Kubala László

Kubala László

A világ egyetlen, három ország válogatottjában is szerepelt futballistája, akinek barcelonai ragyogását még Johan Cruyff sem tudta soha, egy fél pillanatra sem elhomályosítani. Vélhetően ha egy kvízjátékban szerepelne e mondat, már nem kellene többet lamentálni, mindenki tudná, Kubala Lászlóról van szó. Arról a futballistáról, aki az aranycsapat tagjainak kortársa, s a háború után az első honfitársunk volt, aki az Európa-válogatottba is meghívást kapott. Mégis – bár temérdek a barátainak, még több távoli tisztelőinek száma – soha nem kapta meg Magyarországon a neki járó méltatást. Pedig akik látták játszani, akik közelről ismerik, akár eskü alatt is vallják: Kubala neve kihagyhatatlan a magyar futball legjobbjainak strigulázásakor. Egy olyan futballista soroltatik „minden idők képzeletbeli álomtizenegyébe”, aki összesen három idényben játszott magyar első ligás csapatban… Tovább olvasom

Nacer Bouiche: 54

Nacer Bouiche

Algériában a JS Kabylie csapatával többször nyert bajnoki címet, háromszor gólkirály is volt. Hazája színeiben sokszoros válogatottnak mondhatja magát, tagja volt az 1990-ben Afrika Kupát nyert válogatottnak is.

“Naszi” a francia Red Star csapatán keresztül érkezett az Üllői útra, majd ide is tért vissza. Tovább olvasom

Tóth József: 88

Tóth II. József (1929. május 16., Mersevát) a csepeli grundokról jutott el az NB I-ig, később a válogatottig, s ezzel együtt a világhírig. Tóth II. József olyan időszakban lett válogatott, amikor jobbnál jobb játékosok, köztük természetesen szélsők is vetélkedtek a címeres mezért. A hetes számúért például Budai II. László, sőt, időnként egykori csapattársa, az egyébként balszélsőt játszó Czibor Zoltán is.

Tóth a Csepel saját nevelésű játékosa, 1948 őszén mutatkozott be a nagyok között. Előtte bajnokságot nyert az együttes, ám, a tehetséges ifi szélső abba a remek csapatba is beverekedte magát. Később a válogatók is felfigyeltek rá: tagja lett az aranycsapatnak, sőt, az 1954-es világbajnokságon emlékezetes mérkőzéseken is szerepelt. Tovább olvasom

A Fradi naptára, május 15.

tempo-naptar

Évfordulók:

69 éve született Bartosik János
24 éve született Erdei Gábor
89 éve született Kertész Tibor
96 éve született Ónodi II. Béla
110 éve született Korányi Lajos

Korányi Lajos ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. 334 mérkőzésen lépett a pályára zöld-fehérben, 3 magyar bajnoki cím, 2 magyar kupagyőzelem és az 1937-s KK győzelem pályafutásának legfontosabb eredményei. Tovább olvasom

Bartosik János: 69

Bartosik JánosA Ganz MÁVAG-tól érkezett balszélső 1970-73 között, négy bajnoki idényben 19 tétmérkőzésen erősítette a Ferencvárost.

Jellemzően a tartalékok közt szerepelt, 1970 tavaszán bajnoki címet nyert a “tarcsival”.

Zöld-fehérben eltöltött időszak alatt három ezüstérmes-, és egy kupagyőztes csapat tagja volt. Tovább olvasom

Korányi Lajos

Korányi Lajos

A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labda­rúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyor­sasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedés­sel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési kész­séggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos láb­törést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvéd­párjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Tovább olvasom

Onódi Béla

(fotó: Onódi Zoltán családi archívumából)

Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.

Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.

Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupa-kiírásban a csapat legeredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Tovább olvasom

Feljegyzések a fotelból – Bágyasztó döntetlen

fotelszurkolo-29Ahogy közeledünk a bajnokság befejezéséhez egyre fásultabban érzem magam. Úgy vagyok vele mint a mindennapok taposómalmával, jó lenne kilépni a szinte már robottechnikával működtetett napok egyhangúságából. Jó lenne ha nem kéne foglalkozni a reggeli csörgőóra kalimpálásával, ha nem futtából kéne bekapni a pirítóst és szőrteleníteni torkunkat a forró kávéval, hanem kipihentem megállni a reggelis svédasztal előtt és azon elmélkedni, hogy most jobbról balra, vagy balról jobbra lapátoljam be a finomságokat. Ahogy jó lenne a reggeli dilibogyók helyett egy időkapszulát bekapni és a munkahely helyett elrepülni oda, ahová mindig is vágytunk. Az biztos, hogy az első utam Augusztus császár Rómájába vezetne, ahol már túl lennénk Lepiduson és Antoniuson, nem akarnék én harcolni, csak a kezembe fogni néhány denariust, kimenni a piacra, sétálni az épülő és szépülő Róma utcáin. A második utam már közelebbre vezetne, oda csak 80 évet és 120 km-t kéne megtenni, majd megállni az Üllői út 129 előtt, nem törődni a zuhogó esővel, elvegyülni az urak és a hölgyek tömegében, akik mind-mind azért jöttek, hogy tanúi lehessenek a Ferencváros második KK győzelmének. Innen már a dátum sem lehet kérdéses, 1937. szeptember 12. A mérkőzés kezdése előtt az eső is eláll, a lelátók megteltek, zúgott a Hajrá Fradi!, mindenki idegesen tördelte a kezét, vajon Sárosi vagy Piola fogja eldönteni a döntő első mérkőzését…Szép-szép ez az időutazós álom és bár legszívesebben továbbra is Sárosi dr. három góljáról mesélnék, de a mókuskerék visszarángat a földre, a jelenbe és bármekkora is a két korszak közötti kontraszt, most mégis a tegnapi bágyasztó döntetlenről kell értekeznünk még akkor is, ha jelen pillanatban ehhez nincs túl sok hangulatom. Tovább olvasom

Hírfolyam

OLDALAK

VVK 50 – A kupasiker 14 legszebb pillanata

Következik: 05.27. 19:00 FTC-Újpest (stream: m4sport.hu)

Következik: MK döntő 05.31. 19:00 FTC-Vasas (TV: M4)

FACEBOOK:

HOST:

FOTELSZURKOLÓ

KATEGÓRIÁK

christmas-2014