Selenka Tamás

Selenka Tamás

A Bp. Épí­tőktől érkezett jöbbösszekötő az 1970-es tartalékbajnoki cí­met nyert csapat oszlopos tagjának mondhatta magát.

’70 szeptemberében a Liverpool elleni EVK találkozón mutatkozott be az első csapatban. Az NB I-ben háromszor kapott játéklehetőséget Csanádi Ferenctől, í­gy tagja volt az ezüstérmes csapatnak. 

1972-től a VM Egyetértésben folytatta pályafutását, a későbbiekben pedig a Tatabánya szí­neiben szerepelt az élvonalban.

 

9 hozzászólás a(z) Selenka Tamás bejegyzéshez

  • Az ilyen “szürke eminenciások” is megérdemlik, hogy becsben tartsuk őket.

    HAJRÁ FRADI !

    • Igen! Igazad van, Gábor! Bár szürkének szürke volt, “Eminenciás Uramnak” azért nem nevezném … mert mi volt akkor a “vargazoli”, vagy a “Császár”??? :-DDD … Nem bántásként í­rom, hisz én is emlékszem Selenka Tamásra … de, szerintem a VM Egyetértés volt az Ő szintje … ezzel együtt köszönet minden percért, amit NÁLUNK töltött … gondolom, Ő is kibí­rta valahogy :-DDD

      • Tisztázni kell végre a “szürke eminenciás” fogalmát. Az elnevezés a francia királyság virágkorának idejéből származik, amikor az állam irányí­tása a csillogó ruhájú “eminenciás urak” (zömükben főpapok) kezében volt, ám számukra nagyon sokszor a “szürke” (civil ruhás, a >népség< számára észrevehetetlenül dolgozó) emberek adták az ötleteket. Innen született meg a "szürke eminenciás" fogalma: a háttérben maradó, de nagy befolyású, legtöbbször kiváló képességű emberek megjelölésére.
        Szerintem a pályán nincs (mert nem is lehet) is szürke eminenciás, csak a vezetésben lehetséges -- ha éppen van valahol.

        • Tudom, Imre bácsi, és nem is akartam megbántani senkit … ha jól tudom, a magyar (sport)köztudatba Szepesi György hozta be, Zakariás (“Zaki”) kapcsán … kb. tudom, hogy mi a jelentéstartalma, viccelni akartam: ha egy -egyébként általam nagyra becsült és kedvelt- Selenka Tamás “eminenciás”, akkor mi a “Flóri”, vagy a”Zoli”? Ennyi lett volna a gyenge élcem tárgya, sajnálom, ha bárki félreértette … a mai futballban ví­zhordónak vagy zongoracipelőnek neveznék a “szürke eminenciást” … aki NÉLKÜLÖZHETETLEN a kiváló produkcióhoz, csak épp nem Őt ünnepli őrjöngve a közönség … pl. a mai spanyol válogatottban -- és a Barcában- tipikus “szürke eminenciás” Busquets … nálunk meg Nagy Ádám … (hál’Istennek, hogy van végre ilyen fantasztikus adottságú játékosunk) … ők azok a futballisták, akikre azt szoktam mondani, hogyha ott van a pályán, észre sem veszed, de ha nincs ott, azt rögtön észre veszed! Ebből látszik, mennyire nélkülözhetetlenek … az általam csak olvasott ’48-49-es GALAKTIKUS Fradiban ilyen lehetett -gondolom én- Kéri, Lakat, Mészáros … a már általam is -halványan- látott ’67-es “WUNDERMANNSCHAFT”-ban ilyen lehetett “Juci” és “Matyi” … lehet, hogy nem róluk szólt a legtöbb meccs, de nem is szólt volna rólunk annyi meccs, ha ŐK nincsenek ott!!! … 😀 … Mert:”ha ott van a pályán, észre sem veszed, de ha nincs ott, azt rögtön észre veszed!” copyright by me :-DDD Szóval, a pályán IS van szürke eminenciás, sőt! A labdarúgásra jellemző leginkább, hogy a háttérből irányí­tó, csendben robotoló “szürke” emberkék legalább annyit tesznek hozzá a sikerhez, mint a csillogó, az “I”-re a pontot feltevő klasszisok … de ha Önnek más a véleménye, biztos nem fogunk összeveszni! Jó egészséget, és rengeteg közösen átélt Fradi-győzelmet kí­vánok Önnek!

          • Tulajdonképpen ugyanazt mondjuk, csak máshogy. A “zongoracipelőket” látjuk, ha van valamelyes érzékünk a focihoz, értékeljük is, de a szürke eminenciás soha nem volt szem előtt, a háttérből irányí­tott vagy súgott. Ezért szerintem ilyen a játékosok között nem lehet. De ilyen volt például Sebes Gusztáv mellett (vagy néha helyett?) Mándi Gyula az ötvenesévek elején. Szerintem ha egy játékos >szürke eminenciás<, akkor baj van, mert ezt magyarul "játékosuralomnak" hí­vják.
            Egyébként nem elsősorban neked akartam elmagyarázni, hogy miről van szó, -- a hozzászólásodból érződött, hogy érted a lényeget -- de sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy mit is jelent valójában.

            • Az ’50-es években nem Bukovi volt elsősorban a “szürke eminenciás”??? Sok, akkoriban már mindent átélt rokonom, ismerősöm szerint a világ egyik legnagyobb “futballguruja” volt, igazán Ő találta ki az Aranycsapatot is, a játékrendszert is (A Textiles -- Bástya -- V. Lobogó álnevű MTK Marci bácsinál állí­tólag mér évek óta 4-2-4-et játszott!), de politikai szempontból kellett egy megbí­zható et. a válogatott élére … aki persze eljátszotta a zsenit,mint 30 évvel később Gyuri bácsi, Mexikó előtt … “minden érdem az enyém, a kudarcokhoz semmi közöm” … szóval, csekély ismereteim szerint, Bukovi, Mándi, Titkos tényleg “szürke eminenciások lehettek … ha jól értem szavaidat … igazából ők találtak ki mindent, ők alkották meg a futballtörténelem legnagyobb (Na, jó, a 2 legnagyobb egyike) válogatottját, de háttérbe húzódva hagyták, hogy a “Király” (Sebes et.) arassa le a babérokat … ők meg csak DOLGOZTAK, DOLGOZTAK, DOLGOZTAK, GONDOLKODTAK, GONDOLKODTAK, GONDOLKODTAK … Ha jól értem, EZ a “szürke eminenciás” lényege … és kezdem érteni, mit mondasz, ilyen szempontból a pályán tényleg nem LEHET “sz. e.”, de ha jól tudom, ezt a fogalmat Szepesi Gy. hozta be a köztudatba, Zaki kapcsán, onnan kezdve minden “szürke”, de hasznos játékost “sz. e.”-nak kezdett el hí­vni a sportsajtó …

              • Igen Laci, jól érted.
                Egyébként Szepesi kiváló sportriporter volt, ám néha nem értette meg egy egy-egy kifejezés lényegét- Pl. a >hibát véthibázik< helyett, noha ez azt jelenti (jelentené), hogy elhibázza a hibát. Nagy -- és jogos -- népszerűsége folytán elterjedt.
                Bukoviról már évekkel ezelőtt megí­rtuk itt a Honlapon, hogy ő a 4-2-4 szülőatyja.

                • Köszönöm válaszod, Imre bácsi … vajha az egész világ tudná, hogy Marci bácsi az egyik legnagyobb professzor volt, aki valaha járt-kelt e Földön … talán a maga korában egy Rinus Michels, vagy egy Guardiola lehetett … Állí­tólag edzéseken rögbiztek(!!!) -- hogy gyakorolják a kemény ütközést-, kosárlabdáztak (!), hogy gyakorolják az elzárásokat … miután ’45 után a “jugó” foci a világ élvonalába került, azt mondták, hogy MINDENT Bukovinak köszönhetnek … tragédia, hogy a magyar futball évtizedeken át -vagy 70 éven át- a világ élvonalát képviselte (sokszor évekkel megelőzte), az utóbbi kb. 45 évben meg a béka se … lehetne lejjebb … EKKORÁT senki nem zuhant … köszönjük meg Gyuri bácsiéknak, Sanyi bácsiéknak, a hazai edző”képzés” kiváló “professzorainak”? Vagy kinek köszönjük meg ezt a gyalázatot? Mint ősfradista, hetente olvasom, hogy évtizedekkel ezelőtt hol tartottunk! És halványan még emlékszem is rá! Erről jut eszembe, egy újabb gyöngyszemre leltem, a ’68. januári Liverpool -- Fradihoz felteszem … mai fiatalok (40 év alattiak) úgysem hiszik el, hogy ilyen is volt … amikor a Liverpool csapatát, a világ akkori egyik legnagyobb klubját ’68-ban is, ’74-ben is kiverte egy “Ferencvarosi” nevű csapat … 😛 ahogy Angliában hí­vták klubunkat 😛

                • Imre bácsi! ígéretemhez hí­ven feltettem a ’68. januári ‘Pool- Fradihoz … amit az akkori -pozsonyi- Új Szóban találtam … talán érdemes az akkor angol sajtó kommentárjain csemegézni … hátborzongató … ’65-ben a MU-t, 67-68-ban a Liverpoolt vertük ki …és mit ad Isten, ’66-ban volt Anglia világbajnok, és 64-67 között csak ez a két csapat volt bajnok … Hát, itt (pontosabban: OTT) tartottunk!!!

Hozzászólás a(z) lacimadár bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ