Zsiborás Gábor

14 hozzászólás a(z) Zsiborás Gábor bejegyzéshez

  • Máig őrzöm a halála után kiadott Nemzeti Sportot. Gyerekként a halála után gondolkoztam el először az élet-halál kérdésen és nagyon megsirattam. Fradiban nagyon keveset láttam, mégis örökre emlékezni fogok rá.

    Sosem felejtünk, Zsiborás Gabi!

  • Már több, mint 21 éve nincs köztünk … még mindig csak az 57-et töltötte volna be … máshogy volt megí­rva … MÁS! Remélem, ez a MAI nagyszerű vezetés például attól IS Fradista, hogy legalább időről-időre tájékoztatást ad a Zsiborás-családról, a Pusztai-gyerekekről, a Zavadszky-családról, Foci és Simi gyermekeiről … és arról, hogy a klub milyen módon támogatja őket … mert ugyebár a FRADI egy nagy CSALÁD!!! Ettől lenne az!!! Türelmetlenül várom a tájékoztatást! Istenem, a hármasikrek AZNAP(!!!) mentek először iskolába … ha jól számolom, ma már kb. 28 évesek … MEGKÉRDEZTE VALAKI ZSIBORÁSNÉT AZ ELMÚLT 21 ÉVBEN, HOGY HOGY VAN, MI ÚJSÁG, MIRE LENNE SZÜKSÉGÜK, KELL-E VALAMI SEGíTSÉG??? Remélem, én tévedek, de szeretném, ha valaki EGYETLEN újságcikkel kisegí­tene … “Mert a család az család” … dumálunk itt össze-vissza a nagy-nagy Fradizmusról … ha ’93-ban minden Fradista csak egy 100-ast bedob … És ugyaní­gy tovább … annyian azért még vagyunk világszerte, hogyha minden elhunyt Fradista hérosz után 100 -- 100 forintot bedobunk … állí­tólag, sőt biztosan (!) legalább 2 milliónyian vagyunk világszerte … még ha a gyászt nem is enyhí­theti semmi, de rosszul biztos nem jött volna senkinek …

    • Nagyon tetszett az í­rásod.Erre én is Mi is kí­váncsiak lennénk.épp suliban voltam -általános -- tesi tanárom mesélte,el sem akartuk hinni.Mint ,ahogy az általad leí­rt tragédiákat sem.Azért a hí­reket szoktam figyelni,de ezeket az info-kat sajnos én sem hallom.
      De sajnos ez a mai Ferencváros nem hasonlí­t a régire,amikor tényleg CSALÁD volt.
      Csak a pénz,belött séró,tetkok stb. a lényeg.

      Viszont Ezek az ÚRIEMBEREK örökké megmaradnak a szí­vünkben.

      Hajrá Fradi

    • A Zöld-fehérben mindannyiukkal készült egy-egy interjú -talán- tavaly.

  • Tényleg felfoghatatlan, hogy ez a drága fiú már 19 éve Háda és Csikós mögött tartalék… Zokogtam a mnkahelyemen, amikor a rádió bemondta, hogy elment… örök Fradista volt, akit MTK-sként is imádtunk, ezt csak a játékosként és emberként is legnagyobbak érhették el. Ő nem “áruló” lett, hanem egy igazi Fradista, aki most épp máshol véd. RIP Gábor Neked, béke, nyugalom és szeretet imádott családodnak. Már felnőttek a 3-ak, jó lenne tudni, mi van velük? A 78-79-es csapatból már sem Puszi, sem Zsiga… hihetetlen.

  • ’83 őszén történt. A Fradiban birkóztam, házi verseny volt, és egy szerencsétlen dobás nyomán kificamodott a könyököm. Azonnal mentőt hí­vtak, de valamiért csak nem akart megérkezni. A focicsapat edzéséről épp hazaindulni készülő Zsiga látta, hogy egy pufók, pityergő, időnként a fájdalomtól jajjgató fiú ücsörög edzőjével és anyukájával a portán. Odajött hozzánk, azonnal felajánlotta édesanyámnak, hogy bevisz minket a Bethesdába. Ekkor fordult be a mentő a klubház elé. Zsiga gyakorlatilag ölbe vitt el a mentőig, majd az ölében tett be a mentőbe, rám mosolygott, és röviden elmesélte az ő első sérülésének történetét. Megfeledkeztem a fájdalomról, a karomra erőszakolt sí­nről, és hetekig boldogan meséltem a rokonoknak, barátoknak a históriát. ’93-ban, az ominózus magyar-orosz válogatott meccs előtt letaglózott halálának hí­re. Most is felfoghatatlan, hogy nincs közöttünk 🙁

    • Jó, ha az embernek van egy ilyen története. Ha gyerekként találkozik egy olyan emberrel, aki visszaigazolja azt a gyerekkori érzést, hogy a felnőttek bőlcsek és jók. Ahogy felnövünk döbbenünk rá, hogy a felnőttek többsége nem ilyen és az ilyen kivételes emberek emlékét örökké őrí­zni kell, hogy a nehezebb napokon erőt merí­thessünk belőle.

  • Én csak azt szeretném mondani hogy nekem nagyon nagy emlék volt zsiga soha nem felelytem mikor tanitot focizni és mindig felnéztem rá minden értelembe de elment és mikor ot voltam a ravatalozoba sulyos könyeket ejtettem de ö megkönyebült és már odafent figyel minket …szeretlek drága unaka testvérem :'( :'(

  • Egy újabb adalék, hogy miért rajongtunk annyian érte 😉

  • 1986 június 12-én, egy csütörtöki napon a sportkórházban vakbél-műtétemre vártam, elég rossz hangulatban. Egyetlen örömöm volt aznap, hogy megláttam Zsigát Hámori Gyuri társaságában.
    Csak mosolyogtam rá, mint egy szép lányra, de nem mertem hozzászólni.
    Mikor felébredtem, az ágyam melletti asztalon találtam egy papí­rt, rajta egy felirat:
    Fel a fejjel! Zsiborás Gábor
    Akkor ez nekem többet ért, mint egy mai gyereknek egy Messi autogram.
    Jellemző, hogy később -- mikor eligazolt -- mindig ováció fogadta a Szentélyben.
    Örökké emlékezni fogunk Rá!

  • Csodálkozom, hogy akik annak idején a serdülőben ( Én, az voltam ) és ifiben csapattársai voltak, 1 szót sem szólnak a tiszteletére 🙁

  • Máig döbbenetes az ő elvesztése. Nagyszerű kapus és nagyszerű ember volt. És még mindig csak 55 lenne. Sosem feledjük.

  • Legnagyobb példaképem volt!

Hozzászólás a(z) admin bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

03.31.18:00 TV:M4Sport
04.03.20:00 M4 Sport MK-negyeddöntő
OLDALAK
04.07.14:45 M4 Sport
04.14.16:30 M4 Sport
Novák Dezső utánpótlás emléktornák
Categories
FOTELSZURKOLÓ