Sí­pszó előtt: MTK – Ferencváros, az örökrangadó

sipszo-elottPénteken a 216. bajnoki örökrangadóval indul a 2020/21-s bajnoki szezon a Hidegkuti Nándor stadionban.

Labdarúgásunk hőskorában a foci nyelve az angol volt, számtalan kifejezés, jelző java része a mai napig ismert, de vannak olyanok is, melyeket az évtizedek folyamán “magyarosítva” lettek. Az ofszájd, kornert taccs, half, dribli, derby helyett manapság már les, szöglet, bedobás, középpályás, csel és rangadó szavakat használjuk, de vannak olyanok, melyeknek megmaradt az angol eredete, ilyen a passzolás és a centerezés. Ezek közül van olyan, mely idővel önálló útra lépett és kizárólag két csapat összecsapását jellemzi. Ha Fradi-Dózsa, akkor derby, ha Fradi-MTK, akkor örökrangadó. Az előbbi megtartotta az angol kötődést, az utóbbival meg egy olyan jelzőt alkottak az ősök, mely 115 éve fontos része a magyar labdarúgás történelmének (eddig 261 tétmérkőzésen lépett pályára egymás ellen a két csapat). A második világháborúig az örökrangadó nem csak egy mérkőzés volt, hanem “a” mérkőzés, mely nem csak a labdarúgást szerető szurkolókat “hevítette”, hanem a társadalmi, kulturális és a politikai életre is hatást gyakorolt.

Az eddig lejátszott 215 mérkőzés Ferencvárosi mérlege: 89 győzelem, 48 döntetlen, 78 vereség, 346 lőtt és 329 kapott gól.

W_ftc-mtkAz MTK 1888. november 16-án alakult, Magyar Testgyakorlók Köre. A Ferencváros után a második legeredményesebb magyar csapat, 23 bajnoki aranyérem és 12 magyar kupagyőzelem mellett 1956-ban BEK negyeddöntőt, 1962-ben a VVK elődöntőt játszott. Sikereinek java részét 1904 és 1937 között érte el (15 bajnoki cím), majd jött a második világháború borzalma, mely 1940-45 között nem csak a fél világot pusztította el, hanem az MTK-t is a “haláltáborokba” küldte. A világháború utáni kábulatból az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért. Ekkoriban vette fel a kapcsolatot a vezetőség a Jugoszláviában élő Bukovi Mártonnal. Majd jöttek az ötvenes évek, először Budapesti Bástya, majd Textiles néven futottak ki a pályára, a klub 1957-ben kapta vissza a nevét. A 80-as évek Verebes József edzősége határozta meg (bajnoki cím: 1986/87), majd jött Várszegi Gábor szerepvállalása, benne négy bajnoki címmel, köztük a rekordkülönbséggel megnyert 1998/99-s szezon, ahol 19 pont előnnyel nyerték a bajnokságot a Ferencváros előtt. Ezt a rekordot döntötte meg Thomas Doll csapata a 2015/16-s bajnoki idényben, amikor 21 pontos előnnyel nyerte meg a bajnokságot (az MTK az 5. helyen végzett, 25 pontos hátránnyal).

További érdekességek a két csapat közös múltjából:

117 éve, 1903. március első napja óta íródik a zöld-fehérek és a kék-fehérek közös, a magyar labdarúgást meghatározó bajnoki történelme. A Millenárison lejátszott mérkőzésen az Oláh – Berán, Manglitz – Gorszky, Bródy, Koltai – Braun, Novotny, Pokorny, Kovács, Weisz összetételben pályára lépő FTC 2:1-es félidő után, 3:1-re győzte le az újonc MTK-t. A mérkőzés ferencvárosi góljait Braun (2) és Kovács szerezték. A bajnoki visszavágóra ismét a Millenárison került sor november 22-én. A mérkőzést az FTC nyerte 3:0 arányban Weisz(2) és Borbás góljaival.

A két csapat negyedik összecsapásán, 1904-ben szerzett először pontot az MTK az 1:1-gyel zárult mérkőzésen. A kék-fehérek első sikere 1907. szeptember 22-én született meg. A Millenárison rendezett mérkőzést 4:2 arányban nyerték meg.

1911. február 12-én az MTK ellen avatta pályáját az FTC az Üllői úton, és Schlosser két góljával otthon is tartották a két bajnoki pontot (2:1). Az első Hungária úti mérkőzés szintén pályaavató összecsapás volt, ahol az MTK az angol Lane góljával győzte le a zöldeket 1912. március 31-én.

Az 1905-ös és az 1921/22-es idényben is akadt egy-egy félbeszakadt találkozó. Az előbbi esetben a bíró vetett véget a mérkőzésnek a leereszkedett köd miatt a 79. percben, majd az egy hét múlva lejátszandó 11 percre már nem állt ki az MTK, így az FTC-é lett a győzelem és a két pont. Az utóbbi találkozón ugyan nem volt gond az időjárással, de egy játékvezetői ítélet (0:0-nál adott tizenegyest a kék-fehéreknek) annyira felbosszantotta a Fradistákat, hogy levonultak a pályáról. A döntés a zöld-fehérek bajnoki címébe került. Az 1909-es őszi találkozón szintén a természet szólt közbe, de a sötétedés miatt 3:2-es FTC vezetésnél félbeszakított találkozó hátralévő hét percét két nap múlva lejátszották, ahol az MTK-nak sikerült kiegyenlítenie. A mérkőzés nem csak a “hosszabbítás” miatt maradt emlékezetes, de egyike volt a legdurvább örökbefogadónak is, amit a korabeli grafikus elég szemléletesen ábrázolt:

Az amatőr korszakban 43 bajnokit vívott egymással a két szomszédvár. A mérleg: 20 MTK, 13 FTC győzelem és 10 döntetlen, a gólarány 81:57 a kék-fehérek javára. A nagy gólkülönbség fő oka az eddigi legnagyobb arányú MTK győzelem. 1924 októberében Orth öt, Molnár három, Opata, Jenni és az ex-fradista Mandl-Mándi góljaira csak Kohut és Héger tudott válaszolni, így 11:2-re verték a Fradit abban az esztendőben, amikor lezárult az MTK legendás bajnoki sorozata.

A két egyesület népszerűségére jellemző, hogy 1919-ben Bécsben mérkőztek meg a Rapid, majd a Práter serlegért. Mindkét összecsapást az MTK nyerte.

TFU_20001000_FU_006 - 0015-192705081926 őszén még csak döntetlenre futotta, de 1927 tavaszán már 4:1-re győzni tudott Tóth-Potya István legénysége és a szezon végén újra a dobogó felső fokán zárt.

Erre az időszakra tehető a legnagyobb gólarányú Fradi-győzelem is a Hungária körúton: 1932. március 27-én a hazaiak szerezték meg a vezetést Barátky góljával, de Takács II. és Kohut is duplázni tudott valamint Turay is a kapuba talált, í­gy 5:1-es zöld-fehér siker született a százszázalékos bajnokság évében.

Bár gólnélküli mérkőzésekről ritkán szoktak megemlékezni, de az örökrangadók esetében lehet találni olyat (többet is), ami jelentőséggel bír. Ilyen pl. az 1932 novemberében vívott találkozó, amely véget vetett a Blum-csapat 32 meccses győzelmi szériájának az NB I-ben.

A 20-s és a 30-s években a Ferencváros-Hungária mérkőzés igazi társadalmi eseménynek számított. Erről így í­rt az akkori sportújság: “A verőfényes tavaszi vasárnapon már kora délután megindult az emberáradat a Hungária-úti sporttelep felé. Autók, villamosok sűrűn ontották a közönséget az alkalmi jegyárusokkal körülvett pályára. A pénztárak csak állóhelyeket árusítottak, mert az ülőhelyek már elővételben elfogytak. A villamosok és autók utasait azonnal megrohanták a jegyárusok, akik nagyszerű üzleteket csináltak, mert egy-egy ülőhelyért háromszoros árat is szívesen fizettek…Benn a pályán a „nagy” naphoz méltó, színes, eleven kép. A hölgyek boldogan öltötték magukra pompás tavaszi toalettjeiket. Zászlócskákat lengetnek, zöld-fehéret, kék-fehéret, kiki a „pártállása” szerint. A hangulat, a derbyhez illően izgatott, ideges.”

1930.04.20. Ferencváros – Hungária 3:3

Noha 1930-tól a bajnoki címek sorsa a Fradi és az Újpest között dől el, azért az évtized közepén kétszer is az első helyen végez Schaffer Alfréd csapata, az 1936/37 évi szezonban egy ponttal előzi meg a KK-győzelem előtt álló ferencvárosiakat. Ettől is szorosabb az 1939/40 évi idény végeredménye, amikor is a Dimény Lajos edzette és a Csikós, Polgár, Sárosi III., Lázár, Sárosi dr. fémjelezte csapat gólaránnyal nyert bajnoki címet a Hungária körútiak előtt. Ebben a bajnoki szezonban, 1940 áprilisában küzdöttek meg utoljára a csapatok a bajnoki pontokért, majd a II. világháborús események miatt a Hungáriát a szövetség nem engedte indulni. A kék-fehérek hiányában Sárosiék 11 pontot vernek a következő idényben a második helyezett Újpestre…

Az 1940-ig lejátszott 71 bajnoki mérkőzés közül, 29-szer a kék-fehérek, 25-ször a zöld-fehérek örülhettek, 17 döntetlen mellett. A gólkülönbség 129-116 volt az MTK javára. A bajnoki címekből újabb hármat gyűjtött be a Hungária, míg a Ferencváros további hét elsőséget könyvelhetett el. Az időszak egyik legjobb mérkőzését 1937.04.04-én rendezték az Üllői úton (3:3), melyről főcímben í­gy számolt be a Nemzeti Sport: “Ritka eset az örökrangadók történetében: végig izgalmas, látványos, a futball szépségét megmutató, férfias játék, ötletes, gyors és mentes a durvaságoktól.”

1945 tavaszán, a félidényes bajnokságban találkozott újra a két együttes. Az Üllői úton 1:0-s kék-fehér győzelem született május 31-én, majd egy hónap múlva 4:0-lal vágott vissza a Fradi.

1945.07.01. Ferencváros – MTK 4:0

1949 áprilisa és 1953 augusztusa között tízből tízet nyer (gólarány 8:39) az MTK, Textiles, Bp. Bástya névre is hallgató csapat. Az MTK fölényére jellemző, hogy hazai mérkőzéseit pálya híján a Megyeri úton kénytelen rendezni. 1950 és 1952 között háromszor is 5 góllal verte az MTK a Fradit. A Megyeri úton kétszer is 6:1, majd 1952 őszén az Üllői úton 5:0 arányban bizonyultak jobbnak Hidegkútiék. A “nyeretlenségi” sorozat 1954.08.29-án szakad meg, amikor is a Népstadionban, 80 ezer néző előtt, a Kinizsi nyerni tud 2:0-ra a Vörös Lobogó ellen.

Míg az MTK háromszor is bajnokságot nyer az ’50-es években, a Fradi csak egyszer végez az élen, még 1949-ben.

Varga a negyedik gólt fejeli

Varga a negyedik gólt fejeli (1967.10.15)

A hatvanas évekre harmadszor is utolérik, sőt meg is előzik a ferencvárosiak az MTK-t a bajnoki címek számában. Ebben az időszakban számos nagyarányú Fradi győzelem született: 1960.09.17.-én 4-1, 1965.10.24.-én 6-1, 1966.10.02.-án 7-1, 1967.10.15.-én 5-0.

Az MTK második aranykorszakának számító 90-es évek végének időszaka főleg a kék-fehér győzelmeket hozott, melyek közül az 1998.05.30-i 4-1 és a 2001.05.06-i 5-2 emlékezetes. Az utóbbit már a 2000/01-es bajnoki rájátszásban nyerte meg az MTK – a végén mégis a zöld-fehérek örülhettek, Csank János vezetésével megszerezték a 27. bajnoki címet.

2015.11.21-én, az MTK akkori ideiglenes otthonában, az Illovszky-stadionban nyert 1-0-ra, ezzel megszakítva a Ferencváros 34 mérkőzéses veretlenségi sorozatát. 2016-ban kétszer rendeztek örökrangadót, április 16-án, a Groupama Arénában 2-2 lett a vége, a döntetlent hozó találkozón Kanta József szabadrúgásból elért góljával az MTK szerzett vezetést a Groupama Arénában, amit a csereként beálló Varga Roland vezényletével fordítani tudtunk, ám a szintén a kispadon kezdő Torghelle Sándor egyenlíteni tudott. Szeptember 10-én, a Dunaújvárosban megrendezésre kerülő mérkőzésen is Torghelle volt a Fradi “veszte”, a 93. percben büntetőből volt eredményes az MTK 34 éves csatára. A félidőben vezetett az MTK, majd Rju egyenlített, ráadásul Vukmirt a 77. percben kiállították, és hiába érett a Fradi a gól, a végén egy szabadrúgás utáni kezezés eldöntötte a három pont sorsát. A Torghelle-show  2016.12.10-én, a Groupama Arénában folytatódott, ahol Baki öngóljával a 82. percig vezettünk, de akkor jött a kék-fehér csatár és Kanta szabadrúgását fejelte Dibusz kapujára. Ezen a mérkőzésen is volt kiállítás, Csukics kapott piros lapot az 56. percben.

2017.05.06-án az új Hidegkúti stadionban már az első félidőben eldöntötte az idény utolsó örökrangadóját az MTK otthonában a Ferencváros, amely háromszor is eredményes volt. A hajrában a kiesés ellen harcoló hazaiak legalább a szépítésig eljutottak. A bajnokság végén az MTK kiesett az első osztályból, de egy éves száműzetése után vissza is kerültek, í­gy a 2018/19-s bajnoki szezonban, július 29-én, a Hungária körúton folytatódhatott az örökrangadók története. A Fradi egy félidő alatt lerendezte a mérkőzést, mely Thomas Doll utolsó örökrangadója is volt. A volt trénernek az MTK lett a “mumusa”, hiszen 10 mérkőzésén csak négyszer tudott nyerni (kétszer otthon, kétszer idegenben), kétszer játszottunk döntetlent és négyszer kaptunk ki (mindannyiszor idegenben!), a gólkülönbség 18-13.

 2018.11.03-án a Groupama Arénában már az első félidőben eldöntötte a mérkőzést a házigazda Ferencváros, az MTK helyzetbe is csak egyszer került. Szerhij Rebrovnak ez volt az első örökrangadója.

Az utolsó örökrangadóra 2019.03.09-én került sor a Hidegkuti stadionban, ahol az első félidőben három gólt lőttek a zöld-fehérek az örökrangadón, a hazaiak csak a szépítésig jutottak.

A szezon végén az MTK kiesett az NB1-ből, így a 2019/20-s bajnoki szezon örökrangadó nélkül maradt. A kék-fehérek hozták a kötelezőt, megnyerték a másodosztályt, így a 2020/21-s kiírásban újfent folytatódik a két csapat 117 éves közös története.

Az eddig 215 bajnoki mérkőzést eddig 11 (!) helyszínen játszották a csapatok, melyből az Üllői úton játszottak legtöbbször (77), a Hungária körúton 69 alkalommal csaptak össze az örökrangadó részvevői. Két alkalommal el is hagyták a fővárost, 2013-ban Győrött, 2016-ban Dunaújvárosban rendezték a mérkőzést. Érdekesség még, hogy 6 alkalommal a Megyeri úton is rendeztek mérkőzéseket 1948-1952 között – több “néven” is: MTK-Ferencváros, MTK-ÉDOSZ és Textiles-ÉDOSZ.

A Ferencváros MTK elleni bajnoki mérkőzésein Lipcsei Péter, Mátrai Sándor, Fenyvesi Máté (27) lépett pályára a legtöbbször. A kék-fehérek elleni góllövőlistát Takács II. József vezeti 15 góllal (12 gólos: Schlosser és Albert, 11 gólos: Sárosi dr., 10 gólos: Kohut és Nyilasi). Az egy mérkőzésen legtöbb gólig jutó játékosok közt Takács II. 1929 októberében és Sárosi dr. 1934 áprilisában a Hungária körúton, Mike István az Üllői úton (1946 márciusában és 1947 májusában), Albert Flórián 1965 októberében a Népstadionban talált be háromszor egy-egy mérkőzésen. A Ferencváros kispadján Blum Zoltán és Dalnoki Jenő ült a legtöbb alkalommal, tizenháromszor. A két csapat eddig 267 tétmérkőzésen találkozott egymással és bár a Fradi 7 győzelemmel jobban áll (108-101), de érdekesség, hogy a gólkülönbség  (419-417), csak az utolsó bajnoki mérkőzésen “ugrott pozitívra a Fradinak, mely annak köszönhető, hogy a bajnokikon kívüli tétmérkőzéseken az MTK ért el jobb eredményeket (kivéve a Ligakupa).

További érdekességek, a mérkőzések teljes szöveges, képes és videós összeállítása, egyéb statisztikai adatokat az Örökrangadók bejegyzésünknél olvashattok.

Jó böngészést, Tempó Fradi!

23 hozzászólás a(z) Sí­pszó előtt: MTK – Ferencváros, az örökrangadó bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

OLDALAK
BL-PlayOff: 09.29. 21:00, M4Sport
Novák Dezső
25 ÉVES A BL-SIKER
FOTELSZURKOLÓ