Este 9 óra. Fényárban úszik a Beer-vendéglő, a Ferencváros tanyája. Amikor belépünk az ajtón, Woggenhuber Oszkár éppen ezt veri a zongorán: „Nem lehet ám a Fradival kikukoricázni!…” Az asztalok mellől kórusban harsan fel: „Megláthatja bárki, aki rá kí­váncsi!…” A nóta végén mintha egyetlen torokból hangzana, hallik a kiáltás: – Hajrá Fradi! Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Annak ellenére, hogy a jelen hí­radásait az internetről ismerjük, a mai napig reggelente a kávé mellé, a puha kalácson túl, számomra még mindig a friss és „ropogós” í­rott sajtó jelenti az igazi desszertet. Ez egy régi hagyomány, amit még a nagypapámtól örököltem. Számára a tejes kávé mellett elképzelhetetlen volt a Szabad Föld, mely bár heti újság volt, de minden nap a kezébe vette. Amikor megkérdeztem tőle, hogy nem unja-e egy héten át ugyanazt olvasni, a tőle megszokott kimért hangon csak í­gy felelt: – Beosztom fiam, mindennap csak egy oldalt nézek át. A hí­rek úgyis megvárnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →