Isten éltesse! Hej, az a Milisits-öngólos 3-2-es meccs, ’92 májusa, a 2-2-es parádés első félidő, szegény Foci pazar szabadrúgása, a lépcsőket is elfoglaló közönség -- 22 ezret írt másnap az újság -, az a hangulat, még most is beleborzongok…
Igen, az valami fantasztikus volt, az a meccs! Akkor éreztem szinte utoljára, hogy milyen “lúdbőröztető” érzés Fradistának lenni… ennek is már 23 éve lesz … a mai ifjaknak csak annyit kívánok, hogy legalább a tizedét átéljék annak, ami nekünk megadatott!!!!
Tudása megkérdőjelezhetetlen.Sok örömet és azért “morcosságot” adott nekünk.
A pénz nagy úr volt már akkoriban is,ez van.Sok hasonló játékos volt így,mint pl.:Szekeres,Fischer,Horváth F.,Miriuta,Vincze O., most hirtelen ennyi.
Akik sokat tettek a klubért ,így elnézőbb az ember.
A legnagyobbak viszont soha nem játszottak ellenünk,miután elmentek,és szerencsére Belőlük van több!
Igazad van, Pipu, a mai világban sok mindent el lehet nézni, -- bár nem mindent- , mert pénzből él mindenki… de nagyon jól írtad, a LEGNAGYOBBAK szinte sosem fordultak ekkorát…. azért ŐK a legnagyobbak a mi szemünkben… persze, kivételek itt is vannak: Schlosser-Slózi, Turay, illetve a tényleg nyomós kényszer alatt távozó Henni, Deák, Kocsis, Budai II, Czibor… utána már csak Szűcs Lajos jut eszembe, aki önként ment át az egyik legnagyobb riválishoz… azért, 115 év alatt nem túl sok… Szóval, rengeteg sírig hű Fradista volt szeretett klubunkban…vagy ahogy Kispéter Miska bá, vagy akár szegény Pusztai Laci vagy Fodor-Foci Imre mondta (mondhatta volna), az ember vagy Fradistának születik, vagy az lesz …. harmadik út nincs:)))
Mit adnank ma egy Wukoert, ha tavasszal is rugna szep csendesen a golokat.
Aranyos srac volt, meg az is jopofa volt, amikor megkergette a kezilabdas csajokat a Nepligetben
Hogy atment a Dozsaba, nem az o szegzene, valami pitianer kereset nem teljesitette a Fradi, s emlekszem , rendesen -- mindjart ket gollal -- torlesztett is az Ulloi uton.
Isten eltessen, Lacika !
Isten éltesse! Hej, az a Milisits-öngólos 3-2-es meccs, ’92 májusa, a 2-2-es parádés első félidő, szegény Foci pazar szabadrúgása, a lépcsőket is elfoglaló közönség -- 22 ezret írt másnap az újság -, az a hangulat, még most is beleborzongok…
Igen, az valami fantasztikus volt, az a meccs! Akkor éreztem szinte utoljára, hogy milyen “lúdbőröztető” érzés Fradistának lenni… ennek is már 23 éve lesz … a mai ifjaknak csak annyit kívánok, hogy legalább a tizedét átéljék annak, ami nekünk megadatott!!!!
Isten éltessen Wuko!
Tudása megkérdőjelezhetetlen.Sok örömet és azért “morcosságot” adott nekünk.
A pénz nagy úr volt már akkoriban is,ez van.Sok hasonló játékos volt így,mint pl.:Szekeres,Fischer,Horváth F.,Miriuta,Vincze O., most hirtelen ennyi.
Akik sokat tettek a klubért ,így elnézőbb az ember.
A legnagyobbak viszont soha nem játszottak ellenünk,miután elmentek,és szerencsére Belőlük van több!
Igazad van, Pipu, a mai világban sok mindent el lehet nézni, -- bár nem mindent- , mert pénzből él mindenki… de nagyon jól írtad, a LEGNAGYOBBAK szinte sosem fordultak ekkorát…. azért ŐK a legnagyobbak a mi szemünkben… persze, kivételek itt is vannak: Schlosser-Slózi, Turay, illetve a tényleg nyomós kényszer alatt távozó Henni, Deák, Kocsis, Budai II, Czibor… utána már csak Szűcs Lajos jut eszembe, aki önként ment át az egyik legnagyobb riválishoz… azért, 115 év alatt nem túl sok… Szóval, rengeteg sírig hű Fradista volt szeretett klubunkban…vagy ahogy Kispéter Miska bá, vagy akár szegény Pusztai Laci vagy Fodor-Foci Imre mondta (mondhatta volna), az ember vagy Fradistának születik, vagy az lesz …. harmadik út nincs:)))
Sok Sok éve nem tudok rola de Büszke vagyok rá s ezuton kivánok neki BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT neki. Az unokaöccse…
Mit adnank ma egy Wukoert, ha tavasszal is rugna szep csendesen a golokat.
Aranyos srac volt, meg az is jopofa volt, amikor megkergette a kezilabdas csajokat a Nepligetben
Hogy atment a Dozsaba, nem az o szegzene, valami pitianer kereset nem teljesitette a Fradi, s emlekszem , rendesen -- mindjart ket gollal -- torlesztett is az Ulloi uton.
Isten eltessen, Lacika !