Közelmúltunk – 1986 ősz: Mexikó után

6 hozzászólás a(z) Közelmúltunk – 1986 ősz: Mexikó után bejegyzéshez

• 

  mjozef22 on 2010. június 29. kedd - 12:21

  Köszönjük, javí­tottuk.

  Válasz
• 

  Olvasó on 2010. június 29. kedd - 11:09

  Az első képhez : “Szabadi Krasnyánszkival a nyakán” szeretnék egy kis javí­tást í­rni, a bal oldali játékos Szabó Károly nem Kranyánszki!

  Válasz
• 

  Karcsi on 2009. október 19. hétfő - 18:41

  A ZTE elleni 1. fordulóban lejátszott meccs volt életem 2. Fradi meccse. (1985 nyarán voltam először az Üllöi úton, Hajdú, Mucha, Vépi, Pusztai, Megyesi búcsúmeccsén). Az eredményre nem is emlékeztem, csak annyira, hogy a ZeTE kapusa egy nagyon szí­nes rövidnadrágban védett és folyamatosan azt kiabálták neki, hogy “karácsonyfadí­sz” illetve ha szerencsétlen Péter Zolihoz került a labda, akkor mindig kiabálták neki, hogy “MexikóPéter”.

  Válasz
• 

  balinqu on 2009. október 19. hétfő - 16:49

  Köszönöm, ez igen értekés anyag.

  Válasz
• 

  santiago on 2009. október 19. hétfő - 10:22

  tí­zenkét éves voltam akkor és apu el is vitt néha meccsre, de nem nagyon emlékszek vissza. ezért is örülök ennek a sorozatnak. kiváncsi leszek, hogy mikor ugranak be az első képek.

  Válasz
• 

  YSE on 2009. október 19. hétfő - 07:19

  Dzurják a bemutatkozó szurkolói ankéton 17 gólt igért, ez bejött. De Jenő bá’ panaszkodott, hogy a játékosok nem tudnak rendesen beadni, és alig van olyan, aki jól lövi a pontrúgásokat. (Ehez képest Strausz hatalmas szabadrúgás-gólja a Nagyvárad tér felé eső kapuba csodálatos volr).

  Kisteleki eredetileg Vasas játékos volt, papí­ron “irányí­tó középpályás”. És ha a Vasas öszeállí­tását nézzük még: ott volt Bősz, a Fradi-nevelés, akiről ifista teljesí­tménye alapján ódákat zengtek a szurkolók, de mindössze egyetlen félidőt játszott a nagycsapatban.
  Szóval végülis1986 ősze nem úgy alakult, mint szerettük volna. Én magam valahogyan nem voltam különösebben optimista. Valahogy nem volt jó előérzetem.

  Válasz