Mindhalálig a kapuban – Zsiborás Gábor
In Memoriam Zsiborás Gábor
Előszó
Élt 36 évet. Iszonyúan szűkre szabott idő. Ha még egyszer ugyanennyit lett volna köztünk, azt mondja rá a köznyelv: élhetett volna még…
Zsiborás Gábor tragédiája azért is megrázta a futballszurkolókat, a labdarúgó-társadalmat, de a sportban járatlan embereket is, mert három ikergyermeket hagyott árván, azon a pályán vesztette el az eszméletét, amelyiken tizenkét éven át oly sokszor ünnepelte őt a Fradi-közönség. Tovább olvasom
Feljegyzések a fotelból – Elűztük az átkot!
Attól nem tartottam, hogy szerkesztőtársam betartja a kedden megjelent „A második forduló átka” című jegyzetem utáni kommentben tett ígéretét, és egy esetleges vereség után, mint lefejezett fotelszurkoló ülök a gép elé és úgy próbálom valahogy kimagyarázni az előre jósolt átkot. Egyrészt barátok között nem nagyon jellemző a nyaktiló, azt a műfajt inkább a japán szamurájok és a középkori hóhérok űzték előszeretettel, és nem a Fradi érzelmű szurkolók. Másrészt azért – egy kicsiny féltéssel fűszerezve -, mert bíztam a csapatban, és bíztam abban, hogy sikerül az első fordulóban kialakulni látszó játékot tovább finomítani és győztesen elhagyni a kecskeméti pályát. Tovább olvasom
2010.VIII.7. Kecskeméti TE – Ferencváros: 1-2
Rósa szerezte meg a vezetést
A labdarúgó NB I 2. fordulójának szombati záró mérkőzésén a Ferencváros idegenben 2–1-re legyőzte a Kecskeméti TE-Erecót. A zöld-fehérek szerezték meg a vezetés Rósa Dénes 4. percben lőtt góljával, és bár a sokkal többet támadó kecskemétiek Tököli Attila találatával még a szünet előtt egyenlítettek, végül Liban Abdi bombagóljával a fővárosiak nyertek. Tovább olvasom
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Tovább olvasom
Zöld-fehér forgácsok: Vallomás a Fradiról
Amikor a Kairosz Kiadó vezetője, Bedő György megpendítette, nem írnék-e egy vallomásos emlékezést a Fradiról, kapva-kaptam ajánlatán. Általában irodalomtörténeti elemzéseket írok és beszámolókat unokáimról, de a Fradi életem nagy szerelme
- remélem, feleségem megbocsájt ezért -, s akkor éppen a másodosztályba toloncolta a Kisteleki-klán, s rajta köszörülték a nyelvüket a Nemzeti Sport szakírói, élen a rovatvezetővel. Azt akartam elmondani, a Fradi akkor is Fradi, ha éppen „alant” van, ezért lett a könyv címe: Fradi szívvel hegyen, völgyben. Így jelent meg a Kairosznál.
Amikor író apám – a Fradi számára is nagy szerelem volt és maradt – először vitt az Üllői úti pályára, még álltak a falelátók. A Fradi öregfiúk Ausztria öregfiaival játszottak, ki is kaptak, de nem az eredmény volt a lényeg, hanem a többnyire idősebbekből álló nézősereg gyönyörűsége, a hajdani kedvencekkel és ellenfelekkel való találkozás. A következő héten már magától értetődő volt, hogy a Fradi-pályára megyünk. az EMTK ellen játszott a csapat, a frissen igazolt Deákkal centerben. Tovább olvasom
Interjú Gerstl Alexander-rel
Az üllői129 szerkesztője beszélgetett Gerstl Alexander-rel, aki Kevin McCabe napi képviseletét látja el a Ferencvárosnál. Tovább olvasom
Az elátkozott második forduló
Nem volt olyan bajnoki rajt az elmúlt közel negyven évben, hogy ne vártam volna izgatottan és feszülten a nyitómérkőzést. Azoknak mindig volt valami megmagyarázhatatlan kisugárzása. Hosszú várakozás, felfokozott hangulat, új játékosok, sok esetben új edző – ezek mind közrejátszottak ahhoz, hogy a bajnoki nyitányok mindig emlékezetesek maradjanak. Főleg azok, ahol olyan győzelmek és olyan bemutatkozások társultak, melyek az egész Ferencváros történelmére jelentős hatással voltak.
Ehhez, ha még hozzávesszük, hogy a bajnoki nyitányok általában jól szoktak sikerülni a Fradinak (főleg a Szentélyben), akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a fociínség mellett a győzelmi mámor semmivel sem pótolható érzése tette emlékezetessé az első mérkőzéseket. Jegyzetem címéből könnyen ki lehet találni, hogy elsősorban nem ezekről szeretnék értekezni, hanem a folytatásról. Nem is tehetek másként, hiszen a jelenleg bajnokságban is a második forduló következik. Ráadásul egy olyan első mérkőzés után, amit nagyon vártunk, és ahol egy új és átalakuló félben lévő Ferencváros nyert úgy 2:1-re, hogy a lefújás után percekig zúgott a taps a lelátón. A „csoda” az egészben az volt, hogy nem elsősorban a játékot díjazta a közönség, hanem azt, hogy hosszú évek után sokan érezték úgy, újra van egy szerethető csapatunk. Tovább olvasom
Brazil-magyar futballcsaták
A Fradi Dél-Amerikában (1929,1931)
Végigtekintettük a magyar és a brazil válogatott hivatalos mérkőzéseit, az olimpiai csapatok küzdelmeit, következzenek a felkészülési meccsek, barátságos találkozók.
Magyarországon 1926-ban bevezették – pontosabban szólva engedélyezték – a profizmust a labdarúgásban. Egyrészt a külföldi példák ösztönözték erre az MLSZ-t, másrészt a külföld felé kacsingató focisták itthon tartása volt a cél. A szervezeten belül profi és amatőr al-szövetség jött létre. Az 1926-27-es „profi” bajnokság első osztályában tíz csapat vett részt, ebből nyolc volt budapesti. Az első győztes a Ferencváros FC lett, az Újpest FC előtt.
Orth és társai – Orth – Schlosser – Zsák
Slózi a budai Fehér Sas téri polgári iskolát magánúton végezte el. Utána kinevezték segédhivatali tisztviselőnek, a városházán.
Csak a „fényes és biztos” állás után tartották meg az esküvőt, és állhatott Elza fehér fátyolban Imre mellett a Kossuth Lajos utcai Streliczky fényképész lencséje elé.
Elza és a futball töltötte be ettől kezdve az egész életét. Az ifjú Schlosserné igazi „futball-feleségként” intézte a család ügyeit. A fiatalasszony büszke volt a férjére. Fényképét barátnőinek sűrűn mutogatta :
- Ez a férjem … A Slózi. .. Tudod, milyen gyönyörű görbe lába van!
A Schlosser-féle görbe láb egyszeribe stílszerűvé vált. A gyerekek utánozták a járását. Sokszor úgy tűnt, mintha csupa angolkóros, hajlott lábú gyerek rúgná a grundokon a labdát.
Az FTC és a válogatott csapat mérkőzéseire sokan Schlosser játéka miatt mentek ki. A régi idők pesti, különösen Franzstadti -ferencvárosi – polgárai előtt valóságos nemzeti hősnek számított.
A lelátóról jelentem: ez egy szerethető CSAPAT
Tegnap ismét jó érzés volt a szentélyben szurkolónak lenni.
Mielőtt belekezdenék gondolataim megosztásába, szeretném leszögezni, hogy nem azért ragadtam klaviatúrát, hogy elvegyem a fotelszurkoló kenyerét. Csak igazságtalannal tartottam volna, ha a pozitív változásokról nem esne szó, hiszen utoljára szintén a szezonkezdet kapcsán írtam, tavasszal. Akkor röviden és képekkel alátámasztva azt, hogy semmibe veszik a saját szurkolóikat a Fradi vezetők.
Tegnap már a parkolóba meglepetés ért, nemcsak a jegyszedő volt a régi, ismerős arc, hanem a parkolási árak is visszatértek, a rablás előtti kulturált 500-as szintre. Míg a szokásos találka helyünkön –mely a székházon lévő FTC felirattal szembeni a korlátot jelenti- vártam barátaimat, érdekes kép tárult elém. A shop (itt feltehetőleg nem vásárlók, hanem kártyára várók sorakoztak) és a pénztárak előtt kígyózó sorok, mellett érdemes a székházba bejutókra is egy pillantást vetni. Talán egy külön tanulmányt is megérne, hogy hol fér el annyi ember –egy fél szektort biztos megtöltenének-, és miért jó olyan helyről mérkőzést nézni, ahonnét a lelátói hangulatból semmit sem lehet érezni. Tovább olvasom
Feljegyzések a fotelból – Lesz ez még jobb is!
A fotelszurkoló évfordulóhoz érkezett. Pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg az első jegyzetem, „Egy fotelszurkoló feljegyzései, avagy a szombat reggeli gyomorgörcs” címmel. Akkor még nem terveztem sorozatot, csak készültem a 2009-es szezon első mérkőzésére, és olyan feszültségek tomboltak bennem, hogy muszáj volt valahogy kiereszteni a gőzt.
Így utólag egy kis magyarázkodás is volt benne, hiszen akkor még életben volt az a fogadalmam, amit 2003-ban tettem – a sokunk számára tragikus kimenetelű Debrecen elleni mérkőzés után -, és mely miatt hat évig nem tettem be a lábam a Szentélybe. Talán nem kellett volna magyarázkodnom, de a 2009-es bajnoki nyitány annyira feltüzelt mindenkit, hogy egy kicsit szégyelltem magam azért, mert kivonom magam belőle, és a fotel kényelméből szemlélem a visszatérésünket. Tovább olvasom
2010.VII.30. Ferencváros – Paks: 2-1
A Ferencváros 2–1-re nyert hazai pályán a Paks ellen a labdarúgó NB I 2010–2011-es idényének nyitó mérkőzésén. A találkozón a vendégek szereztek vezetést Bartha László révén, ám Marek Heinz nem sokkal ezután egyenlített. A találkozót eldöntő gól még az első félidőben megszületett, amikor Szabó Jánosról a saját kapujába pattant a labda. Tovább olvasom
A Császár és utána a sötétség
A már nem túl fiatal mester két kapavágás között megvetően nézett rám. Jó néhány évtizedet eltöltött már a pályán és a pálya szélén ahhoz, hogy unja a kérdéseket, unja az újságírókat. Csak akkor mondott véleményt, ha valami nagyon felingerelte.
Mint például most.
- Ide figyeljen! – vágta oda a kerti szerszámát. – Tudja, hogy unom már az örökös rágcsálódásaikat a mi úgynevezett nagy vereségeinkről? Mert mindig csak valami jelentéktelen körülményt nagyítanak fel; annak idején azon kérődztek, hogy a madridi Európa-bajnokságon a kapitány összeveszett a balösz-szekötővel, később a londoni VB után az volt a téma, hogy az elődöntőbe jutásért folyó mérkőzés előtt a fiúk sokat vonatoztak és hogy zajos volt a szállodájuk, aztán amikor újra eljutottunk a VB-re, 1978-ban, a focistafeleség meg a menyasszony lopásával szórakoztak… És miközben kiragadták ezeket az eseteket, pontosan a lényegről terelték el a figyelmet!
McCabe: A Ferencvárosnak ki kell alakítani a saját arculatát
Kevin McCabe, az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa Magyarországon járt, hogy a szezonnyitó mérkőzés előtt személyesen is támogatásáról biztosítsa a menedzsmentet és a szakmai stábot. McCabe úr így fogalmazott: Tovább olvasom
Varga Zoli disszidál
Volt egyszer egy Ferencváros
Ennek a könyvnek a megállapításai függetlenek a Ferencváros mindenkori eredményeitől. Ha igazak, akkor nem cáfolja őket az sem, ha egymás után háromszor nyer a csapat. Ha hamisak, akkor nem teszi igazzá őket az sem, ha háromszor veszít. Ez a könyv egy mentalitásról szól, és arról, hogy annak milyen esélyei vannak Magyarországon. Akiket bírál, azokat nem személyükben támadja, hanem a szemléletüket kifogásolja. Tovább olvasom
Berdó Valentin
Berdó Valentin (Fotó: pfla.hu)
Valdas Trakys
Valdas Trakys
2010.VII.28. LK, Pápa – Ferencváros: 0-0
Gól nélküli döntetlent játszott a Lombard Pápa és a Ferencváros a Ligakupa C-csoportjának mérkőzésén. Az idegenben játszó Ferencváros több nagy helyzetet is kialakított, ám Szűcs Lajos rendre hárított. Tovább olvasom
Tanár úr én készültem!?
Biztos vagyok benne, hogy nagyon kevesen vannak olyanok, akik a diákéveik alatt nem próbáltak ezzel az állító mondattal védekezni a felelés közben, amikor néhány keresztkérdés után mindenki által nyilvánvalóvá vált, hogy bizony nagyon keveset tudunk abból, amiről éppen számot kéne adnunk. A tanári reakciók is vegyesek voltak, volt, aki simán bevéste az egyest, de például Juci tanárnő (matematikát próbált az agyamba vésni, sikertelenül), bájos mosollyal az arcán, egy „hess, hess, a helyedre” intéssel vetett végett a közös szenvedésnek.
Akik a hetvenes évek közepén Bajára jártak középiskolába, azok tudják, hogy a fenti reakciókon túl, volt még egy legendás megoldás, amivel Bege tanár úr intézte el a diákok felelés alóli kibúvó próbálkozásait. – Fiam, látom nem tudsz semmit az anyagból, ezért a szünetben lemegyünk a tornaterembe, és jöhet a „büntető-párbaj”. Tudni kell, hogy Baján akkor csak a kosárlabda létezett és Bege tanár úr idős kora ellenére általában ötből négyet „beszórt”, így a végeredmény nem volt kérdés. Tovább olvasom
Életem a Fradi – Albert Flórián
Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rossz-akaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent Tovább olvasom
Pályaavató az Üllői úton
Nyitókérdés: Hogyan lehetséges, hogy az ősfradista Novák Dezső rúgta az első gólt a Ferencvárosi Torna Club új stadionjában, pedig az 1974. május 19-i avatónapon a Vasas 1–0-ra győzött, és az angyalföldi csapat győztes gólját a második félidőben Müller Sándor szerezte? Tovább olvasom
Kupamúlt: FTC – Pápa
A 2010/11-es szezon első tétmérkőzése következik szerdán Pápán. A Ligakupa találkozó 17.30 órakor kezdődik. Tovább olvasom
FERENCVÁROSI SZÍV
Karinthy Ferenc sokrétű munkásságának eredeti színfoltját jelentik ezek a sporttörténetek, amelyekben a riporteri szemfülesség, a sport iránti szeretet és az önéletrajzi szubjektivitás olvad egybe rendkívül eleven, fordulatos elbeszélések formájában. Tovább olvasom
Valahogy mindig félúton
AJÁNLÁS
Azok miatt írtam meg ezt a könyvet, akik, bármerre jártam, bármire jutottam, megkülönböztetett figyelemmel, várakozással és szimpátiával követték az életemet; azoknak ajánlom, akik kudarcaimban is, tévedéseimben is kitartottak mellettem és erőt adtak, amikor már azt hittem, hogy magam vagyok.
És amikor már úgy látszott, hogy védtelen vagyok, ők körülvettek, kiálltak értem, és védelmeztek a mindenfelé kinyilvánított megbecsülésükkel. Nekik adom ezt a könyvet, akiknek megszolgál-hatatlanul tartozom mindezekért. Tovább olvasom
HOZZÁSZÓLÁSOK