VVK győzelem

1965.V.13. VVK, Ferencváros – Athletic Bilbao 3:0

vvk-64_65

VVK 1965, Út a döntőig: a kupagyőzelem 14 pillanata – a 10. állomás

A labdarúgás története során többször elhangzott már az a mondat, hogy a jó csapatnak szerencséje is van. Maga a szerencse is változó, hiszen vannak esetek, amikor csak a lehetőségét kí­nálja fel egy csapatnak arra, hogy éljen vele. Egy csapat meg akkor jó, ha ezzel élni is tud.

1965. április 21-én, Bilbaóban, a visszavágó mérkőzés előtt megtartott sorsoláson a szerencse a Fradinak kedvezett. Azokban az években, az európai kupákban még nem vezették be az idegenben lőtt gólok „előnyét” (ez alapján már Bilbaóban továbbjutottunk volna), nem volt hosszabbí­tás és büntetők sem döntöttek az esetleges továbbjutásról. Azonos gólkülönbségű visszavágó esetén harmadik mérkőzésre került sor, ennek helyszí­néről pedig sorsolással döntöttek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1965.IV.21. VVK, Athletic Bilbao – Ferencváros 2:1

vvk-64_65

VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Amikor 1965. április 7-én a bí­ró hármas sí­pszavával véget ért a Ferencváros-Bilbao VVK sorozat 4. fordulójának első mérkőzése, mindenki tudta, hogy az egygólos előny birtokában nagyon nehéz visszavágó vár a csapatra a baszkok fővárosában. Jó előjelnek számí­tott, hogy a feszí­tett bajnoki menetrend ellenére, a bilbaói mérkőzést egy hetes „pihenő” előzte meg, amit Mészáros József vezette szakmai stáb megpróbált a lehető legjobban kihasználni. Sérültünk nem volt, í­gy a lehető legjobb összeállí­tásban futhattunk ki a csúszós, mély talajú San Mames stadion gyepére. A mérkőzés előtt hatalmas eső zúdult a városra mely alaposan feláztatta a stadion játékterét. De mielőtt magáról a mérkőzésről esne néhány szó, előtte történt két fontos esemény is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1965.IV.7. VVK, Ferencváros – Athletic Bilbao 1:0

vvk-64_65

VVK 1965: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Az 1964/65-ös VVK sorozat “hosszú menetelése” újabb állomásához érkezett. Amikor a harmadik fordulóban az olasz AS Roma csapatán két nyertes mérkőzéssel lépett túl a Fradi, egyre merészebb álmokat kezdett el szövögetni. 1965-ben még dúlt a hidegháború és bár hazánkban csillapodtak az ’56-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlások, a kommunista országokat egyetlen nyugati demokráciában sem fogadták tárt karokkal. Ráadásul egy-egy sportsikert a kommunista kormányok mindig az “imperialista hatalmak” feletti végső győzelem előcsarnokának tekintették. Arra mindig szerettem volna választ kapni, hogy vajon milyen érzésekkel szálltak le annak idején Ferihegyen a nyugati országok csapatai. Volt bennük félsz, vagy függetlení­teni tudták magukat a politikai ellentétektől és bí­ztak a sport békés, összetartó erejében? A kérdés főleg annak fényében lehet érdekes, hogy 1965. április 7-én egy olyan népcsoport kiváló csapatával találkoztunk, akiknek valójában soha nem volt önálló hazája, amit a mai napig nehezen dolgoznak fel. Bár a baszkok java részben Spanyolországban élnek (néhány falu “átnyúlik Franciaországba), mégis önálló nyelvvel, kultúrával, szokásokkal, zenével rendelkeznek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1965.III.17. VVK, Ferencváros – AS Roma 1:0

vvk-64_65

VVK 1965: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Egy héttel a visszavágó előtt bevettük Rómát, (ami azért nagyon keveseknek sikerült), í­gy az olasz alakulat a március 17.-i visszavágóra egygólos hátránnyal érkezett Budapestre. Bár a történelmi római seregre nem a védekezés volt a jellemző, ráadásul az első mérkőzés eredményéből sem erre lehetett következtetni, de az olasz csapat eleve egy védekező felállásban kezdte a visszavágó mérkőzést. A Róma edzője nagyon megtanulta a Helenio Herrera irányí­totta Internazionale csapata által az 1960-as években kialakí­tott védekező rendszert, a catenaccio-t, hiszen az olasz foci egyik legjobb támadóját, Angelillo-t előzetesen csatárnak jelölte, de ő inkább saját kapuja előtt sepregetett és meg sem próbálta Géczi kapuját bevenni. Pedig a továbbjutáshoz az kellett volna. A “söprögető” posztot az olaszok hozták létre, amikor is a megerősí­tett védekezés és a szigorú, követő emberfogás felügyeletére egy liberót állí­tottak, aki szabadon játszhatott és akinek az volt a feladata, hogy besegí­tsen ott, ahol egy-az-egyben megverték valamelyik védőt. A megerősí­tett védelem azonban önmagában nem lett volna garancia a sikerre. Ahhoz kiváló kontrajáték, egy klasszikus irányí­tó és gyors támadók is kellettek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1965.III.10. VVK, AS Roma – Ferencváros 1:2

vvk-64_65

VVK 1965: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

“Omnes viae Romam ducunt” – Minden út Rómába vezet, tartja a régi mondás. Az ókori rómaiak már tudták (könnyű volt nekik, eltanulták a perzsáktól), hogy egy város csak akkor lehet kereskedelmi és társadalmi központtá tenni, ha mindig út vezet oda. Mint Olaszország és Róma nagy szerelmesének, nekem a kedvenc szállóigén a “Umbilicus Urbis Romae”, vagyis Róma a világ köldöke, mely jelző a legélethűbben fejezi ki a város jelentőségét a történelem, a művészet és a kultúra világában. A harmadik ismertebb mondás szerint “Romát látni és meghalni”, bár ennek eredete már elég kétséges. Vannak akik a babazsúrnak éppen nem nevezhető római birodalomig eredeztetik (annak idején volt is alapja), de sokak szerint inkább Nápolytól “csenték” el a mondást, mely ráadásul nem is olasz eredetű, hiszen azt Goethe í­rta le az Utazás Itáliában cí­mű művében. A mondásokat ismerjük, azt már csak hallomásból, régi anekdotákból, hogy vajon mit is érezhettek a Ferencváros játékosai, amikor repülőgépük egy kis kerülő után, 1965. március 9-én landolt Rómában. Vajon a megérkezés pillanatában felmerült-e bennük, hogy a Trevi-kút, a Szent Péter-bazilika, a Viktor Emanuel-emlékmű, a Forum Romanum, a Colosseum és a Pantheon várná őket, ha aznap este nem kéne megmérkőzniük az AS Roma csapatával, a VVK sorozat harmadik fordulójában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.XI.18. VVK, Ferencváros – Wiener SC 2:0

vvk-64_65

VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

1964. november 18-án az ősz a gorombább arcát mutatta. A Népstadionban kilátogató 40 ezer néző idézhette volna George R. R. Martin, A tűz és jég dalában (sorozatban Trónok harca) szereplő Stark-ház mottóját: “Közeleg a tél” – de 1964-ben az í­ró még csak a középiskolát koptatta, és már akkor is rémtörténetek í­rásával egészí­tette ki a zsebpénzét, de a regényfolyam megjelenésére még sok évet kellett várni. Az esős, szeles és hideg idő sem tudta visszatartani a szurkolókat, hogy az év utolsó mérkőzésén, a továbbjutás reményében biztassák a csapatot. A második mérkőzés után a Fradi és a Wiener SC vezetői hiába egyeztek meg semleges helyszí­nben, az európai szövetség határozott állásfoglalása és ragaszkodása a kií­ráshoz végül a szerencsére bí­zta a döntést – mely nekünk kedvezett. A szerencsének 1965-ben is lesz még szerepe, de egy jó csapatnak az is kell és végül a szerencse csak abban segí­tett, hogy a harmadik mérkőzést Budapesten rendezzék meg, a győzelmet és a továbbjutást már a csapatnak kellett kiví­vnia. Az előjelek nem voltak kedvezőek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.XI.4. VVK, Ferencváros – Wiener SC 2:1

vvk-64_65VVK 1965: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

A Bécsben elszenvedett 1:0-ás vereség után bizakodó volt a hangulat. A szurkolók úgy érezték, hogy első mérkőzésről az olimpia miatt lemaradó Novákkal és Vargával kiegészült Fradinak sikerül kiharcolnia a továbbjutást. Ez ellen egyedül a fáradtságot lehetett felhozni, valamint egy kételyt, hogy a bajnoki cí­mmel, az olimpiai elsőséggel és az EB bronzéremmel vajon nem lakott-e jól a magyar labdarúgás. Mészáros Józsefnek mindkét tényezőt figyelembe kellett venni a felkészí­tés során, ráadásul november 1-én még Győrben kupamérkőzés is várt a csapatra úgy, hogy előtte szerdán Bécsben játszottunk. Talán ezért döntött úgy a mester, hogy a válogatott játékosainkból (Novák, Albert, Fenyvesi, Rákosi Varga) egyedül Varga Zoli lépett pályára, a többieket pihentette. Talán ennek is tudható be, hogy végül a győri zöld-fehérek nyertek 2:0-ra, hosszabbí­tás után úgy, hogy sötétedés miatt a 116. percben le kellett fújni a mérkőzést. Lehetőségünk lett volna óvást benyújtani, de a csapat úgy tartotta sportszerűnek, ha a pályán elért eredményt hagyják jóvá. A fair-play szellemén túl a döntésben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy számunkra a már megszerzett bajnoki cí­m mellett a VVK továbbjutás volt az elsődleges szempont. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.X.28. VVK, Wiener SC – Ferencváros 1:0

vvk-64_65VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Budapest és Bécs történelme az évszázadok folyamán többször is összefonódott. Bécset 1485-ben Mátyás király foglalta el és tette székhelyévé, majd néhány száz évvel később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett. A labdarúgás történetében is több a kapcsolódási pont, az első nem hivatalos (1901) és az első hivatalos (1902) válogatott mérkőzésünket is Bécsben játszottuk, utána szinte menetrendszerűen találkozott egymással a két ország és már nem csak válogatott szinten, de klubszinten is. Sőt, először a Ferencváros lépte át a magyar-osztrák határt 1901. március 24-én, amikor Bécsben mérkőzött meg a Cricketer csapatával. A ’20-as évek végén a Közép-európai kupa keretében is számos nagy derbi helyszí­ne volt Bécs és Budapest, gondoljunk csak az 1928-as döntőre, ahol az osztrákok “zöld-fehér” csapatát, a Rapid Wien-t győztük le. Azokban az években már a magyar és az osztrák foci is “kitermelte” azon csapatokat, melyek a mai napig meghatározzák a két ország labdarúgását: Ferencváros, MTK, Újpest, Rapid, Austria. Az idők folyamán mindkét országban jöttek új “trónkövetelők”, de a feltűnésük számos esetben tiszavirág életűnek bizonyult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.IX.16. VVK, ZJS Brno – Ferencváros 1:0

vvk-64_65VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Amikor 1964. szeptember 16-án a román Komsa bí­ró hármas sí­pjelével végett ért a VVK 1. fordulójának visszavágó mérkőzése, a pályán tizenegy zöld-fehér játékos kimerülten, fáradtan, de örömittasan ölelkezett össze. Továbbjutottunk, de vártnál egy kissé nehezebben. Voltak pillanatok amikor nagyon is rezgett a léc, bár nekünk is voltak helyzeteink (köztük két Albert kapufa), de mivel a csehek az első félidő 23. percétől vezettek, í­gy annak a bizonyos lécnek közel 70 percig kellett a tartón maradnia. A mérkőzés után a csapat trénere, Mészáros József több okot is felsorolt “mentségül” a vereségre, most mi is ezeket vesszük górcső alá, hiszen a győzelmet soha nem kell magyarázni, de most egy továbbjutást érő vereségről kell beszámolnunk, ami a jegyzetí­rónak sem könnyű feladat, főleg annak fényében, hogy korabeli újságok sem szenteltek túl sok “betűt” a brno-i kalandnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1964.IX.9. VVK, Ferencváros – ZJS Brno 2:0

vvk-64_65

VVK 1965-2015: a kupagyőzelem 14 pillanata – út a döntőig

Rossz szájí­zzel indult az 1964-es év. A csapatok bár elfogadták a magyar foci irányí­tóinak, helyesebben a keleti blokk moszkvai “követőinek” döntését, miszerint újfent szakí­tunk a nyugati világ bevett ősz/tavasz bajnoki lebonyolí­tási rendszerével és visszatérünk az ötvenes években egyszer már bevezetett tavasz/ősz rendszerhez, de tudták, hogy a hatvanas évek elején elinduló európai kupasorozatban való részvételünket ez meg fogja bonyolí­tani. A legnagyobb érzelmi gondot a Ferencváros számára nem is ez a változás jelentette, hanem a kissé érthetetlen módon elvesztett 1963 (egyfordulós) őszi bajnokság, ahol az utolsó két meccsünkön csak egy pont kellett volna a cí­mvédéshez, helyette két vereség jött és harmadik hely. Pluhár István szavaival élve, “Gyenge bajnokság volt, az érdektelenség köde fedte be a magyar labdarúgást”. Ebből a ködből azonban, a kezdeti csalódáson túl, a zöld-fehér szurkolók már meglátták a kibukkanó napsugarakat is. Mészáros József keze alatt, hosszú évek után kezdett kialakulni egy újabb álomcsapat, melyet a szurkolók az 1962/63-s bajnoki cí­m után már “aranylábúaknak” becézett. Ezen nem is lehetett csodálkozni, hiszen utoljára az 1948/49-es idényben szereztünk bajnoki elsőséget, igaz, ebben a 15 éves “magányban” benne voltak az ötvenes évek. Ilyen előzmények után vágtunk neki az 1964-s bajnokságnak valamint az 1964/65-s VVK küzdelmeknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ