III. Novák Dezső Utánpótlás Emléktorna Megnyitója

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Sporttársak!

novak-iii-alap-meghivo-0204Ha a sors nem szól közbe, akkor tegnap ünnepeltük volna Novák Dezső 78. születésnapját. A torta, az ajándékok, a család ölelése, a pályatársak köszöntése helyett ma itt vagyunk Tapolcán és immáron harmadik alakommal, egy utánpótlás labdarúgótorna keretén belül emlékezünk az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgójára.

Szívszorító és felemelő érzés is egyben.

Ahhoz túl közeli és fájdalmas az emlék, hogy néhány pillanatra ne csukjuk be a szemünket és ne borzongjunk bele a sors akaratába. Mégis, ha belegondolunk, hogy miért is vagyunk itt, hogy Dezső bácsi szerettei, barátai, pályatársai az ország különböző szegletéből eljöttek, a szívünk megtelik melegséggel.

Köszönettel tartozunk Tapolca városának, amiért rendelkezésünkre bocsájtotta ezt a nagyszerű sportcsarnokot, és segítséget nyújtott a torna előkészítésében, lebonyolításában. Itt is sokan ismerték és szerették Dezső bácsit, hiszen innen csak 15 km Badacsony, ahol oly sok varázslatos és emlékezetes napot töltött el családjával és barátaival. Köszönjük az FTC Baráti Kör és Judik Péter anyagi támogatását, az üllői129 internetes portál segítségét a torna népszerűsítésében, köszönjük a résztvevő csapatoknak, hogy ismét elfogadták meghívásunkat, és külön köszönet a Ferencváros, a Haladás és a Tapolca “öregfiúknak”, hogy idén is egy gálamérkőzéssel teszik még emlékezetesebbé az emléktornát.

Hagyományt teremtve harmadik alkalommal találkozunk itt Tapolcán, ismerősként, barátként köszöntve egymást. Az emlékezés virágait a szívünkben hoztuk, az összetartó erő a foci szeretetén túl Novák Dezső jelenti, nélküle sokkal kevesebb lenne a magyar labdarúgás. Sikereinek felidézése egy könyvet töltene meg, ezért is határoztuk el, hogy minden évben pályafutásának egy-egy szeletére emlékezünk. Tavaly a sikeres BL szereplés, idén az olimpia érmek története fonja keretbe az Emléktornát.

  • 1960 Róma. Az akkor 21 éves hátvéd a Haladás játékosaként jutott ki az olimpiára és szerzett bronzérmet. Rómába nagy bizakodással küldte ki a sportszerető magyar közönség válogatottunkat és talán ennek tudható be, hogy a bronzmeccset a házigazda olaszok ellen 2:1-re megnyertük ugyan, de mégis kicsit csalódottan tértek haza az örök városból.
  • 1964 Tokió. Az olimpiára utazó válogatottnak már stabil tagja, csapatkapitánya. Ami Rómában nem sikerült, a felkelő nap országban már igen, egy pazar győzelmi sorozattal, öt mérkőzésen szerzett 22 góllal jutottunk a döntőbe. Ott a második félidő elején egy öngóllal szereztünk vezetést a csehszlovákok ellen, de a mérkőzés még nyitott volt, egészen az 59. percig. Ekkor Novák Dezső mesterien tálalt Bene elé, aki fantasztikus szlalom után bevágta a második gólt. A stadion 80 ezer nézője az újdonsült olimpiai bajnokokat ünnepelte, Novák Dezső először állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Az aranyérem mellé megszerezte a meccslabdát is, amihez nem kis ügyesség kellett. Az ereklyének számító játékszerre vagy egy tucat futballista pályázott. A lefújás előtti pillanatokban azonban szerelte az ellenfél csatárát és a labdát hármas sípszóig meg is tartotta, majd felkapta és hazahozta.
  • 1968 Mexikó. Címvédőként és esélyesként utazott ki ismét a Lakat-legénység. A magaslati, nedves levegő néha próbára tette a játékosokat, de a Japán elleni elődöntőn már villogott a magyar csapat. Szűcs és Novák, a két ferencvárosi felváltva szerezték a gólokat. “Ferencváros” – Japán 5:0 – írták a másnapi újságok, Novák Dezső kétszer vette be büntetőből a japánok kapuját. A bolgárok elleni döntő nem úgy indult, ahogy elképzeltük. A bolgárok vezető gólja lidércnyomásként nehezedett Lakat Tanár úr csapatára, azonban a 40. percben két fantasztikus góllal sikerült fordítani az eredményen, a bolgárok pedig elvesztették a fejüket. Botrányos jelenetek, három kiállítás még az első félidőben. A második játékrészben még két magyar gól esett, így alakult ki a 4:1-es végeredmény. Megvédte olimpiai bajnoki címét a magyar válogatott, a csapat kapitánya, Novák Dezső másodszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Három olimpia, két arany és egy bronzérem. Ezzel Novák Dezső mindig idők legeredményesebb olimpiai labdarúgója.

_NDAN_0138-3

“– Elmondhatom, hogy nagyon szerencsés ember vagyok. Hála Istennek volt tehetségem a futballhoz, ehhez a nagyszerű játékhoz. A sors kegyes volt hozzám, elkerültek a komolyabb sérülések, beutazhattam az öt földrészt. Három olimpián is eredményesen futballozhattam. Négy évtized távlatából sem mondhatok mást, mint hogy fantasztikus, felemelő, felejthetetlen élmény volt részt venni a világtalálkozókon, az olimpiai faluban összefutni más sportágak sztárjaival és szurkolni a magyar sikerekért. Kívánom, hogy az utódok is hasonló élményekkel gazdagodjanak!”

Ezen nagyszerű mondatok mentén folytatódjon a torna, a kezdő sípszó előtt nézzetek fel Novák Dezső pályafutását bemutató molinóra és küzdjetek olyan lelkesedéssel, olyan akarattal és hittel, hogy egyszer majd méltó követői lehessetek a magyar labdarúgás legendás alakjának.

Dezső bácsi, emléked örökké megőrizzük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

    TFU_20020100_Fma_001 - 0018
OLDALAK
Ranglisták és statisztikák:
Következik: 07.22. 17:30 FTC-DVTK (TV: M4)
VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata
FACEBOOK:
HOST
FOTELSZURKOLÓ
Novák Dezső utánpótlás emléktornák