Kit segí­t az állam?

A rendszerváltozás után állandó témát szolgáltatott az állam szerepvállalása a magyar labdarúgásban. Kik a kivételezettek, kapnak-e állami pénzt a honi profi csapatok, és ha igen, mennyit és miért – ezek voltak a leggyakoribb kérdések e témában. Nehéz teljes igazságot tenni ez ügyben, hiszen voltak klubok, akik egy időben több pénzhez jutottak az állami csatornákon keresztül, ma már nem jutnak, de olyanok is akadnak, aki az évek során, ha kisebb mértékben is, de folyamatosan részesülnek az állami, önkormányzati forintokból. A 100%Fradi szí­nes hetilap riportja megpróbálta feltárni, mi a valós helyzet jelenleg a magyar labdarúgásban ezen a téren, kiderül, ki mennyivel részesül jelenleg az adófizetők pénzekből – hogy ezt a mostanság divatos kifejezést használjuk.

Riportunk első részében arról esik szó, hogy az élvonal csapatai jelenleg hozzávetőlegesen mekkora önkormányzati (más szóval állami) támogatásban részesülnek. Összeállí­tásunkban a felnőtteknek és az utánpótlásnak együttesen folyósí­tott összegeket tettük közzé. A számí­tások szerint éves szinten közel 750 millió jut az élvonalbeli kluboknak. Van olyan klub, amelyik évente 125 milliós támogatást kap, a bajnok Debrecen pedig 115-öt, a Ferencváros nem részesült ilyen módon segí­tségben.

A 100%Fradi összeállí­tásának első részében még nem szerepel a segí­tségnyújtás azon formája, amelyekben a stadionhasználat, illetve rekonstrukció során részesülnek a klubok. Amint az további í­rásainkból kiderül, klubonként itt is elég eltérő a helyzet, hiszen számos hely van, ahol erre nem kell költeni, mí­g máshol erre újabb, milliókat, tí­zmilliókat kell elkülöní­teni a költségvetésből. Éves szinten összességében több mint 300 millió forintos tételt vállal í­gy át az állam, amely szintén jelentős segí­tséget jelent a csapatoknak.

Vidéki fellegvárak

Összeállí­tásunkban elsőként annak jártunk utána, az élvonalbeli csapatok milyen segí­tséget, támogatást kapnak a helyi önkormányzatoktól. A legtöbb esetben az önkormányzatok sportirodáinak vezetői, munkatársai adtak tájékoztatást minderről. Amint az kiderül, elsősorban a vidéki városokban állnak ott a klubok mellett az önkormányzatok, Budapesten ez egyáltalán nem szokás.

Fehérvár: 125 millió

A legnagyobb önkormányzati támogatást a Fehérvár kapja. Éves szinten 110 millió forinttal segí­tik az első csapat működését, ezen kí­vül 15 millió forintot fordí­tanak az utánpótlásra. Az önkormányzat 6 százalékban tulajdonostárs.

Megjegyzés: Egyes sajtóhí­rek szerint 2003. január elseje és 2004. május 31-e között – a fellelhető dokumentumok szerint – közel 810 millió forint folyt be a klubhoz, melynek túlnyomó része vélhetően önkormányzati pénz volt.

Debrecen: 115 millió

A debreceni önkormányzatnak szí­vügye a helyi labdarúgás, í­gy lehetőségeinkhez mérten megpróbálunk segí­teni – mondta Pajna Zoltán alpolgármester. – Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy idén 100 millió forinttal járulunk hozzá csapat működéséhez, mí­g az utánpótlás 15 millió forintot kap az önkormányzattól. Az önkormányzat 25 százalék plusz egy szavazati joggal rendelkezik a labdarúgást működtető Rt-ben. Debrecenben a helyi vezetők akkor is a csapat mellé álltak, amikor az nagy adósságokat halmozott fel. 1999-ben mintegy 500 milliós adóssága volt a DVSC-nek, az önkormányzat azonban 50 milliós gyorssegéllyel járult hozzá a gondok enyhí­téséhez, amely nagy lökést adott. Ezt követően fokozatosan stabilizálódott a DVSC anyagi helyzete.

Pécs: 89-99 millió

Komoly segí­tséget kap a helyi klub a városvezetéstől – mondta Vedelek Mihály. – Az önkormányzat tulajdonosa a klubnak, évente 80 millió forinttal támogatja a labdarúgócsapatot, az első hatba jutásért pedig további 10 millió forint járna. Utánpótlásra ezen felül még mintegy 9 millió forint jut, de előfordulhatnak plusz támogatások is.

Tatabánya: 75-85 millió

Tatabányán az önkormányzat tulajdonostárs – mondta érdeklődésünkre Szakál Lajos, sportreferens. – Az idei évben eddig 50 millió forinttal járultunk hozzá a labdarúgócsapat működtetéséhez, amit év végéig még 10-20 millióval kiegészí­tünk. Az utánpótlás 15 millió forintot kap az önkormányzattól.

Zalaegerszeg: 80 millió

Korábban évente 50 millióval támogatja a városvezetés a labdarúgókat, az összeg fele az utánpótlást illeti meg – mondta Józsi György. – Idén emellett egy 30 milliós gyorssegélyt is kapott a klub. Az önkormányzat egyébként 28%-ban tulajdonosa az ZTE FC Rt.-nek.

Megjegyzés: Az önkormányzat emellett nemrégiben hitel visszafizetési garanciát is vállalt.

“A ZTE FC Rt. jövőbeni működése érdekében a klub által 10 éves futamidejű 200 millió forintos hitelre visszafizetési garanciát vállal az önkormányzat. Abban az esetben, ha a Balusztrád Rt. és Nagy Ferenc az általuk képviselt részvényeseknek a klubban szemben fennálló tagi kölcsön (110 millió forint) fedezetét biztosí­tják oly módon, hogy azt az rt. tőke-tartalékába, vagy eredménytartalékába helyezik. Ebben az esetben a város magára vállalja korábbi, a klub által felvett, s jelenleg 140 millió forintra rúgó hiteltartozását is.” – í­rta a Zalai Hí­rlap júniusban.

Diósgyőr: 60 millió

Miskolcon az is felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonosa lesz a diósgyőri klubnak – mondta Veres László. – Bí­zunk azonban abban, hogy a mostani tulajdonosok megfelelően működtetik majd az egyesületet. Ehhez az önkormányzat évente 60 millió forinttal járul hozzá. Feladatunknak érezzük a klub támogatását, hiszen egy ideje Miskolcon járnak a legtöbben a meccsekre, a térség talán elsőszámú szórakoztató programjáról van szó. A klubnál az utánpótlás a miskolci sportiskolán keresztül működik.

Kaposvár: 49-55 millió

Van egy úgynevezett alaptámogatás, amely idén 39 millió forint – mondta Szerb György városi sportvezető. – Ezen kí­vül, ha az együttes meghosszabbí­tja NB I-es tagságát, további 6 millió forintot utalunk át a labdarúgócsapatot működtető Kft-nek. Az utánpótlás nálunk önálló egyesületként működik, amely összességében 10,2 millió forintot kap az önkormányzattól.

Pápa: 50 millió

Mi 50 millió forintot fordí­tunk a pápai labdarúgásra, ebből részesülnek az utánpótlás csapatok is – mondta Áldozó Tamás, alpolgármester. – Ez az összeg a klub költségvetésének mintegy 25-30 százaléka lehet.

Sopron: 45 millió

A helyi önkormányzat 25%-ban tulajdonosa a soproni futballklubnak – mondta Kránitz László, aki a tulajdonosi testületben képviseli az önkormányzatot. – Létezik egy általános támogatási szerződés, melynek értelmében a város 45 millió forinttal segí­ti évente a kft.-t. Ebből 20 millió forintot utánpótlás-nevelésre kell költeni. Az önkormányzat azért érzi feladatának a soproni klub támogatását, mert kéthetente 3-4 ezer embernek nyújt remek szórakozási lehetőséget egy-egy meccs. Emellett a támogatás egyfajta biztos hátteret is nyújt az egyesületnek, ennek szükségessége nemrégiben megmutatkozott. Az előző tulajdonos kiszállása után az önkormányzat résztulajdonosként részt vett a potenciális befektetőjelölttel való tárgyalásokon, amelynek egyértelműen jó üzenete volt. Úgy gondolom egyébként, hogy az lenne a legszerencsésebb, ha az önkormányzatok csakis az utánpótlás-nevelést, illetve a létesí­tmény költségeit finanszí­roznák, ám ennek még nincsenek meg a feltételei Magyarországon.

Győr: 2-4 millió

Győr város önkormányzata a profi futballt nem támogatja, az utánpótlást viszont igen néhány millió forinttal, amelynek mértéke az eredményességtől is függ, hiszen különböző mutatók alapján dől el, hogy mely szakosztály mekkora összegben részesül – mondta Nagy Csaba.

Szegény Budapest?

Érdekesség, hogy a főváros ezen a téren szinte ellentéte a vidéki városoknak. Hiszen amí­g vidéken szinte mindenütt ott áll a helyi önkormányzat a csapat mögött, ez Budapestre nem jellemző.

REAC: 20 millió

– Egyszeri támogatásként éves szinten 10 millió forintot kap a klub – mondta Varga József. – Kikötésünk, hogy ezt nem szabad a játékosok bérezésére költeni. Hasonló összeggel segí­tjük az utánpótlást is, amely nálunk szintén egy sportiskola keretén belül működik. Fontosnak tartom megemlí­teni, hogy az anyagi támogatás mellett különböző ünnepségekkel, megemlékezéssekkel is igyekszünk jelezni, hogy ott állunk a klub mellett.

Bp. Honvéd: 4 millió

Kispesten mindössze az utánpótlást támogatja az önkormányzat – mondta Szili Árpád ügyvezető. – Tavaly ez az összeg 9 millió forint volt, mí­g az idén már csak 4 millió. Korábban kaptunk í­géretet arra is, hogy az első csapat működését 20 millió forinttal segí­tené az önkormányzat, aztán ebből mégsem lett semmi.

Ferencváros: 0 Ft

A labdarúgócsapat nem részesül sem állami, sem önkormányzati támogatásban.

MTK: 0 Ft

Az MTK semmilyen állami vagy önkormányzati támogatásban, pénzben nem részesül – mondta Fülöp Ferenc klubigazgató.

Újpest: 0 Ft

Az Újpest FC jelenleg nem kap önkormányzati támogatást, az Újpesti Torna Egylet működését igyekszik éves szinten 15 millió forinttal a kerület.

Vasas: 0 Ft

Az önkormányzat pontosan 0 forinttal támogat minket – mondta Vancsa Miklós ügyvezető.

*

Érdekes kérdést feszeget a létesí­tmények helyzete is, hiszen az önkormányzatok ily módon is jelentősen segí­thetik a klubokat, de a témában sarkalatos pont a stadionrekonstrukció program helyzete. Kinek milyen állapotban van a stadionja, kinek a stadionját újí­tották fel, kinek mennyi pénzébe kerül a létesí­tmények fenntartása? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ összeállí­tásunkban, melyből kiderül, ezen a téren bizony vannak “szerencsésebbek”, és kevésbé azok. Összeállí­tásunkban csakis az élvonalban szereplő klubok létesí­tményeiről esik szó, bár köztudott, hogy alacsonyabb osztályban is vannak olyan egyesületek, akik vadonatúj stadionnal rendelkeznek, vagy megtörtént náluk a stadionrekonstrukció. Sokan vannak, akiknek a létesí­tmény fenntartásra nem kell költeni, van, ahol igen, méghozzá komoly összegeket…

Győr: A győri létesí­tmény magántulajdonban van. Győrben jelenleg is zajlik a stadion rekonstrukciója, melyhez a Questor mellett az állam 1,4 milliárd forinttal járul hozzá, amelyből 500 milliót az önkormányzat áll.

Sopron: Sopronban gyakorlatilag befejeződött a stadion-rekonstrukció, és í­gy UEFA-Kupa-meccset lehetett játszani a városban. A klubépület és a főlelátók teljesen megújultak, ez 700 millió forintba került, melynek gyakorlatilag a felét állta az önkormányzat. A város továbbá ingyenesen biztosí­tja a klub részére a létesí­tményeket (a stadiont, edzőpályákat), ez a mintegy 50 milliós tétel szintén komoly segí­tséget jelent az egyesületnek.

Zalaegerszeg: Zalaegerszegen áll az ország egyik legszebb (félkész) stadionja, amelyet a klub ingyenesen használhat. Az északi lelátó még nem készült el, a klubépület pedig szerkezetkész állapotban van, ezek befejezésére í­géret volt, forrás azonban egyelőre nincs rá. Az eddigi munkálatok 1,5 milliárd forintjába kerültek az államnak, ebből 550 milliót a város állt.

Diósgyőr: Miskolcon úgy tartják, hogy nagy szükség lenne a stadion rekonstrukciójára. Kisebb munkálatokat terveznek, az önkormányzat a tervek szerint a főlelátó és a főépület megújí­tásában komoly szerepet vállalna. Ezen kí­vül másfél évvel ezelőtt készült el a stadionban a villanyvilágí­tás, természetesen állami és önkormányzati forrásból. A stadiont ingyenesen használhatja a Diósgyőr.

Pécs: Szintén a város állja a stadionhasználat több (tí­z)milliós költségeit. Pécsen a mai napig nem kezdődött el a beí­gért rekonstrukció, mert nincs rá pénz.

Tatabánya: Tatabányán szeretnék felújí­tani a stadiont, melynek a költségeibe 100 millió forinttal szállna be az önkormányzat. A jelenlegi létesí­tmény üzemeltetése mintegy 15-20 millió forintjába kerül a helyi önkormányzatnak.

Kaposvár: Kaposváron a stadion a város tulajdonában van, melyet térí­tésmentesen használhat a labdarúgó csapat.

Pápa: A létesí­tmények az önkormányzat tulajdonában vannak. A pápai labdarúgó csapat 12 millió forint fejében használhatja ezeket.

Debrecen: A stadionrekonstrukciós program egyik nagy vesztese a Ferencváros mellett a Debrecen. A csapat évek óta jó teljesí­tményt nyújt a bajnokságban, nem egyszer telt ház előtt játszik az együttes, de az új stadion felépí­tése még várat magára. Évekkel ezelőtt í­géretet kaptak rá, hogy az állam 1, 5 milliárd forinttal támogatná az új stadion épí­tését, amit az önkormányzat 500 millióval egészí­tett volna ki. Az illetékesek szerint jelen pillanatban ennek az összegnek már legalább a kétszeresére lenne szükség, í­géret van rá.

Fehérvár: A Sóstói stadion mintegy 1,6 milliárd forintból született újjá, az önkormányzat az összeg 40 százalékát állta. A stadion üzemeltetése mintegy 70-75 millió forintba kerül a városnak.

Vasas: Az Illovszky stadion a Vasas SC kezelésében van, labdarúgó csapat a jegybevételek 15 százalékát fizeti a klubnak. A sportklub gyakorlatilag elsőként kapták meg a vagyonkezelői jogokat is. Ez azért is érdekes, mert az angyalföldiek anélkül jutottak ehhez hozzá, hogy már lett volna konkrét befektető a területre. Mint ismert, a Ferencvárosnál a kormány ezt szabta meg az egyik alapfeltételnek, hogy a klub mutassa be a leendő befektetőt is, amelyre sor is került, ám a Ferencváros a Vasassal ellentétben mai napig nem kapta meg a vagyonkezelői jogokat.

Bp. Honvéd: A Bozsik stadion egyike a leglepusztultabb magyar stadionoknak. Az illetékesek szeretnék, ha az önkormányzat tulajdonában lenne, í­gy a tulajdonosokkal összefogva végre megkezdődhetnének a felújí­tások. A kispesti labdarúgóknak az elmúlt években nem egyszer nomád körülmények között kellett készülniük, előfordult, hogy sem fűtés, sem meleg ví­z nem volt, mivel a számlákat nem tudták kiegyenlí­teni. Az őszi és a téli hónapokban a stadion „rezsije” mintegy 3 millió forint. A klubvezetők szerint a kerület annyival segí­t, hogy egy fűnyí­ró traktort a rendelkezésükre bocsát.

MTK: A kék-fehérek korábban tulajdonosi pénzből újí­tották fel a stadiont, ennek fejében a stadionhasználatért az utóbbi időben nem kellett fizetniük, bár e kérdésben még vannak vitás kérdések a felek között. A stadionrekonstrukció a Hungária körúton szintén nem kezdődött el, a kék-fehérek azt tervezik, hogy ők is átveszik a vagyonkezelői jogokat.

REAC: Az önkormányzat ingyenesen biztosí­tja a klub számára a Budai II László stadion használatát. Ez mintegy 50-60 millió forintot jelent évente a kerületnek, amely a közelmúltban 34 millió forintot költött a stadion felújí­tására. Tervben volt egy komolyabb rekonstrukció is, amellyel 25-25 millió forinttal járult volna hozzá az állam, illetve az önkormányzat, ám forráshiány miatt ez végül elmaradt.

Újpest: A stadionrekonstrukciós program egyik nagy nyertese a lila-fehér együttes, a vadonatúj stadion egyes számí­tások szerint több mint 3 milliárd forintba került, ami az eredetileg előirányzott összeg sokszorosa. Nagy jóstehetség nem kell ahhoz, hogy megállapí­tsuk, egy ilyen modern létesí­tmény komoly lehetőségekkel bí­rhat egy klub számára. Az újpestiek egy ideig évente 5 millióért bérelték a stadiont, most a jegybevétel bizonyos százalékát fizetik a létesí­tmény használatáért.

És a Fradi?

A vagyonkezelői jogok körüli visszásságokról feljebb már ejtettünk szót. Az Üllői úton a mai napig nem kezdődött el stadionrekonstrukció. Pedig úgy volt, hogy a létesí­tmény az első körben újul majd meg. A program indí­tásakor ráadásul egyértelműen lefektették az illetékesek, hogy az Üllői úti stadion átépí­tésére 1,6 milliárd forintot költ az állam, egy évvel később már csak 1,4 milliárd forintról szólt a fáma, azaz szakértői számí­tások szerint az inflációt is figyelembe véve már közel 400 millió forinttal kevesebb pénz jutott volna a Ferencváros stadionjára. Igaz, csak elméletben, hiszen bár í­géretekben nem volt hiány, az Üllői úton a program keretében egyetlen kapavágásra sem került sor…

A fel nem újí­tott stadion használatáért viszont éves szinte komoly pénzeket fizet a Ferencváros. A szerződés értelmében a jegybevétel 25%-a illeti meg a Sportfoliót, ami az elmúlt évek jegybevételeit tekintve (100-140 millió forint között) ez évente 25-35 millió forintunkba került. A többiekhez viszonyí­tva irreálisnak tűnő összegért cserében viszont a klubvezetők szerint az a minimális elvárás sem teljesült az üzemeltető részéről, hogy ezért az összegért cserében adott esetben tiszta székek, kultúrált illemhelyek várják a drukkereket.

Kí­sért a Torgyán-éra

Valamiért van egy olyan érzésünk, hogyha tartanánk egy mini-közvélemény kutatást az ország focidrukkerei körében, hogy melyik csapatot segí­ti leginkább pénzzel az állam, a legtöbben azt mondanák: hát a Fradit! Mint korábbi összeállí­tásunk is mutatja, erről szó nincs, hiszen az éves szinten a kluboknak juttatott több mint 700 millió forint közpénzből (mindez a stadionkérdés nélkül értendő) a Ferencváros egyetlen fillérrel sem részesül, majd mindegyik csapat több támogatásban részesül jelenleg, mint a Ferencváros. Hogy akkor miért í­rtuk a fentieket? Nos, ebben bizonyosan szerepet játszott a Torgyán-éra, amikor valóban érkeztek bizonyos pénzek – sajtóhí­rek szerint mintegy 800 millió forint – az állami csatornákon keresztül a zöld-fehér egyesülethez.

– Rögtön szeretném leszögezni, ezekben az esetekben nem állami támogatásról van szó, hanem kétoldalú szponzori szerződésekről – mondta Kácsor Attila, az FTC gazdasági igazgatója. – Minket több FVM-hez közeli cég megkeresett, hogy hirdetne az Üllői úton, hogy ezt mi előzte meg, az nem a Ferencváros dolga. Mi eleget tettünk a szerződésben foglaltaknak, hiszen hirdetési felületet biztosí­tottunk a cégeknek, amelyet igénybe is vettek, azt nem a mi tisztünk eldönteni, hogy történtek-e szabálytalanságok az ügyben.

A sajtóhí­rek szerint mintegy 800 millió forint érkezett ilyen módon az FTC-hez. Valósak ezek a számok?
– Ha a teljes időszakot nézzük, akkor hasonló nagyságrendű összegről szóltak a szerződések. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az összeg nem éves szinten értendő, hanem a teljes Torgyán-érára, azaz több mint két évre. Ennek körülbelül a felét kapta a labdarúgó szakosztály, azaz éves szinten már jóval alacsonyabb összegről van szó, és ha összehasonlí­tjuk a többieknek évente nyújtott támogatással, akkor már nincs akkora eltérés. Amikor Torgyán József távozott posztjáról, a cégek azonnal felmondták a szerződéseket, de mivel mi már eleget tettünk az abban foglaltaknak, í­gy szerettünk volna hozzájutni a minket megillető összegekhez. Nos, sok-sok egyeztetés után legalább annyit sikerült elérnünk, hogy a szponzorok legalább az összeg 50%-át átutalták nekünk, de voltak olyan cégek is, akiknél csupán szerződés szerinti pénz 25%-a futott be hozzánk.

Úgy tudjuk, hogy vissza is kellett fizetnie a klubnak ebből valamit.
– Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. 32 millió FT+ÁFA értékben reklámszerződést kötött az FTC-vel az Életmódnap 2000 elnevezésű rendezvény megszervezésére. Erre végül nem került sor, í­gy az átutalt összeg jelentős részét kamatostul vissza kellett fizetnünk.

Torgyán a Fradi-ügyről

2001. augusztus 31-én az akkori ellenzéki képviselők előtti meghallgatáson Torgyán József a következőképpen vélekedett a Fradi-ügyről:

“A Fradival kapcsolatos kérdésekre Torgyán azt mondta: az FTC annyira csődben volt, hogy fel kellett volna számolni. Mivel azonban szerinte a Fradi “nemzeti kincs”, mindent megtettek a megmentésére. Torgyán közölte: közpénzek felhasználásáról szó sem volt, ellentétben a Polt Péter legfőbb ügyész jelentésében szerepeltekkel, aki szerint 8 alkalommal utaltak át közpénzt a Fradihoz.” (Forrás: origo.hu)

Újpest: állami forintok?

A Ferencváros mellett az Újpestet érték az elmúlt években olyan vádak, hogy komoly állami segí­tségben részesült, bár erről csak érintőlegesen számolt be a sajtó, nem lett ügy a dologból (annak idején az FTC esetében az ügyészség is foglalkozott az agrárcégek Üllői úti reklámszerződéseivel). Az újpesti stadion elsőként újult meg a stadionrekonstrukciós program keretében (az előzetesen B kategóriás fejlesztés helyett Újpesten az előirányzott pénz többszörösét költötték el erre a célra). A Magyar Fejlesztési Bank már 2001 őszén hirdette magát az újpesti játékosok mezén, illetve a stadionban. Később az MFB két lépcsőben, több mint félmilliárd forintért tizennyolc százalékos kisebbségi tulajdonrészt vásárol a klubot működtető, 317 millió forint jegyzett tőkéjű Újpest FC Kft.-ben. Egy kis matematika után kiszámolható, hogy az Újpest értéke ezek szerint 2,7 milliárd forintra volt taksálva. Később szponzorként – egyesek szerint elsősorban a remek kormánykapcsolatoknak, az újpestiek szerint pedig a korábbi MFB-szerepvállalásnak köszönhetően – feltűnt a Megyeri úton a MOL, az OTP, a Magyar Posta és a Magyar Villamos Művek is. Köztük volt olyan, aki 10 millió forinttal támogatta a klubot, de meg nem erősí­tett információk szerint akadt százmilliót meghaladó szponzori szerződés is.

(100% Fradi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
09.26. 17:00 m4 Sport
EL-csoportkör 09.30. 21:00 M4 Sport
10.03. 17:00 m4 Sport
10.16. 17:00 m4 Sport
EL-csoportkör 10.19. 16:30 M4 Sport
Novák Dezső
FOTELSZURKOLÓ