Nem fogatlan oroszlánok – riport Prukner Lászlóval

Túl van első szezonján a Fradiban, és bár alighanem sejtette, hogy nem unatkozik majd az Üllői úton, feltételezzük, ennél izgalom mentesebb idényt is el tudott volna képzelni magának a bravúrbronzot szerző edző, Prukner László. A Ferencvárosi mesterrel értékeltük az évadot.

– “Fradistának lenni felelősség” – hirdeti a szlogen, gondolom, nem kellett hozzá egy év, hogy megtanulja, mennyire az.
Ez relatí­ve új jelmondat, ha az elődök is magukénak érzik, azt hiszem, könnyebb dolgunk lett volna… Igyekeztünk tartani magunkat hozzá, de a sport már csak olyan, hogy néha veszí­tesz, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem ismered vagy nem akarod tudomásul venni az Üllői úti elvet.

Alighanem teher is egyben, amire abból is következtethetünk, hogy az esztendőnyi ferencvárosi regnálása alatt nagyjából tí­zszer annyiszor láttuk az idegbaj határán mozogni, mint kaposvári hat évében összesen.
– Kisebb közösségben dolgozni is nyomás, a Fradiban nagyságából, történelméből, a hatalmas szurkolótáborából adódóan hatványozottan az. Az ember idegrendszere természetesen kopik, esetemben főleg tavasszal voltak felfedezhetők a jelei. A szezon elején azzal szembesültünk, hogy mindenki keresi a helyét, az igazodási pontokat, olyankor élesebbek a belső harcok, a kí­vülről ránk nehezedő nyomás révén meg kellett tanulnunk kezelni az új helyzetet. Szerintem jól reagáltunk rá, az ősz a folyamatos csapatdinamikai és szakmai fejlődés jegyében telt. Aztán amikor a tavaszi idény kezdetekor kiderült, borul a bili, megtört a fejlődés, a tüneti kezelésen volt a hangsúly. Létbizonytalanságban nem egyszerű laví­rozni.

Utólag talán már elárulhatja: volt olyan pillanata a szezonnak, amikor úgy érezte, kicsúszik a kezéből az irányí­tás, hogy nem tudja kontrollálni a csapaton és klubon belüli állapotokat, és minden darabjaira hullik?
– Nem. A fiúk tényleg sportemberekként viselték a történteket, nem próbáltak sztrájkolni, egymást sem hergelték feleslegesen, semmi olyat nem tettek, ami nem való az öltözőbe. Igyekeztem folyamatosan tájékoztatni őket, szerencsére az egymást váltó menedzsmentek Berki Krisztiánék kivételével engem is mindig mindenről tájékoztattak, úgyhogy viszonylag csendben vészeltük át a zűrös időszakot.

Az ismert körülmények közepette az egyébként dicséretre méltó bronzérem arannyal ér fel? A Fradival elért dobogó karrierje eddigi legnagyobb sikere?
– A siker relatí­v fogalom. Ha úgy vesszük, hogy sem aranyérmem, sem ezüstöm nincs az első osztályban, az idei a legjobb eredményem, ugyanakkor ugyanúgy sikernek tartom, hogy a Kaposvárral tizenhat saját nevelésű játékossal feljutottunk az élvonalba, hogy az NB I-ben stabil középcsapattá váltunk.

Ha a két klub közti különbséget autós példával szeretnénk érzékeltetni, s a Kaposvár mondjuk egy jó kis Opel Astra, akkor a Fradi…
– Azért nem szeretném összemérni a két csapatot, mert edzést vezényelni mindenhol ugyanúgy kell, a teljes szakmai tudásodra szükség van, hogy képes légy egy cél érdekében megmozgatni a taní­tványaidat. Annyiban persze más az Üllői út, hogy itt csakis a győzelem elfogadható, és a taktikát ehhez kell igazí­tani. Mennünk kellett előre, de a sikert magunknak akartuk. A nyáron nem voltak konkrét tervek, hogy márpedig nekünk a dobogón kell végeznünk, magunknak állí­tottuk fel a mércét. A mélyponton, az Újpest elleni meccs után is azt mondtam, én ettől a vereségtől csak erősebb leszek, reméltem, hogy a csapat is. Bejött.

– Olyat is mondott, hogy “küzdünk, mint a fogatlan oroszlán”. Az új idényre kinőhet a metszőfog?
– Az én kompetenciámat meghaladja, hogy erre feleljek, de remélem, nem lesznek az ideihez hasonló gondok. A jelenlegi menedzsment felállása után kétségtelenül megnyugodtak valamelyest a kedélyek, próbálunk együtt tiszta jövőképet festeni.

A kiharcolt Európa-liga indulási jog amolyan bonusz: milyen reményeket táplálhatnak?
– Akkor fogalmazhatnánk meg izmosabb célokat, ha a nagyon közeli jövőben tényleg stabilizálódna a helyzet, szerződtetnénk egy-két olyan játékost, aki valóban erősí­tést jelent, mert azért meglehetősen szűkös kerettel dolgoztunk. Egyelőre nem tudom megmondani, hány új futballistára számí­thatok, de egy-két héten belül el kell dőlnie. Ettől függetlenül, és tényleg nem szeretném, ha patetikusnak tűnnék, azt azért nagyon jól tudjuk, hogy a Fradit és Magyarországot is képviseljük, nem akarunk szégyenben maradni.

(forrás: Nemzeti Sport, 2011. május 28. Szerző: Galambos Dániel)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
10.28. 21:00, m4sport
10.31. 19:30, m4sport
11.04. 21:00, m4sport
11.08. 17:00, m4sport
MK: 11.14.14:45, M4Sport
11.21.19:30, m4sport
11.24. 21:00, m4sport
Novák Dezső
Tárhelyszolgáltatónk
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ