Müller József

muller-jozsefEgykori támadónk rövid ideig öltötte magára az FTC mezét. 1902 tavaszán szerepelt a legjobbak között, jobbára az FTC II. csapatban lépett pályára.

A II. osztályú bajnokcsapat tagjaként 1905 decemberében a Sport-Világ í­gy í­rt róla: “Müller József. 20 éves. 1897 óta játszik, bankhivatalnok. A B.A.K.-ba egy éve lépett a Postásoktól, ahol több nemzetközi mérkőzésen vett részt. Jobbszélsőt játszik, lövései élesek, leadásai könnyen értékesí­thetők, de az ellenfélnek a helyezkedésre sok időt enged. Kiváló atléta magas és távolugrásban, valamint futásban.”

1908 tavaszán a válogatott keretbe is bekerült, majd az osztrákok elleni mérkőzésen Rumbold-dal alkották a magyar csapat védelmét.

Az Alberttől-Zsákig c. könyvben í­gy í­rnak róla: “A sokoldalú játékos a fedezetsorban és a jobbszélen egyaránt megállta a helyét, de csak jobb lábbal rúgott jól. Ez a hiányossága különösen a hátvéd szerepkörében ütközött ki.”

Klubjai: Óbudai TE (1899-1900), BSC (1901-02), FTC (1902), BSC (1902-03), Postás (1903-04), BAK (1905-08), MTK (1908-10), Győri Egyetértés (1910-)

4 hozzászólás a(z) Müller József bejegyzéshez

  • Biczó Zalán győri sporttörténeti kutatónak köszönhetően kiderült, hogy nemcsak a német labdarúgó válogatottnak – Gerd Müller, Hansi Müller, Thomas Müller -- , vagy a Vasasnak – Müller Sándor – voltak híres Müllerei, de az ETO-nak is, sőt sokkal korábban… Az alábbiakban először olvasható hiteles, pontos életrajz az ETO egykori legendás futballistájáról, Müller Józsefről.

    Müller József Zalaszentgróton született 1884. december 20-án. (Szülők neve: Müller Ödön, Mayer Ilka.) 1898-1910 között Müller a szüleivel Budapesten, a VI. ker. Andrássy utca 47. sz. alatt lakott. Édesapja baltavári lakhelyű kereskedő, édesanyja szentgotthárdi illetőségű volt. Felesége, a Győrben született Márkus Anna.

    Müller klubjai: Óbudai TE (1899-1900), Budapesti SC (1901-1902) Ferencvárosi TC (1902-1902) Budapesti SC (1902-1903) Postás SE (1903-1904) Budapesti AK (1905-1908), MTK (1908-1910), Győri ETO (1910-től).

    1905. decemberében a Sport-Világ így írt róla: “Müller József. 20 éves. 1897 óta játszik, bankhivatalnok. A Budapesti AK-ba egy éve igazolt a Postásoktól, ahol több nemzetközi mérkőzésen vett részt. Jobbszélsőt játszik, lövései élesek, leadásai könnyen értékesíthetők, de az ellenfélnek a helyezkedésre sok időt enged. Kiváló atléta magas -- és távolugrásban, valamint futásban.”

    Játszott a fedezetsorban és jobbszélsőként is. A Budapesti AK háziversenyén 1905. december 9-én este volt nagyszámú nézőközönség előtt magasugrásban Müller József holtversenyben első lett. 1907. július elején a Budapesti AK versenyén első helyezett magasugrásban, harmadik helyezett távolugrásban és az úgynevezett „footballisták versenyében” (100 m. futás, labdával és „ goallövéssel”) első helyezett lett. A labdarúgás hőskorában már a címeres mezt is felhúzhatta! 1908. május 3-án Bécsben, Ausztria ellen lépett pályára a magyar válogatott játékosaként! 1908. augusztus 29-én jelentette a Nemzeti Sport, hogy az MTK-ba szerződött a BAK-ból. A Nemzeti Sport 1909. október 16-án közölte: 1908-1809. évi I. osztályú szövetségi díjat kapta meg a győztes a Magyar Testgyakorlók Köre csapata, amelynek Müller is tagja volt.

    1910. május 28-án írta a Nemzeti Sport, hogy a Győri Egyetértés Torna Osztály Müller Józsefet, az MTK-ból leigazolta. 1910-től győri vagongyári tisztviselő, és ugyanabban az esztendőben Győrben kötött házasságot november 20-án. Tagja volt az 1910-es és az 1913-as vidékbajnok ETO csapatának. Gyors jobbhátvéd volt, de játszott a fedezetsorban és jobbszélsőként is. Az ETO újra bizonyította -- 1910 után, három esztendővel később is -- Müller vezetésével, hogy Magyarország legjobb vidéki csapata. 1913-ban az ETO főkapitányának választotta meg a választmány, az ETO vidékbajnok csapatának pedig csapatkapitánya volt. A bajnokcsapat nevében Müller József köszönetet mondott a gyár igazgatóságának, a város társadalmának és a szövetségnek az ünnepeltetésért, hangsúlyozta, a jövőben is nemcsak a maguk, hanem a város dicsőségéért is küzdenek.

    1914. júliusában behívták katonának, de aztán 1916-ban és 1917-ben az ETO közgyűlése ellenőrnek választotta meg. Az MLSZ dunántúli kerületének 1921. augusztus 1-ei közgyűlésén tanácstagnak választották meg. 1923-tól 1939-ig a Nyugat-magyarországi Labdarúgó Alszövetség (NYLASZ) főtitkára volt. A 25 éves ETO-ünnepségén, 1929-ben a legnevesebb játékosai között említették: Grimm Kálmán, Szabó József, Payer Imre, Payer Jenő, Szabó Ferenc, Kanyaurek Lipót, Kanyaurek István, Stick Károly, Kail József, Neubrunn Hugó, Krausz Nándor, Nagy Béla Zsöle, Szabó Kálmán, Marti Zoltán, Kovács Ferenc társaságában.

    A magyar futball hőskorára emlékezett Müller, mint a NYLASZ főtitkára 1937-ben, amiből sok érdekességet is megtudhatunk a futball magyarországi meghonosodásáról. („A negyvenéves magyar futball hőskoráról beszél Müller József főtitkár.” Dunántúli Sport Újság, 1937. november 22.) „Ezekről a régi emlékekről, a magyar futball születéséről és fejlődéséről, a legendáshírű első bőrlabda-rúgókról Győrött legtöbbet Müller József, a kerület népszerű »Józsi bácsija« tud, aki mint diákgyerek, átélte a magyar futball embriókorát, és ott volt azon az emlékezetes első meccsen is, amely a sok dicsőséget megért magyar labdarúgást útjára indította. .. Itt Nyugaton Szombathelyre gurult először a »bőr«, ahol a Vasvármegyei Sport Egyesület alakult meg. 1900-ban kezdett futballozni a Komáromi FC és egy évvel később már Sopronban is tartottak mérkőzést. Győrött röviddel később szintén lábra kapott a futball-láz, a vagongyárban alakult meg az első csapat, az Újpestről ideszármazott gyári alkalmazottakból, majd a Tanítóképző és a Győri Torna Egylet alakított csapatot. Az első vidéki bajnokságot 1908-ban írták ki és az első vidéki bajnokcsapatok a Kolozsvári KASE, Eperjesi TVE, Győri ETO és a Kassai AC lettek. Röviden és dióhéjba foglalva ez volt a magyar futball hőskora, s most az új korszakban is diadalmasan gurul előre újabb negyvenesztendők felé a kerek bőrlabda…” Győrből 1944. június 13-án feleségével együtt deportálták.

    (Köszönöm Laszip Gábor és Pataki Gyula segítségét az adatok kiegészítésében! Müller József részletes életrajza és hivatkozási sajtójegyzék olvasható lesz az ETO (1904-1945) életrajzi lexikonban. – Biczó Zalán szerző)

    https://www.eto.hu/hirek/12320/az-eto-mullere-/

  • Tisztelt Szerző,
    érdeklődnék, hogy elképzelhető-e az, hogy a cikkben szereplő Müller József lehetett-e az a Müller József, aki 1910-ben alapí­tó tagja volt a TSC (Tatabányai Sport Club) labdarúgó szakosztályának? Egy 1961-es kiadású könyv szerint a TSC-s Müller József a Győri ETO-ból jött Tatabányára, de ha igaz az, hogy 1910-től Győrben focizott, akkor nem lehetett tatabányai alapí­tó. Persze a Müller József nem tűnik ritka névnek, úgyhogy simán elképzelhető, hogy két ilyen nevű focista is volt. Esetleg tud-e nekem forrást mondani, ahol utána lehet ennek nézni?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ