulonbseg !
Szia Freka! Hogy is történt? A Miklós már az ifi-ben is STABIL CENTERHALF volt (onnan tudom, hogy én is játszottam ott), a Laci meg jobblábas szélsőhátvéd. A nagycsapat hátvédsora általában igy nézett ki: Novák, Mátrai, Dalnoki. NNa, ide kellett volna beépíteni a tehetséges fiatalokat. Először a Jenci helye üresedett meg, hát betették a Lacit, mert ő a Jenőhöz hasonlő keménykötésű srác volt. A Páncsics meg isten áldotta tehetségú középhátvéd, dehát a a Mátrai Sanyit mégsem lehetett miatta kihagyni. Ezért kényszerből oldalra állították néha. De ott volt még a Havasi, meg a Szűcs is (néha ezen a poszton is játszott). Aztán jött Bálint, később Megyesi. Viszont sokszor játszott a két srác együtt is (pl. Horváth,Páncsics,Havasi). Mátrai után végre a Miklós a neki való helyre került középen, a széleken meg maradt a nagy konkurrencia, ezért a Laci lement Tatabányára, ahol végre állandó jobbhátvéd lehetett.
Paul, csakhogy Api allta a versenyt a tobbiekkel szemben. s Pancsics Miki szoba sem jott az emlitett kiallitasig szelsohatvedkent, de akkor azonnal kellett donteni. S bizony utana mar nem volt igazi lehetosege visszakerulni., mert Miklos hozta magat ..
Isten éltesse!!! Sok szép napot töltöttünk együtt az akkori “szentélyben”, ő ott is lakott a klubházban. Igazi jó haver volt, csupa izom, erős srác, az erő jellemezte a szélsőhátvéd játékát is. Neki nem a Miki volt az alternatívája, több jó képességű hátvéd is volt a keretben, nehéz volt bekerülni a csapatba.
Nem láttam játszani, de nekem elég annyi, hogy tagja volt a VVK győztes csapatnak. Biztos nagyon jó játékos volt, bárhogyan is alakult a pályafutása. Isten éltesse!
Ritka becsuletes ember, nagy szivu, kemeny harcos volt ! Ha anno nem allija ki a biro az Inter ellen, s Pancsics nem kerul a helyere, bizony mas lehetett volna a palyaja.
Sok futballistank neki koszonheti azt a fradista szellemu nevelest,amit ma mar bizony nem kapnak meg a sracok !
Isten eltessen , jo egeszsegben Api !